Csillagváros.Hu

Köszönöm, bár tudom nem galéria, de így 3 fotóval jól nyomon követhető a megvilágítás, egyszer időt kellene szánni rá és 10-15 percenként felvenni az árnyékok változását, vagy még sűrübben és összeállítani videónak.

En is gondolkoztam rajta, szeretnek ilyet csinalni. Szerintem 5 perc eleg kell, hogy legyen. Csak tegnap-tegnapelott -10 fokban nem vitt ra a lelek, hogy harom oran keresztul fotozzak

--mpt

Sziasztok !

Ezek FANTASZTIKUS fotók ! Gratulálok.

Nálunk tegnap volt először tiszta ég...

Nálunk még tegnap se. Jelenleg is szakad a hó. Úúúúúgy várom már, hogy észlelhessek egy jót hypothermia és felhők nélkül.

janwar írta:Köszönöm, bár tudom nem galéria, de így 3 fotóval jól nyomon követhető a megvilágítás, egyszer időt kellene szánni rá és 10-15 percenként felvenni az árnyékok változását, vagy még sűrübben és összeállítani videónak.

Tényleg kiválóak, gratula hozzá! Ez a "napkelte a Holdon" c. videó nekem is régi tervem,eszembe is jutott a minap... Múlt első negyedkor nagyon feltűnő volt, hogy pár perc alatt mekkorát változik az árnyék, amikor épp a Plató alján nézegettem a fűrészfogas árnyékokat...

Ugyan csak kis műszerrel, egy 66/388-as WO APOval, de az 5mm-es Planetary frenetikus élményt adott a maga 40' feletti LM-vel. A gigászi félhold brutális volt,még a hamuszürke is derengett, kedvenc "százasszögem" is épp a terminátoron volt.

Nanu!

Egy érdekes kérdést szeretnék feltenni. A kérdés egyszerű, de jobban átgondolva a válasz jelenlegi fizikai ismereteim szerint korántsem. AMIKOR A HOLD KÖZELEBB VAN (LÁTSZÓ ÁTMÉRŐJE NAGYOBB), AKKOR FÉNYESEBB IS? Sokat gondolkodtam rajta, de nem sehová sem jutottam. A Holdra olyankor sem jut több fény, mint amikor közelebb van. Az összehasonlítás delelő teliholdakkal történik. Arra gondoltam, hogy ha egy lámpaizzót távolabb viszek, annak fényereje, és átmérője csökken, de az leginkább a légkör miatt. A Hold esetében ez bonyolultabb, hiszen nincs légkör. Szerintem ezt érdemes lenne megvitatni, mert sokszor hallani, hogy amikor "nagyobb", fényesebb is, de igazából ez nem is olyan biztos. Az egyszerűség kedvéért a szinte lényegtelen változókat iktassuk ki a gondolatmenetből (amikor a Hold közelebb van, az árapály jelenség erősebb, ezáltal a légkör vastagabb, és a többi...).

Nem értek hozzá, de ez engem meggyőzött!

Észleljük a 2010-es év legfényesebb és legnagyobb teleholdját!

Gondolkodtam még egy kicsit... A Mars jutott eszembe (talán ezzel egyszerűbb megtalálni a megoldást mint a Holddal). Ha közelebb van, átmérője nagyobb, és fényesebb lesz, ha pedig távolabb, ennek az ellenkezője. Ha fókuszálunk, a nagy pacákból (defókuszált csillagokból) egyre fényesebb, "kicsi" csillagok lesznek. Ez okoz nekem fejtörést, hiszen ha valamiről mindig ugyan annyi fény verődik vissza hozzánk, akkor ha az kisebb átmérőjű, fényesebbnek kellene hogy legyen. Ehelyett az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezekre nem a defókuszált csillagokból következtetek, hanem abból, hogy ha valaminek van egy állandó (legyen most két delelő oppozíció, csak éppen az egyiknél 40, a másiknál 60 millió kilométerre van) fényessége, és az távolabb van, ugyan annak a fénynek kisebb területen kell elférnie, tehát koncentráltabb lesz. Remélem nem írtam le semmi rosszat. sajnos az én tudományom itt véget ér. Várom mások véleményét is.

Namármost telehold az ugye akkor van amikor a Nappal szemben van az égbolton a Holdunk. A Hold naptávolsága tehát durván NF + FH távolság. (NF Nap-Föld táv, FH Föld-Hold táv). Nyilván ha NF változatlan, akkor FH érték minimuma esetén lesz az NF + FH összeg is minimumon. A Hold a Naphoz legközelebbi pontban nagyobb besugárzást kap, tehát amennyiben a felszíne ugyanakkora albedójú akkor többet is ver vissza belőle.
Ezt lehet árnyalni azzal is, hogy amennyiben a kérdéses teleholdkor a Föld napközelsége is van egyben (mint mostanság ugyebár), azaz NF is minimumális értékét veszi fel, akkor a fenti összeg még kisebb lesz.

No most definiáljuk a fényesség fogalmat a kiterjedt objektumokra. Legtöbb esetben ezt úgy szokás értelmezni, mintha az objektumról érkező összes fényt egyetlen pontba gyűjtenénk össze. Tehát ha a Hold felületére több napfény esik, mert közelebb van a Naphoz -- akkor fényesebb is, függetlenül attól, hogy mekkora volt a látszó felülete.

Másrészt Zoli: a fény egy égitestről nem csak feléd verődik vissza. Minél messzebb vagy tőle, a kiindulási fénymennyiség annál nagyobb felületre oszlik szét, így a bolygó felületi fényessége nyilván csökken, hiszen a kisebb mérete miatt a te látóirányodba elinduló fénysugarakból kevesebb van! Ilyen értelemben mindegy, hogy a fény visszavert vagy saját -- minden esetben a távolság négyzetével fordított arányban fog csökkenni az intenzitása.

Köszönöm a kielégítő választ!