Általános kérdések
Re: Általános kérdések
Sziasztok!
Nem volt ebben egy gyári fókusznyújtás az okulárkihuzat fenekében?
Ilyennel már találkoztam, és ha kiszedte az ember, akkor hasonló képpen viselkedett.
A nyújtó tag rakta rendbe a leképezést, anélkül csak a főtükör közepe volt használható.
Üdv:
Gábor
Nem volt ebben egy gyári fókusznyújtás az okulárkihuzat fenekében?
Ilyennel már találkoztam, és ha kiszedte az ember, akkor hasonló képpen viselkedett.
A nyújtó tag rakta rendbe a leképezést, anélkül csak a főtükör közepe volt használható.
Üdv:
Gábor
Re: Általános kérdések
gvm57 írta:Sziasztok!
Nem volt ebben egy gyári fókusznyújtás az okulárkihuzat fenekében?
Ilyennel már találkoztam, és ha kiszedte az ember, akkor hasonló képpen viselkedett.
A nyújtó tag rakta rendbe a leképezést, anélkül csak a főtükör közepe volt használható.
Üdv:
Gábor
Nem, semmi ilyennel nem találkoztam.
Re: Általános kérdések
Sziasztok!
Talán ebben a fórumban olvastam egy hozzászólásban (sajna nem jegyeztem meg, hogy melyikben és csak utólag kezdtem rajta gondolkodni) hogy egy távcső csak egy bizonyos nagyításig bont fel újabb részleteket, utána már ezt a képet nagyítja, további részletek megmutatása nélkül. Mi ennek a számítási módja?
Talán ebben a fórumban olvastam egy hozzászólásban (sajna nem jegyeztem meg, hogy melyikben és csak utólag kezdtem rajta gondolkodni) hogy egy távcső csak egy bizonyos nagyításig bont fel újabb részleteket, utána már ezt a képet nagyítja, további részletek megmutatása nélkül. Mi ennek a számítási módja?
Tibor
- Vizi Péter
- Hozzászólások: 2647
- Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59
Re: Általános kérdések
Az ívmásodpercben értett felbontás határa 116/átmérő mm-ben.
Tehát egy 200 mm-es objektív átmérőjű távcső 116/200=0,58 ívmásodperc felbontást tud.
Durván.
Ez a képlet elsősorban kb. azonos fényességű és sem túl fényes sem túl halvány kettőscsillagok szeparált felbontására igaz, persze ideális körülmények (optikai minőség, kollimáció, légköri nyugodtság, stb.) esetén.
De pl. bolygók felszínén ennél kisebb részletek konrasztkülönbsége is érzékelhető lehet.
Tehát egy 200 mm-es objektív átmérőjű távcső 116/200=0,58 ívmásodperc felbontást tud.
Durván.
Ez a képlet elsősorban kb. azonos fényességű és sem túl fényes sem túl halvány kettőscsillagok szeparált felbontására igaz, persze ideális körülmények (optikai minőség, kollimáció, légköri nyugodtság, stb.) esetén.
De pl. bolygók felszínén ennél kisebb részletek konrasztkülönbsége is érzékelhető lehet.
Re: Általános kérdések
krivan írta:Sziasztok!
Talán ebben a fórumban olvastam egy hozzászólásban (sajna nem jegyeztem meg, hogy melyikben és csak utólag kezdtem rajta gondolkodni) hogy egy távcső csak egy bizonyos nagyításig bont fel újabb részleteket, utána már ezt a képet nagyítja, további részletek megmutatása nélkül. Mi ennek a számítási módja?
138/D = távcső felbontása ívmásodpercben (D: objektív átmérője mm-ben)
Az emberi szemnek körülbelül 1' körül van a felbontása, azaz 60".
Példa:
Ha van egy 138 mm-es objektívátmérőjű távcsöved, akkor annak 1" az elméleti felbontása.
Ez 60x kisebb részlet, mint a szemed felbontása, tehát 60x-os nagyítással elméletileg már látható minden.
Persze a valóságban érdemes tovább nagyítani, ameddig még éles és kontrasztos marad a kép.
Gyuri
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Általános kérdések
Jó lenne, ha megegyeznétek, hogy mennyi az annyi?
Most 116/D, vagy 138/D?
Most 116/D, vagy 138/D?
Re: Általános kérdések
mizar írta:Jó lenne, ha megegyeznétek, hogy mennyi az annyi?
Most 116/D, vagy 138/D?
Nem vitának szántam, nem láttam még Péter hozzászólását.
Szerintem gyakorlatban úgy sincs jelentősége.
Varga György
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
6,5x32 binokulár, 50/200 ED, 80/260 akromát, 160/660 Newton, 245/720 Newton, 300/1200 Newton
Re: Általános kérdések
vgyurma írta:mizar írta:Jó lenne, ha megegyeznétek, hogy mennyi az annyi?
Most 116/D, vagy 138/D?
Nem vitának szántam, nem láttam még Péter hozzászólását.
Szerintem gyakorlatban úgy sincs jelentősége.
De elméletben igen. A szabály, az szabály.
Re: Általános kérdések
Amatőrcsillagászok kézikönyve szerint:
107/D - Sparrow-határ
116/D - Dawes-határ
138/D - Rayleigh-határ
107/D - Sparrow-határ
116/D - Dawes-határ
138/D - Rayleigh-határ
Re: Általános kérdések
ruszatti írta:Amatőrcsillagászok kézikönyve szerint:
107/D - Sparrow-határ
116/D - Dawes-határ
138/D - Rayleigh-határ
Akkor legyünk maximalisták!
Egy D átmérőjű objektívvel rendelkező távcső esetén, lambda hullámhosszú fényben a két csillagot akkor látjuk külön, ha fi>1,22lambda/D. Tehát a felbontás kisebb hullámhosszú fény ill. nagyobb átmérőjű távcső alkalmazásával javítható.
(puskáztam az internetről)
vgyurmának van igaza: a gyakorlatban nincs jelentősége.
De tapasztalt kettőscsillag bontogatók írhatnának erről, hogy mennyire sikerült a gyakorlatban megközelíteni az elméleti értéket, mi volt az eddigi rekordjuk?