"Azt már félve kérdezem ,hogy mi az a nyugtalan levegő?"
Először is ne kérdezz félvbe! Egy régi mondás szerint - ami azért nem igaz egészen -, "nincsen rossz kérdés, csak rossz válaszadó, ha nem tud értelmesen magyarázni".
Egyszóval: a levegőben állandóan van kisebb-nagyobb nyugtalanság, hidegebb és melegebb levegőtestek keverednek, vagy áramlanak. Mivel ezeknek a fénytörése kicsit eltérő, a rajtuk áthaladó fénysugarak, pl. a csillagok fénye, folyamatosan kisebb-nagyobb mértékben megtörik, eltérő írányú lesz (persze nagyon kicsi mértékben, de a távcső ezt is megnagyítja, ezért mennél nagyobb a nagyítás, annál nagyobb a folytonos irányváltozás látszata). Ez a hullámzás okozza pl. a csillagok pislogását. Az ilyen hullámzás néha nagyon erős, néha csak kismértékü, ez nagyban függ az időjárási helyzettől. (Ha a napkorongot nézed, persze szűrön át, láthatod, hogy a pereme sokszor erősen hullámzani látszik, máskor egész nyugodnak tűnik.)
Ha nagyon hullámzik a levegő, a nagy nagyítás igen elmosódott képet ad, csak kisebbel lehet nézelődni. Ezt tapasztalatból fogod megismerni.
Re: okulár. Egy tapasztalati szabály, hogy az optimális nagyitás kb. akkora, mint az objektív mm-ben mért átmérője. Esetedben kb. 80-100-szoros. Jó légköri viszonyok mellett ennek másfélszerese, ritkán kétszerese érhető el. Ezért javasoltam egy 6 mm-es okulárt a nagy nagyításhoz. De kell egy kis nagyítású, 20-25 mm-es, mert ezekkel látszanak szépen a mélyég objektumok. (Halmazok, ködök.) - Sikeres nézegetést: BQ.
Általános kérdések
Re: Általános kérdések
Köszönöm választ és a tanácsot.
Valószínüleg megogadom.
Üdözlettel
Lahus
Valószínüleg megogadom.
Üdözlettel
Lahus
Re: Általános kérdések
Köszönöm a válaszokat.Értem ezt az éggömb dolgot.A problémám már csak a sarló alakú Holdra korlátozódik,mikor kis szögtávolságra van a Naptól,szerintem nem kellene ekkorát torzítania.A következő újhold körül majd jobban megfigyelem.astrohist írta:Éppen a rajzod adja meg a magyarázatot. A képzeletbeli éggömbön ívek vannak és nem egyenes vonalak (Persze láthatatlanul, de pl. egyplanetárium-kupolán ez jól kivetíthető.)
Re: Általános kérdések
Vedd figyelembe, hogy a Hold nincsen mindig az ekliptikán (vagyis a Nappal azonos főkörtön), hanem alatta vagy felett lehet. Ez is közre játszik a látszólagos helyzetnek. BQ.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára astrohist 2013.03.24. 19:27-kor.
Re: Általános kérdések
Köszönöm,rá fogok figyelni,csak lenne már tiszta égbolt!
Re: Általános kérdések
Kedves Lajos! Most, hogy elmagyaráztad a problémát, én kezdem nem érteni. A gömbi hibáktól, amely szemmel már nem érzékelhető eltérés a gömbtől, vonatkoztassunk el! A légköri hibát is hagyjuk ki!
A Nap gömbjének közepe, a Hold gömbjének közepe és a megfigyelő helye, legyen az bárhol a Föld felszínén, egy síkot határoz meg. A Nap gömjét valamint a Hold gömbjét is felezi ez a sík! Eddig rendben.
A Napból kissé összetartó sugarak, nevezzük ezt fényáramnak, amely a Holdra esik, erre a síkra szimmetrikus. Nos akkor a Hold gömbjének adott felületi megvilágítása is szimmetrikus erre a síkra, ha ennek a síknak tettszőleges pontjából nézném. A látott Hold sarlója is szimmetrikus a síkra. A sarkait összekötő egyenes is mindig erre a síkra merőlegesen látszik. A sarló két csúcsát összekötő egyenes felezőpontjára emelt merőleges benne fekszik ebben a síkban. Ha ez igaz, márpedig másként nem lehet, akkor a megfigyelő helyről nézve a Nap középpontján áthalad, függetlenül attől, hogy a sík mely pontjából figyelik meg.
A síkból nem tudok kilépni, hiszen kezdeti feltételként a megfigyelési pont határozza meg a síkot, illetve a két megfigyelt gömb formájú test középpontja. Az egyik gömb mint fényforrás szerepel. Következtetésem, hogy nem ez a magyarázata annak a jelenségnek, megfigyelésnek, amit Dezső leírt.
Ha nem így látni, akkor annak nem a gömbi koordináta rendszer, tengelyferdség stb. az oka, hanem más.
Feltételezem, hogy a vonatkoztatás, jelen esetben a Föld felszíne lehet félrevezető, ugyanis a megfigyelési sík nem azonos a helyi megfigyelő által viszonyítási alapnak használt síkkal, amely a megfigyelési pontot a Föld közepével összekötő egyenesre emelt, a figyelő pontot tartalmazó merőleges sík. Feltehetően az irányérzetet meghamisító, a szemmértéket becsapó nézet az oka a megfigyelés pontatlanságának.
Elvileg a légkori refrakció hatása is olyan minimális, hogy azt sem lehet szabad szemmel hibának vélni. Egyszerűen a szemet becsapó jelenségről van szó. Nem lehet oka az égi koordinátarendszerbeli vizsgálódás, és a Nap, és a Hold sem tér el szemmel észrevehető módon a göbtől. A légkör okozta hiba is kicsiny. Üdv. Imre
A Nap gömbjének közepe, a Hold gömbjének közepe és a megfigyelő helye, legyen az bárhol a Föld felszínén, egy síkot határoz meg. A Nap gömjét valamint a Hold gömbjét is felezi ez a sík! Eddig rendben.
A Napból kissé összetartó sugarak, nevezzük ezt fényáramnak, amely a Holdra esik, erre a síkra szimmetrikus. Nos akkor a Hold gömbjének adott felületi megvilágítása is szimmetrikus erre a síkra, ha ennek a síknak tettszőleges pontjából nézném. A látott Hold sarlója is szimmetrikus a síkra. A sarkait összekötő egyenes is mindig erre a síkra merőlegesen látszik. A sarló két csúcsát összekötő egyenes felezőpontjára emelt merőleges benne fekszik ebben a síkban. Ha ez igaz, márpedig másként nem lehet, akkor a megfigyelő helyről nézve a Nap középpontján áthalad, függetlenül attől, hogy a sík mely pontjából figyelik meg.
A síkból nem tudok kilépni, hiszen kezdeti feltételként a megfigyelési pont határozza meg a síkot, illetve a két megfigyelt gömb formájú test középpontja. Az egyik gömb mint fényforrás szerepel. Következtetésem, hogy nem ez a magyarázata annak a jelenségnek, megfigyelésnek, amit Dezső leírt.
Ha nem így látni, akkor annak nem a gömbi koordináta rendszer, tengelyferdség stb. az oka, hanem más.
Feltételezem, hogy a vonatkoztatás, jelen esetben a Föld felszíne lehet félrevezető, ugyanis a megfigyelési sík nem azonos a helyi megfigyelő által viszonyítási alapnak használt síkkal, amely a megfigyelési pontot a Föld közepével összekötő egyenesre emelt, a figyelő pontot tartalmazó merőleges sík. Feltehetően az irányérzetet meghamisító, a szemmértéket becsapó nézet az oka a megfigyelés pontatlanságának.
Elvileg a légkori refrakció hatása is olyan minimális, hogy azt sem lehet szabad szemmel hibának vélni. Egyszerűen a szemet becsapó jelenségről van szó. Nem lehet oka az égi koordinátarendszerbeli vizsgálódás, és a Nap, és a Hold sem tér el szemmel észrevehető módon a göbtől. A légkör okozta hiba is kicsiny. Üdv. Imre
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Re: Általános kérdések
Most már kezdek elbizonytalanodni,belebonyolódni,próbálok egyszerűsíteni.
Kérdem hogy a Hold megvilágítottságának mi köze van az ekliptikához?Tehát akár alatta,akár fölötte van pár fokkal,akkor is "rá kell nézzen" a Napra.Ha egy hőlégballon tőlem észak-északkeleti irányban(messze az ekliptikától),tíz fok magasan látszik,a Nap meg éppen a horizont felett van keleten,akkor is a ballon a tőlem a nap felé eső oldalát világítja meg,függetlenül a főkörtől.
A légköri torzítást ha figyelembe vennénk(de nem tesszük),az éppen a jelenség ellen "játszana".Mivel a napot előbb látjuk,mint ahogy az valóban elhelyezkedik.Vagyis látszó helyzeténél alacsonyabban van,tehát holdunknak a Nap"alá kellene néznie",mint fölé.Ez viszont elhanyagolható szabad szemes megfigyelésnél nem feltűnő.
Kicsit hosszúra eresztettem,de azért vannak a problémák hogy megbeszéljük.
astrohist írta:Vedd figyelembe, hogy a Hold nincsen mindig az kliptikán (vagyis a Nappal azonos főkörtön), hanem alatta vagy felett lehet. Ez is közre játszik a látszólagos helyzetnek. BQ.
Kérdem hogy a Hold megvilágítottságának mi köze van az ekliptikához?Tehát akár alatta,akár fölötte van pár fokkal,akkor is "rá kell nézzen" a Napra.Ha egy hőlégballon tőlem észak-északkeleti irányban(messze az ekliptikától),tíz fok magasan látszik,a Nap meg éppen a horizont felett van keleten,akkor is a ballon a tőlem a nap felé eső oldalát világítja meg,függetlenül a főkörtől.
A légköri torzítást ha figyelembe vennénk(de nem tesszük),az éppen a jelenség ellen "játszana".Mivel a napot előbb látjuk,mint ahogy az valóban elhelyezkedik.Vagyis látszó helyzeténél alacsonyabban van,tehát holdunknak a Nap"alá kellene néznie",mint fölé.Ez viszont elhanyagolható szabad szemes megfigyelésnél nem feltűnő.
Kicsit hosszúra eresztettem,de azért vannak a problémák hogy megbeszéljük.
Re: Általános kérdések
K. Imre!
Az egész okfejtésben ott van a bökkenő, hogy következetesen síkban, már mint a monitor síkjában gondolkodtok. Te a sík képernyőn szép egyenes vonalakat húztál, holott a rajz akkor lenne hű, ha egy homorű ernyőn jelenne meg. Valójában egy félgömbön látszanak az égitestek. Ezen a félgömbön pedig nem egyenes vonalak vannak, mint a rajzodon, hanem ívek. Ezt a sikba vetített rajzon akkor szemlélteted helyesen, ha a Napból kiinduló sugarakat nem egyenes vonalakkal, hanem ívekkel ábrázolod. A rajzod ezért hibás. Az éggömbön a Nap sugarai a Hold irányába nem egyenes vonalak, hanem szintén ívek. A Napon és Holdon átmenő főkör ívéhez a Napkorong középpontján át hűzott és a Holdkorong középpontján át erre a főkörre húzott érintők szöget zárnak be egymással (kivéve holdtöltekor, amikor párhuzamosak) Persze ezt egy gömbhéj belsején kell elképzelni, ami a sík monitor-ernyőn nem ábrázolható, de a planetárium kupolájának belsejében jól szemléltethetők.
Libor!
Tartok tőle, hogy túlbonyolítottam a helyzetet, Arra gondoltam, hogy amikor a Nap és a Hold a egyaránt az Ekliptikán van, akkor ez a főkör egybe esik az Ekliptikával. Viszont ha alatta vagy felette van, akkor két külön, egymás metsző főkörön foglalnak helyet helyet, A léggömb-hasonla azért nem helytálló, mert a léggömb térben mindig közelebb van hozzánk. Az égitestek viszont a mi számunkra látszólag végtelen távolságban vannak egy végtelen sgarú gömbön.
Lajos.
Az egész okfejtésben ott van a bökkenő, hogy következetesen síkban, már mint a monitor síkjában gondolkodtok. Te a sík képernyőn szép egyenes vonalakat húztál, holott a rajz akkor lenne hű, ha egy homorű ernyőn jelenne meg. Valójában egy félgömbön látszanak az égitestek. Ezen a félgömbön pedig nem egyenes vonalak vannak, mint a rajzodon, hanem ívek. Ezt a sikba vetített rajzon akkor szemlélteted helyesen, ha a Napból kiinduló sugarakat nem egyenes vonalakkal, hanem ívekkel ábrázolod. A rajzod ezért hibás. Az éggömbön a Nap sugarai a Hold irányába nem egyenes vonalak, hanem szintén ívek. A Napon és Holdon átmenő főkör ívéhez a Napkorong középpontján át hűzott és a Holdkorong középpontján át erre a főkörre húzott érintők szöget zárnak be egymással (kivéve holdtöltekor, amikor párhuzamosak) Persze ezt egy gömbhéj belsején kell elképzelni, ami a sík monitor-ernyőn nem ábrázolható, de a planetárium kupolájának belsejében jól szemléltethetők.
Libor!
Tartok tőle, hogy túlbonyolítottam a helyzetet, Arra gondoltam, hogy amikor a Nap és a Hold a egyaránt az Ekliptikán van, akkor ez a főkör egybe esik az Ekliptikával. Viszont ha alatta vagy felette van, akkor két külön, egymás metsző főkörön foglalnak helyet helyet, A léggömb-hasonla azért nem helytálló, mert a léggömb térben mindig közelebb van hozzánk. Az égitestek viszont a mi számunkra látszólag végtelen távolságban vannak egy végtelen sgarú gömbön.
Lajos.
Re: Általános kérdések
astrohist írta:Az éggömbön a Nap sugarai a Hold irányába nem egyenes vonalak, hanem szintén ívek. A Napon és Holdon átmenő főkör ívéhez a Napkorong középpontján át hűzott és a Holdkorong középpontján át erre a főkörre húzott érintők szöget zárnak be egymással (kivéve holdtöltekor, amikor párhuzamosak)...Lajos.
Kedves Lajos. Szerintem téves a magyaráztod, ugyanis itt nem az ábrázolásról van szó, hanem a fizikai állapotról. A fény egyenes vonalban terjed, és nem ívekken a főkörök mentén. Szerintem olvassad el ismét, amit leírtam, és próbáljad meg elképzelni, hogy ott síkról, egyenes vonalban terjedő fény okozta megvilágítottságról és a megfigyelő szemébe egyenes vonalon közlekedő sugarakról van szó, és nem gömbi ábrázolásról. Nincs köze se képernyőhöz, se papírlaphoz. A sík a Nap közepe, a Hold közepe és a megfigyelő szeme által meghatározott. Erre a síkra szimmetrikus a Nap, a Hold, és ezért a megvilágított rész, a sarló is. Ezért a sarló két végpontját összekötő egyenes felező merőlegese mindig átmegy a Nap középpontján! Ha nem úgy látni, akkor az optikai csalódás, szemtévesztés.
Nos ebben biztos vagyok, mint abban is, hogy a látvány azért alakul úgy, ahogy, mert a horizont kicsit belezavar a látványba! Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Re: Általános kérdések
Kedves Imre!
Az alapvető tévedésed ott van, hogy a fény valóban egyenes vonalban terjed (képzeld, ezt én is tudom!), csak éppen az az egyenes vonal az éggömbön ívként jelenik meg. Ezért hibás a rajzod! Állitsd elő pl. a planetárium programon azt a helyzetet, amikor a Hold éppen első negyedben van, tehát a terminátort egyenes vonal, és a Hold éppen delel. A Nap ekkor a látóhatár körül áll, a Hold delel. Azt fogod látni, hogy a terminátor lefelé meghosszabbítva éppen merőleges a horizontra. Holott a Te logikád szerint (és a rajzaid alapján) a megvilágított oldalnak egy kicsit lefelé kellene dőlnie, a Nap irányában. De valójában mivel a holdkorong és a napkorong központját összekötő vonal vetülete az égen egy ív, deleléskor szépen függőleges, lesz. Ezért téves a rajzod. Az egész dolog nem fizikai, hanem vetülettani kérdés. Minden amatőr (és nem amatőr) látott már delelő első negyedet, vagy utolsó negyedet, és láthatta, hogy a rajzodtól eltérően a terminátor függőlegesen áll a látóhatárra, és nem dől a Nap irányába.
A látóhatár egyébként nem "kavar bele" a helyzetbe, mert akár melyik földrajzi helyről nézed - akár hogyan helyezkedik el a horizontális koordináta rendszer az ekliptikaihoz - mindenütt ez lesz a helyzet. Ez nem meggyőződés, hanem szférikus csillagászati és vetülettani kérdés. Lajos
Az alapvető tévedésed ott van, hogy a fény valóban egyenes vonalban terjed (képzeld, ezt én is tudom!), csak éppen az az egyenes vonal az éggömbön ívként jelenik meg. Ezért hibás a rajzod! Állitsd elő pl. a planetárium programon azt a helyzetet, amikor a Hold éppen első negyedben van, tehát a terminátort egyenes vonal, és a Hold éppen delel. A Nap ekkor a látóhatár körül áll, a Hold delel. Azt fogod látni, hogy a terminátor lefelé meghosszabbítva éppen merőleges a horizontra. Holott a Te logikád szerint (és a rajzaid alapján) a megvilágított oldalnak egy kicsit lefelé kellene dőlnie, a Nap irányában. De valójában mivel a holdkorong és a napkorong központját összekötő vonal vetülete az égen egy ív, deleléskor szépen függőleges, lesz. Ezért téves a rajzod. Az egész dolog nem fizikai, hanem vetülettani kérdés. Minden amatőr (és nem amatőr) látott már delelő első negyedet, vagy utolsó negyedet, és láthatta, hogy a rajzodtól eltérően a terminátor függőlegesen áll a látóhatárra, és nem dől a Nap irányába.
A látóhatár egyébként nem "kavar bele" a helyzetbe, mert akár melyik földrajzi helyről nézed - akár hogyan helyezkedik el a horizontális koordináta rendszer az ekliptikaihoz - mindenütt ez lesz a helyzet. Ez nem meggyőződés, hanem szférikus csillagászati és vetülettani kérdés. Lajos