Általános kérdések

[astrohist]

Felbontás:
Csillagpároknál a tapasztalatom szerint (40-200 mm-es refraktorok) átlagosan a Dawes-határ 1,3-1,5-szörösét biztosan bontja. Jó optikával és jó légköri viszonyok közt a 116 : Dmm (D = objektív átmérő mm-ben) valóban elérhető. Nagyon fontos az okulár minősége is (ezt gyakran figyelmen kívül hagyják).
A Dawes-határ tapasztalati formula! A Dawes képlet szigorúan véve csak két, pontszerű fényforrásra érvényes, amelyek 5-6 mg közti fényességűek és kb. egyforma fényesek!
A felbontásnak ez a számolása nem érvényes pl. a Nap, Hold és bolygó-felszíni alakzatokra! BQ.

[hanee]

Amatőrcsillagászok kézikönyve szerint:

107/D - Sparrow-határ
116/D - Dawes-határ
138/D - Rayleigh-határ

De tapasztalt kettőscsillag bontogatók írhatnának erről, hogy mennyire sikerült a gyakorlatban megközelíteni az elméleti értéket, mi volt az eddigi rekordjuk?

Szia!

Én egy 130/650-es Newtonnal észleltem eddig sok kettőscsillagot. Annak ugye a Dawes határa 0,89".
A tapasztalatom pedig az, hogy Budapestről átlagos ég mellett az 1,8"-2,2" még jól bontható küzdelem nélkül.
Budapesten kiváló ég mellett (kb. 8-10-es légköri nyugodtság mellett ami évente 2x ha van) hasonló fényességű párok esetén 1,4" volt a rekordom.
Vidéki égen viszonylag keveset van lehetőségem észlelni sajnos, így abban nincs sok tapasztalatom.

Judit

[ruszatti]

Sziasztok!

Hát, én még nem vagyok elég tapasztalt ezen a téren, mivel kb. 1 éve kezdtem el kettősözni.
De ha minden igaz, akkor sikerült megközelítenem a 150/750-esem Dawes határát (0.77") az STT 410 Cyg kettőscsillag felbontásával (0.8") egy párás, de nagyon jó nyugodtságú estén:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12284

De előtte még megvolt a Lambda Cygni (0.9") is:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12288

[mizar]

Amatőrcsillagászok kézikönyve szerint:

107/D - Sparrow-határ
116/D - Dawes-határ
138/D - Rayleigh-határ

De tapasztalt kettőscsillag bontogatók írhatnának erről, hogy mennyire sikerült a gyakorlatban megközelíteni az elméleti értéket, mi volt az eddigi rekordjuk?

Szia!

Én egy 130/650-es Newtonnal észleltem eddig sok kettőscsillagot. Annak ugye a Dawes határa 0,89".
A tapasztalatom pedig az, hogy Budapestről átlagos ég mellett az 1,8"-2,2" még jól bontható küzdelem nélkül.
Budapesten kiváló ég mellett (kb. 8-10-es légköri nyugodtság mellett ami évente 2x ha van) hasonló
fényességű párok esetén 1,4" volt a rekordom.


Vidéki égen viszonylag keveset van lehetőségem észlelni sajnos, így abban nincs sok tapasztalatom.

Judit

Úgy emlékszem, hogy 1-2 éve a Porrimát is bontottad ezzel a távcsővel. Az nem volt szorosabb kettős akkoriban?

[Sidius]

Én is szeretem a kettősöket. A minap sikerült a Szíriusz B azonosítása, nem is volt olyan nehéz, bár most nem olyan szoros a pár. Minden esetre erre az extrém fényességi eltérésre nehéz lenne képletet írni. Az biztos, hogy általános esetben a jó optikák megfelelő körülmények között a számított értékek közelében tudnak teljesíteni.

[astrohist]

Igen, a kettősöknél a nagy fényesség különbség egy speciális eset. Főleg akkor, ha a főkomponens látszó fényessége is erős: Sirius, Procyon. Itt nagyon sokat számít az okulár minősége. Egyszerűbb okulároknál, amelyeknél a belső fényszóródás nagy és a főcsillag egy ragyogó folttá nő, a nagyon halvány kísérő (bár a távcső átmérője megengedné a megpillantását) bele vész a főkomponens ragyogásába.
Én a Sirius B-t először úgy láttam meg 1950-ben, hogy a csillagot kivittem a látómező szélén túl, és akkor hirtelen felvillant a fehér törpe. De ehhez az is kellett, hogy az okulár a látómező szélén is jó leképezést adjon.
Egyszerűbb okulárok a peremen bizony nagyon torzítanak. (Ma már persze kaphatók nagyon jó okulárok, de 50 éve nekünk ilyenek nem voltak.)
Egyébként vannak már jó táblázatok, amelyek feltüntetik, hogy a komponensek növekvő fényesség eltérésével hogy változik az optimális felbontás. - BQ.

[hanee]

Úgy emlékszem, hogy 1-2 éve a Porrimát is bontottad ezzel a távcsővel. Az nem volt szorosabb kettős akkoriban?

Szia!

Igen, de akkor a 1,6"-ra voltak egymástól. Így is kihívás volt!

http://egmesek.blogspot.hu/search?q=gamma+virginis

Judit

[tobe_]

A 3D kép nézéshez piros meg zöld fólia kell, vettem piros meg kéket de az úgy látom nem jó, a kék legalábbis, akkor hoznom kell még zöldet, vagy sárgát ?

[mephi]

A 3D kép nézéshez piros meg zöld fólia kell, vettem piros meg kéket de az úgy látom nem jó, a kék legalábbis, akkor hoznom kell még zöldet, vagy sárgát ?

A kék túl sok fényt fog le, márcsak ezért sem szokott élvezetes lenni vele a 3D hatás.
Ha még ehhez hozzáteszed a zöldet vagy a sárgát, már nem sokat fogsz látni.
Önmagában a cyan, vagy a zöld (nem méregzöld) sokkal jobb.

Itt http://3dszemuveg.hu/anaglif-3d-szemuvegek.html van néhány féle.
Én az "Alapmodell"-t használom és javaslom (ha jól látom 190,-Ft/db).

[Bigi]

Üdv!
Egy tapasztalatomról, és az általam kikombinált eredményemről szeretnék megerősítést kapni, és tanácsot. A Jupitert, mikor egy felhőátvonulós napon néztem,(még amatőr vagyok, és ha egy kicsit felhős is az idő, rögtön kint termek az ég alatt), akkor azt vettem észre, hogy mikor nem zavart a felhő, akkor szinte elvakított a látvány, és a sávok a bolygón nehezebben kivehetőbbek voltak. Ám, mikor egy felhő kezdett belelógni, mintha élesebb lett volna minden. Arra a következtetésre jutottam, hogy egy UHC szűrő biztosan nem ártana meg, vagy valami, ami csökkenti a fényerőt. Túl fényesnek látom a Jupitert, és így nem elég kontrasztos a látvány. Szerintetek lehet ez ellen tenni, szűrő vásárlásával?