astrohist írta:Kedves Imre!
Sajnos a rajzocska nem mond semmit, hiszen azt a saját felfogásod szerint készítetted, nem is egészen értem az értelmét.
A méter nagyságrendű "modell " megint nem bizonyít semmit, mert azt Te három dimenziósan átlátod.
Kedves Lajos. Az a kis rajzocska szerintem nagyon sokat mond, a lényeg látszik rajta. Amikor a távcsö óratengelyét beállítod a Nap közepe, Hold közepe és a tácső, azaz a megfigyelő három pontja által meghatározott síkra merőlegesen, akkor ezen tengely elfordításakor amennyiben a távcső magassági szöge 0 fok, tisztán csak a forgatással a látómező közepére állítható a Nap és a Hold is. Nos ez azt jelenti, hogy a távcső okulárja felezővonalában mindig látszik élével ez a sík. Ebben a sakban fekszik a Nap közepét a Hold közepével összekötő egyenes. Ezt a képzeletbeli egyenest tehát mindig látjuk a tácsőben. Nos, ha erre az egyenesre a Hold terminátora, a sarló sarkait összekötő egyenes merőleges, akkor nem lehet más csak optikai csalódás következménye, hogy szabad szemmel ettől eltérő szög alatt látjuk.
Azaz nem úgy látjuk, mert szemünk a valós fényeket érzékli, de agyunkban az a képzet alakul ki, hogy a terminátor nem merőleges a Nap-Hold irányra. Ez lehet a magyarázata a jelenségnek. Már sokadszor írom, hogy nem kell belekeverni a szemünk látásába a síklapon történő ábrázolást, mert itt nincs szó semmiféle koordináta rendszerről, és semmit az ég világon nem látunk úgy, hogy gömbre lenne kivetítve. Egyszerűen nem értem, hogy hogy került ide, és mi szükség van a jelenség, azaz szerintem optikai csalódás magyrázásához erre. A valóságban, amikor még nem volt kitalálva egyetlen égi koordináta rendszer sem, akkor is látható volt a jelenség, ugyan úgy becsapta a szemet, mint ma.
A lényeg, hogy itt sima fénytani esetről van szó. Egyszerűen felejtsünk el a csillgászatban szokásosan alkalmazott minden ábrázolást, gömbi és más kivetítést, mert nem kell hozzá! Alaphelyzetben egy gőbszerű fényforrásról és egy megvilágított gömbről van szó, amit oldalról nézünk. Lehet az akár egy pingponglabda is, és ezért teljesen tökéletesen szemlélteti a helyzetet az egymástól 1 m távolra lévő zseblámpa és kislabda esete. Az, hogy a valóságban a zseblámpa a Nap, és a kislabda a Hold, és mérete nagyobb, messzebb is van, az a jelenséget nem befolyásolja. A valódi fizikailag létrejövő jelenség, a kislabdán és a Holdon ugyan úgy megy végbe. Kialakul a sarló, és a terminátort merőlegesnek látni a fényforrás, a zseblámpa, vagy Nap irányára. Ez ilyen egyszerű.
Nem értem miért kell ezt elkomplikálni! Nagyon sokakban bizonytalanságot kelt ez a vita. Én nagyon bízom abban, hogy mindenki saját maga is utánajár ennek, és meggyőződik arról, hogy a szemünk milyen könnyen becsapható, de műszerekkel és megfelelő logikusan felépített kísérlettel eldönthető ez a kérdés is. Ha van fizikai oka, akkor az kideríthető, ha nincs, akkor kénytelen lesz belátni mindenki, hogy optikai csalódás miatt látja azt, hogy a terminátor nem merőleges a Nap-Hold irányára. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
