Általános kérdések
Re: Általános kérdések
Köszi!
Re: Általános kérdések
Most meg, ha az a Marshoz nagyon közel elvonulő üstökös megszórja a környéket, lehet nem tud utána majd önarcképezni se .
Re: Általános kérdések
Ez a C/2013 A1 nevű üstökös igaz?
Re: Általános kérdések
2014 október 19-én 37 000 km-el halad el a Mars mellett, de állítólag az ütközés sincs teljesen kizárva - legalábbis Elenin számításai szerint - persze ennek kicsi az esélye. Viszont így is számítani lehet egy mm-es nagyságrendű szemcsék meteorzáporára.
Re: Általános kérdések
Igen, én is kb. ilyesmit olvastam. Jó kérdés, hogy pontosan milyen hatással lenne a bolygóra a becsapódás, de a Curiosity érdekében remélem, nem fog megtörténni! Ja meg akkor dobhatom a fenébe a most készülő, "Marsi geomorfológiai tájegységek összehasonlítása földiekkel" c. szakdolgozatomat is
Re: Általános kérdések
"Viszont így is számítani lehet egy mm-es nagyságrendű szemcsék meteorzáporára."
No, ez azért valószínűtlen, ha a számított minimális ávolság helyes. Egyébként meglepő, hogy nem ismerik pontosabban az üstökös mozgását. De az aligha valószínű, hogy 34000 km-ről meteorzáport okozna, főleg milliméteres nagyságrendű szemcsékkel. Az üstökös-kóma főleg gázból áll, a porszemek tized-század mm-esek. BQ.
No, ez azért valószínűtlen, ha a számított minimális ávolság helyes. Egyébként meglepő, hogy nem ismerik pontosabban az üstökös mozgását. De az aligha valószínű, hogy 34000 km-ről meteorzáport okozna, főleg milliméteres nagyságrendű szemcsékkel. Az üstökös-kóma főleg gázból áll, a porszemek tized-század mm-esek. BQ.
Re: Általános kérdések
Nem vagyok szakértő, de pl ebben a tanulmányban is ezt írják: the dust emitted from comets spans a broad size range, from submicrometer to millimeter or centimeter and larger.
A számított minimális távolság nulla - azaz ütközés - de ennek kicsi az esélye. Persze mivel az üstökös számított pályája eléggé bizonytalan, így most még az elhaladással kapcsolatos jóslatok inkább csak találgatások.
A számított minimális távolság nulla - azaz ütközés - de ennek kicsi az esélye. Persze mivel az üstökös számított pályája eléggé bizonytalan, így most még az elhaladással kapcsolatos jóslatok inkább csak találgatások.
Re: Általános kérdések
Tiszteletem, csak arra lennék kíváncsi, hogy az égen megjelenő üstökösről az hírlik, hogy a rákövetkező időszakban megtöbszöröződnek, gyakoribbá válnak a természeti csapások, szélsőséges időjárási események, akár itthon is. Így volt ez 1997-ben is mert az égen észlelt üstökös utáni időszakban itthon is megnőtt a természeti jelenségek gyakorisága is, jóval több, nagyobb árvizek következtek be utána, nemcsak itthon. A mostani márciusi üstökös "számlájára" írható-e a mostani nagy havazás, szélsőséges idő, akár Európában is? Ha igen, akkor joggal kell félnünk a novemberi, jóval fényesebb üstökös hatásától is, az utána következő természeti csapásoktól is? Ha igen, az nem lesz semmi! Csak ennyi lenne a kérdésem. Tisztelettel,Zoli. zoltan0506@freemail.hu
Re: Általános kérdések
Kedves Zoli!
Egy olyan, viszonylag kisméretű (1-100 km) égitestnek, mint egy üstökös, semmilyen hatása nincs bolygónk klímájára nézve, függetlenül attól, milyen a fényessége, milyen hosszú csóvája van, stb.
Az időjárás szélsőségesülése legfőképp annak tudható be, hogy az éghajlat a bolygón fokozatosan változik. Jelenleg periglaciálban vagyunk, ebben az "stádiumban" jelent meg az emberiség és még egy jó darabig ebben is leszünk, DE a klíma bizonyos kereteken belül változik, vannak hidegebb és melegebb időszakok, a középkorban pl. egy kis jégkorszak volt. Erre az ember tevékenysége csak rátesz egy lapáttal.
Ráadásul az európai éghajlat elég változékony is. Több, összesen négy ún. hatásközpont (akciócentrum) is befolyásolja az itteni klímát, ezek dominanciájának váltakozása szabja meg, milyen idő van. Ezért volt tavalyi nyár rekordszáraz és ezért volt már-már monszunos a tavalyelőtti. Ezért volt két hete 15-20 fok, most meg hirtelen nagy hó. De ennek köszönhető a tavaly februári, hasonlóan nagy hóesés+rendkívül hideg.
Már azt is elég problémás definiálni, mit jelent a 97 utáni időszak...már az elég jó kérdés, hogyha ténylegesen lennének ilyen hatásai a Földre nézve, (viszont nincsenek, mert tömege elenyésző a Hold és a Nap tömegéhez mérten, amik ugye a tengerjárást illetve a vakár-szökőár jelenséget okozzák a tengereinkben) szignifikánsan meg lehetne állapítani, hogy mondjuk pl. 2001-ben (ugye az is a 97 utáni időszak része elviekben) az árvizeket ténylegesen az üstökös okozta? Remélem, érted, milyen problémát próbáltam kibogozni és, hogy nem fogalmaztam érthetetlenül...
Határozottan kijelenthetem: nyugi, nem!
Egy olyan, viszonylag kisméretű (1-100 km) égitestnek, mint egy üstökös, semmilyen hatása nincs bolygónk klímájára nézve, függetlenül attól, milyen a fényessége, milyen hosszú csóvája van, stb.
Az időjárás szélsőségesülése legfőképp annak tudható be, hogy az éghajlat a bolygón fokozatosan változik. Jelenleg periglaciálban vagyunk, ebben az "stádiumban" jelent meg az emberiség és még egy jó darabig ebben is leszünk, DE a klíma bizonyos kereteken belül változik, vannak hidegebb és melegebb időszakok, a középkorban pl. egy kis jégkorszak volt. Erre az ember tevékenysége csak rátesz egy lapáttal.
Ráadásul az európai éghajlat elég változékony is. Több, összesen négy ún. hatásközpont (akciócentrum) is befolyásolja az itteni klímát, ezek dominanciájának váltakozása szabja meg, milyen idő van. Ezért volt tavalyi nyár rekordszáraz és ezért volt már-már monszunos a tavalyelőtti. Ezért volt két hete 15-20 fok, most meg hirtelen nagy hó. De ennek köszönhető a tavaly februári, hasonlóan nagy hóesés+rendkívül hideg.
zoltika írta:Így volt ez 1997-ben is mert az égen észlelt üstökös utáni időszakban itthon is megnőtt a természeti jelenségek gyakorisága is, jóval több, nagyobb árvizek következtek be utána, nemcsak itthon.
Már azt is elég problémás definiálni, mit jelent a 97 utáni időszak...már az elég jó kérdés, hogyha ténylegesen lennének ilyen hatásai a Földre nézve, (viszont nincsenek, mert tömege elenyésző a Hold és a Nap tömegéhez mérten, amik ugye a tengerjárást illetve a vakár-szökőár jelenséget okozzák a tengereinkben) szignifikánsan meg lehetne állapítani, hogy mondjuk pl. 2001-ben (ugye az is a 97 utáni időszak része elviekben) az árvizeket ténylegesen az üstökös okozta? Remélem, érted, milyen problémát próbáltam kibogozni és, hogy nem fogalmaztam érthetetlenül...
zoltika írta:A mostani márciusi üstökös "számlájára" írható-e a mostani nagy havazás, szélsőséges idő, akár Európában is? Ha igen, akkor joggal kell félnünk a novemberi, jóval fényesebb üstökös hatásától is, az utána következő természeti csapásoktól is? Ha igen, az nem lesz semmi! Csak ennyi lenne a kérdésem. Tisztelettel,Zoli. zoltan0506@freemail.hu
Határozottan kijelenthetem: nyugi, nem!