Általános kérdések

Itt minden Téged foglalkoztató alapkérdés feltehetető, legyen az csillagászati elméleti, vagy távcsővásárlással, -használattal, vagy az égbolton való tájékozódással kapcsolatos gyakorlati kérdés!
sp.
Hozzászólások: 300
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:55

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: sp. » 2010.10.13. 20:24

jah. főleg nem egy abszolute és őszinte valamint lelkes kezdőnek ne.
sp.
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.10.13. 22:32

A tapasztalat tényleg fontos. Én 2008 júliusában kezdtem észlelni és az első évben nem láttam az M31-et szabad szemmel pedig kerestem párszor. A következő ősztől kezdve azonban már szinte minden holdmentes estén látom. 5 és 5,5 közötti a hmg-m.
És hogy mégegy adalékkal fűszerezzem a dolgot, az ország második legnagyobb városának belvárosából észlelek. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy városi ég és városi ég között is nagy különbségek lehetnek akár egy adott városon belül is. Szóval ezt a dolgot nem igazán lehet szerintem egzaktul leírni.
90/900 refraktor
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: csakb » 2010.10.14. 00:09

sp. írta:jah. főleg nem egy abszolute és őszinte valamint lelkes kezdőnek ne.
sp.


Igen, szegény slaci feje fölött most átcsaptak a hullámok.
Remélem, hogy nem ment el a kedve az egésztől.
czejczej
Hozzászólások: 54
Csatlakozott: 2009.09.16. 20:12

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: czejczej » 2010.10.14. 07:32

Pape írta:..... az első évben nem láttam az M31-et szabad szemmel pedig kerestem párszor....


Én 2005 március óta észlelek és idén sikerült először meglátnom az M31-et....pedig sokszor kerestem :) Szóval, hogy ha most nem találja valaki akkor az nem azt jelenti, hogy nem is fogja megtalálni :) és ha valaki nagyon lelkes az megfogja találni csak legyen egy kis türelme :) slaci sok kitartást és menni fog minden :)
slaci
Hozzászólások: 7
Csatlakozott: 2010.10.05. 09:15

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: slaci » 2010.10.14. 15:21

csakb írta:Igen, szegény slaci feje fölött most átcsaptak a hullámok.
Remélem, hogy nem ment el a kedve az egésztől.


Sziasztok!

Nem, nem ment el a kedvem :) Igaz, azóta csak egyszer tudtam észlelni, mégpedig kedd éjszaka. Akkor elsősorban kettőscsillagokat kerestem (és találtam is párat), szemezgetve a korábbi ajánlásokból, meg máshol található javaslatokból (pl. Nagymedvében a Mizar, Hattyúban Albiero, ...), újra megnéztem a Jupitert (még mindig csak egy csík látszik :) ), próbáltam az Uránuszt is megtalálni, de nem igazán tudtam melyik lehet. És próbálgattam, hogy egyáltalán hogyan lehet megtalálni valamit akkor, ha nem köthetem közvetlen egy könnyen azonosítható csillaghoz. Igazából sokat segítene, ha erre adnátok tippeket.

Az androméda témára térve: Lehet, hogy látszik szabad szemel is, de akkor lehet, hogy én nem azt találtam meg? Vagy csak egy részletét? Azért rajzoltam, mert gondoltam hátha valaki ez alapján meg tudja mondani. A paraméterek: 80/400 Helios lencsés távcső, 25 mm okular, 2x Barlow. A látószög nem biztos, hogy tudom micsoda, de ha pl a horizonthoz képesti szög az, akkor is csak tippelni tudnám kb. 70 fokra. Azt tudom, hogy marha meredeken kellett már felfelé nézni :) Szóval ha valaki ezek alapján tud valamit mondani, akkor örömmel veszem :)

A láthatóság egyébként nálunk (Dunaharaszti "belváros" széle) sem túl jó (bár biztos jobb mint pl. Bp. belvárosában). Igazából pont az androméda irányában az nehezíti az észlelést, hogy majdnem pontosan egy utcai lámpa felett van, ami ugyan a ház sarkával kitakarható a képből, de az eget akkor is világosítja :) Az androméda illetékes csillagát is inkább csak sejtem szabad szemmel.
De sebaj, majd legközelebb ismét megpróbálom. Van egy kis binokulárom is (íjászathoz használom), majd azzal is megpróbálom. Utána majd beszámolok. Addig is, ha van még tipp, miket érdemes nézni/megkeresni, ne kíméljetek :)

Üdv
Slaci
ferenc lovró
Hozzászólások: 336
Csatlakozott: 2010.01.21. 17:44

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: ferenc lovró » 2010.10.14. 15:55

a barlow-t használtad is, miközben keresgéltél?
nincs aláírás
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.10.14. 21:25

Szia slaci!

Valószínűleg kissé túlzó volt a nagyítás, és ezért csak a galaxis magját figyelhetted meg. Próbáld meg a binokulárral is, elsősorban holdmentes égen. A látószög alatt azt értjük, hogy az okulárban mekkora átmérőjű darab látszik az égboltból. Ezt könnyen ki tudod számolni: az okulár valós látómezejét oszd el a nagyítással. A valós LM a Plössl okulárok esetében 50-55 fok körüli, ezt a nagyítással elosztva fokokban kapod meg a LM-átmérőt. Ha a kapott értéket 60-nal megszorzod, ívpercekben kapod az eredményt. Amire te gondolsz, vagyis hogy a horizonttól milyen "távol" látszik, horizont feletti magasságnak vagy azimutnak nevezzük.

Jó egeket és távcsövezést!

Snt
astrohist
Hozzászólások: 3228
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.10.14. 22:35

Kedves Gábor és levelezők!
1. Az azimut (A) nem a horizont feletti magasság, hanem a látóhatárral párhuzamos körön mért irány, amelynek 0°-a észak, és kelet felé nő (kelet: 90°, dél: 180°, nyugat: 270°), a régebbi könyvekben néha 2x180 fok beosztással szerepel. A horizont feletti magasság (H), egyszerűen "magassági szög", vagy egyszerűen magasság, a matematikai látóhatártól a zenitig nyúló ív, látóhatár 0°, zenit 90°.
2. Barátaim, ne huzakodjunk azon, ki látja és ki nem az M31 Androméda-ködöt. Mindenekelőtt talán érdemes meggondolni, hogy Hipparkhosztól a távcső alkalmazásáig senki sem látta, az egy Ulugh bég-en kivül (Kr.sz. 910 körül), olyan jó szemű és "kezdőnek" éppen nem mondható észlelők sem, mint maga Hipparkhosz, Ptolemáiosz, Tycho Brahe vagy Johannes Bayer. Simon Marius távcsővel 1612-ben regisztrálta, azután 50 évig megint nem jegyezte fel senki Jean Bullialdusig! (Talán egyik-másik népi megfigyelés említi, pl. egy Kr. e. I. évezred körüli mezopotámiai táblázatban "Szivárvány" csillag?) Többen arra hivatkoztak, hogy egy 3,5 mg-s ködöt lehetetlen nem látni. Nos, itt van a tévedés: az M31 összfényessége 3,5 mg, ez a fény azonban egy kb. 3x1 fokos ellipszis felületén oszlik meg. A katalógusok ezt az összfényességet tüntetik fel, amely az egész ködnek nagy távcsővel mért (multiplierrel leszkennelt, vagy fotón kimért) felületi fényessége. Puszta szemmel, de még kis távcsővel is a belső egyharmad rész látszik, ezért találjuk azt, hogy a régi, vizuális katalógusokban 4,5-5-5,5 mg fényességűnek tüntetik fel. (Mellesleg ez okoz gondot mostanában a Hartley-2 üstökös megpillantásánál).
3. Egy nagy felületű, halvány ködös folt vizuális láthatósága nagy mértékben függ az észlelés körülményeitől, az alkalmazott távcsőtől, sőt a megfigyelő életkorától. Én az 1950-es évek elején, az akkori közvilágítás mellett egy budai mellékutcából jól láttam, és azoknak, akik megmutattam, azonnal észrevették. Ma, a kivilágított budai főutvonal közelében, egy világos udvar és egy közeli raktár lámpája közé szoritva, 200 m-re a Duna párájától legfeljebb a 7/500-al egy elnyult folt! (Persze csak a belső részét látom.) Az életkorral a pupilla szűkül (ha nincsen is más szem-betegség), ezért egy felnőtt ember már nem érzékel olyan halvány csillagot, amit egy kiskamasz még lát! De amikor keleten van az Andromeda, amerre a főut és a Duna van, rosszul látom, amikor nyugszik, a Rózsadomb irányában (ahol a fák takarják a házak fényét) még észreveszem!
4. 60 évvel ezelőtt, az akkori világítási viszonyok mellett a kivilágított Hegyalja útról egy régi, de jó (4x30-as) binoklival észrevettem az Észak-Amerika ködöt (NGC 7000), ma jobb helyről a 10x50-el sem látom. A kis távcsövemmel az M81-et könnyen megtalálom, mert aránylag kicsi felületen, és eléggé egyenletesen oszlik meg a fénye, viszont a névleg nagy felületi fényességű, de nagy látszó átmrőjű M33-at alig veszem észre!
Egyszóval ne veregessünk vállon senkit amiért egy objektumot gyengén, vagy sehogy sem lát. Inkább mérlegeljük a körülményeket! És mindenkinek jobb környezetet az enyémnél: BQ.
santage
Hozzászólások: 771
Csatlakozott: 2009.09.18. 17:23

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: santage » 2010.10.15. 08:32

Igen, teljes mértékben igazad van. Rosszul írtam. A magasság az Altitude. Vagy csak szimplán magasság.

snt
astrohist
Hozzászólások: 3228
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2010.10.15. 10:21

Nem egészen ide illik, de érdekes meggondolni, hogy a horizomtális rendszer rövidítései valóban zavarók lehetnek. Logikus lenne, hogy a latin altitúdóból a magasság A. de hát akkor mi maradna a szegény arab azimutnak? Az A-betűs rövvidités az azimutra azért is indokolt, mert a legnagyobb, láthatárral párhuzamos, egyre kisebbedő körök az Almukantar-körök, és ez megint csak A.
Mellesleg 14-én nekem gyalázatos egem volt.
Szép lenne ha a nagy kiterjedésű ködöknél meglenne minden objektum izofót-képe, és azon belül az egyes fényességi zónák magnitűdó értéke, amit a Tautzenburgi Obszervatórium kezdett is csinálni. Persze ez diffuz ködöknél egy nagyon bonyolult képet adna, de extragalaxisok és gömbhalmazok esetében elég egyenletes a fényesség megoszlás ahhoz, hogy egy-egy izófót képről lássam, kb. meddig terjed és milyen fényességű az a határ, ameddig biztosan láthatom egy adott méretű távcsővel. No, de ilyen térkép nincs. Igy hát, amikor egy számomra ismeretlen objektumot keresek, akkor megnézem a fényesség mellett a kiterjedését is a katalógusban, és nagyjából megsaccolom, hogy no, ez fényesnek van feltüntetve, de nagyon nagy, bizonytalan, meglátom-e? BQ
Válasz küldése

Vissza: “Az alapismeretektől a távcsővásárlásig”