Oldal: 1 / 125

Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.03. 21:08
Szerző: rumpfbarna
Kedves Fórumozók!

Úgy gondolom, hogy a csillagvaros.hu-n megfordul a Magyar amatőr(?)csillagászok színe-java, így némileg önző módon, megpróbálom kihasználni a bennük, bennetek felhalmozódott tudásbázist. Mégpedig egy ilyen kezdőknek szóló téma indításával. De azt is gondolom, hogy a kezdők által feltett kérdésekre adott válaszaitok nem csak engem fognak érdekelni. Úgyhogy ezúton is, előre is köszönöm a válaszokat és a segítőkészséget!

Vágjunk is bele!

Pár hetes távcsövemmel (150/1200 Newton), ma este végre ki tudtam menni a városon kívülre, mivel ebben a téli szutyok időben végre lett egy kis "lyuk" a felhőzeten. Sopronban élek, így a pár km-re lévő Muck hegyre mentem.

Tulajdonképpen szerencsém volt, mert amit akartam - a Jupitert és az Androméda galaxist-, meg tudtam figyelni, pont ezek irányában szakadozott fel a felhőzet. De csalódás volt, hogy a jól "behűtött" távcső, és a várostól viszonylag távoli, sötét hely ellenére is ennyire hullámzott a kép a Jupiter esetében. Persze tudom, hogy a 20 fok körüli horizont feletti magasság nem túl nyerő, de azért jobbra számítottam.

Arra lennék kíváncsi, hogy vajon az észleléseket érdemes inkább az éjszaka második felére, illetve a hajnali órákra tervezni, amikor - gondolom én - kisebb a földfelszín-hőkisugárzás miatti légmozgás? (Mert olyan volt a kép, mintha egy hajszárítóval melegítettem volna a levegőt a távcső előtt.) Vagy egyáltalán érdemes 20 fok körüli magasságban megfigyelni valamit?

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.03. 22:16
Szerző: Pape
Hát bizony van amikor érdemes, sőt sokminden van amit csak ilyen alacsonyan (vagy még alacsonyabban) lehet észlelni.
Igen, hajnalban általában véve is nyugodtabb a légkör, de a kedvezőtlenebb időpont miatt ezzel kevesebben élnek.

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.04. 11:51
Szerző: Porrima
Életed első észleléséből (?) messzemenő következtetéseket nem kell levonni. Az igaz, hogy minél közelebb vagyunk a horizonthoz, annál rosszabbak a körülmények, elsősorban az átlátszóság, de a seeing, azaz nyugodtság mástól függ. Ha nyugodt a légkör, akkor alacsonyan lévő objektumok is jók, ha nagyon nyugtalan, akkor a zenitben levőt sem lehet szépen megfigyelni.
Tapasztalatom szerint 100 alkalom után már nagyon jól fogsz emlékezni arra a néhányra :D , amikor rezzenéstelen volt a kép!

Kettősészlelő jelszóval 10-es seeinget kívánok: Porrima

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.04. 12:58
Szerző: nyozo
rumpfbarna írta:Úgy gondolom, hogy a csillagvaros.hu-n megfordul a Magyar amatőr(?)csillagászok színe-java, így némileg önző módon, megpróbálom kihasználni a bennük, bennetek felhalmozódott tudásbázist. Mégpedig egy ilyen kezdőknek szóló téma indításával. De azt is gondolom, hogy a kezdők által feltett kérdésekre adott válaszaitok nem csak engem fognak érdekelni. Úgyhogy ezúton is, előre is köszönöm a válaszokat és a segítőkészséget!

Azt hiszem a Csillagváros éppen ezért (is) van, tehát elnézéskérésre nincs szükség. :)


rumpfbarna írta:Pár hetes távcsövemmel (150/1200 Newton), ma este végre ki tudtam menni a városon kívülre, mivel ebben a téli szutyok időben végre lett egy kis "lyuk" a felhőzeten. Sopronban élek, így a pár km-re lévő Muck hegyre mentem.


Ez szerencsés helyzet -- a Muckra amúgy ha jól tudom mások is járnak ki néha észlelni Sopronból. :)

rumpfbarna írta:Tulajdonképpen szerencsém volt, mert amit akartam - a Jupitert és az Androméda galaxist-, meg tudtam figyelni, pont ezek irányában szakadozott fel a felhőzet. De csalódás volt, hogy a jól "behűtött" távcső, és a várostól viszonylag távoli, sötét hely ellenére is ennyire hullámzott a kép a Jupiter esetében. Persze tudom, hogy a 20 fok körüli horizont feletti magasság nem túl nyerő, de azért jobbra számítottam.

Namármost. Szakadozni a felhőzet ugye akkor szokott, amikor van ami oszlatja -- ergó a levegő erősen mozgásban van, azaz nyugtalan. :) Tehát ilyen felhőlyukakban az átlátszóság lehet jó, de a nyugodtság általában csapnivaló. Mindez igaz egyébként a szuper szép átlátszóságú, hidegfront utráni éjszakákra is.

rumpfbarna írta:Arra lennék kíváncsi, hogy vajon az észleléseket érdemes inkább az éjszaka második felére, illetve a hajnali órákra tervezni, amikor - gondolom én - kisebb a földfelszín-hőkisugárzás miatti légmozgás?

Ha általánosságában kérdezed, akkor igen a válasz. Egy amúgy nem frontos időszakban (azaz olyankor amikor nem valami időjárási front légmozgása kavarja a légkört, hanem csak "helyi" szelek vannak), akkor való igaz, hogy bolygózásra és más nyugodt levegőt igénylő észlelésre az éjfél és a napkelte között kb. félidőben van egy rövid szakasz, amikor már teljesen elülnek a légköri hullámzások, de a kelő Nap energiája még nem mozgatja át a levegőt. (Ilyenkor persze lehet párásodásra is számítani cserében) Ebben is jobb helyzetben vagy ha nem városban észlelsz, mert a természetes környezetben hamarabb nyugszik le a levegő, míg a sok beton és épület nagyon sokáig tartja a nappali meleget, és csak lassan sugározza vissza. :(

rumpfbarna írta:(Mert olyan volt a kép, mintha egy hajszárítóval melegítettem volna a levegőt a távcső előtt.) Vagy egyáltalán érdemes 20 fok körüli magasságban megfigyelni valamit?

Van értelme, csak megfelelő körülmények kellenek hozzá. :) Sőt ennél lejjebb is szokás észlelni -- ha olyan az ég. Egyébként nagyon ritka az, amikor együtt van a két ideális körülmény: a tökéletesen tiszta (átlátszó) égbolt, és a nyugodt, rezzenéstelen légkör. Ilyenre évente talán ha 2-3 alkalommal szokott előfordulni, tehát ne ijedj meg, a valóban jó ég ritka kincs. :)

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.04. 18:04
Szerző: rumpfbarna
Hát, úgy látszik ez is egy olyan "sport", ami erősen függ az időjárástól. (Korábban vitorlázórepültem, amíg pénzzel és idővel bírtam.) De ez most egy olyan hobbi, ami elsősorban nem a nappalaimat viszi el, így a család megértőbb lesz talán.

Igen, tulajdonképpen ez volt az első észlelés, eltekintve azoktól, amikor kiszaladtam az utcára vagy a kertbe a távcsővel (Jupiter, Hold). A szél az valóban fújdogált a Muckon, tehát ez biztos befolyásolta a képet. (Az észlelőhely ötletet egyébként a soproni MCSE csoport oldalain találtam. Köszönet érte!) Az Androméda kb. pont a fejem fölött volt, - meg is szenvedtem a dobson zsámollyal, míg megtaláltam -, ott viszont rezzenéstelennek tűnt a kép. Igaz, ezt egy homályos pacán kevésbé lehet megítélni. Véletlenül a Plejádokra is ráakadtam, az is szép volt, ott sem érzékeltem a levegő mozgását a képen. A Tejút egy része is látható volt, aztán teljesen befelhősödött az ég.

Persze ez az akvárium-jellegű Jupiter látvány nem vette el a kedvem a továbbiaktól, mivel látszott, hogy a távcső többet láttatna, ha lehetne. Sőt, kíváncsian várom, hogy mit mutat majd a Szaturnusz és a Mars hajnalban, kb. 40 fok magasan. Ugyanis ez lesz a következő akció, amennyiben sikerül időben felkelnem. Megpróbálom megcélozni a Nyozo által leírt éjfél és napkelte közti félidőt. Természetesen majd tudósítok az eseményekről!

Az eddigi tippeket köszönöm!

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.04. 23:03
Szerző: Balage
A kis nagyítást igénylő objektumok - mint a nagy kiterjedésű mélyegek - kevésbé érzékenyek a légköri mozgásra. Minél jobban növeled a nagyítást, annál jobban számít a nyugodtság.

Bátran próbálkozz a Marssal, Szatyorral is, bármikor jöhet olyan este, amikor fantasztikus részletek látszódhatnak a bolygókon. Elsején este olyan rezzenéstelen Mars-képet láttam, mint még soha :)

Persze nyugodt légkörnél sem biztos, hogy elsőre minden részlet beugrik egy adott objektumról, és ez igaz mind bolygóra, mind mélyégre. Szoktatni, tanítani kell az agyadat, hogyan kell látni a távcsőben. Pár tucat észlelés után érzékelni fogod a fejlődést, gyakorlott megfigyelőként pedig sokszor páratlan látvány tárul eléd az okulárba pillantva.

Bölcs dolog, hogy nem keseredtél el, kitartás a továbbiakban! Sajnos jelenleg mindannyiunknak ez kell :?

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.05. 08:12
Szerző: rumpfbarna
Igen, a Jupiter is sokkal élvezhetőbb látvány volt kisebb nagyításban, a 32mm-es GSO Plössl okulárral (szemben a 6mm-es SW planetary-val). Nem csak a kép tűnt kevésbé életlennek, de így az egész holdrendszer is sokkal térbelibb, élőbb volt valahogy. Talán a nagy látómező miatt.

Viszont mindkét okulár esetén elég erős a bolygók fénye, talán valami szürke szűrőt vagy polárszűrő-párost lenne jó bevetni. Érdemes ilyesmibe beruházni szerintetek?

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.05. 08:31
Szerző: nyozo
rumpfbarna írta:Viszont mindkét okulár esetén elég erős a bolygók fénye, talán valami szürke szűrőt vagy polárszűrő-párost lenne jó bevetni. Érdemes ilyesmibe beruházni szerintetek?

Bolygókhoz nem hinném hogy érdemes, ott inkább színszűrők a hasznosak, hogy a felszíni részeket kontrasztosítsd. Más-más színek más bolygókon más részleteket emelnek ki (szép kis mátrix, de érdemes magad is kipróbálni ha van rá módod), de a Mars-os topicban éppen megy erről diskurzus. :) Hold esetében szokás szürke szűrőzni, mert ott -- főleg kis nagyítás mellett -- néha szinte fájdalmas belenézni egy fényerősebb műszerbe. Itt a színszűrők nem nagyon fognak kiemelni külön részleteket, bár tény hogy vannak színes részek is Holdunkon, de ezek észrevétele vizuálisan nem túl könnyű.

A polár páros ugye gondolom onnan ugrott be neked, hogy keresztezett polárokat forgatva változtathatod a fényerőt. Ez igaz, persze így két szűrő, és két jó minőségű optikai elem kell, és valahogy meg kell oldani az elforgatásukat is. Ha valamelyik gyengébb minőség akkor sokat ronthat a képen! Igaz az egy szűrő esetében is érdemes odafigyelni, hogy a planparalell az plánparalell legyíen. :)

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.05. 17:10
Szerző: rumpfbarna
nyozo írta:...Hold esetében szokás szürke szűrőzni, mert ott -- főleg kis nagyítás mellett -- néha szinte fájdalmas belenézni egy fényerősebb műszerbe...


Amikor múltkor távcsővel a Holdat nézegettem az udvarról, bal szememre szinte megvakultam, egy darabig csak egy nagy sötét foltot láttam. Azért a szem az alkalmazkodik, jó kis műszer.

nyozo írta:...A polár páros ugye gondolom onnan ugrott be neked, hogy keresztezett polárokat forgatva változtathatod a fényerőt...


Láttam az egyik távcsőkereskedő oldalán egy ilyen párost (kb. 10-15e ft volt), igaz azt nem részletezték, hogy ezt hogyan is lehet felszerelni. Mindenesetre praktikusnak tűnik, amennyiben a felszerelés nem igényel plusz tízezrekért adaptereket.

Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

Elküldve: 2010.01.07. 12:29
Szerző: nyozo
rumpfbarna írta:Amikor múltkor távcsővel a Holdat nézegettem az udvarról, bal szememre szinte megvakultam, egy darabig csak egy nagy sötét foltot láttam. Azért a szem az alkalmazkodik, jó kis műszer.

Jó bizony, azért kell vigyázni rá! :) Egyébként ha elvakulva nézed, a pupillád összeszűkül, és hacsak nem nagyon nagy a nagyítás (ilyenkor persze a kép sem lesz már erős fényű) akkor a pupillád levághat a fénykúpból -- ergó részleteket veszíthetsz a látványból. Szóval ha kicsi a nagyítás, nagy a fényerő --> ha teljes pupillaméret közelében akarod észlelni akkor szvsz érdemes leszűrőzni.