Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[Arpstronomer]

Igyekeztem követni a javasolt programot ma este. Ezúton is köszönet értük!

Legelső célpontom a beta Cygni volt, az egész este célpontja a Cygnus-Lyra-Aquila területe volt. Szép kettős, még nem láttam, máskor is meg fogom nézni! Itt elkezdtem spontán nézelődni az M56 irányába, majd egyszer csak meglett. Tényleg a határon van kistávcsővel, szinte csak úgy vettem észre, ha folyamatosan mozgattam a látómezőt és elfordított látással néztem. De szép kis gömbhalmaz és főleg az élmény volt az! Az eps Lyrae a szomszédban volt, így újra megnéztem, aztán pedig a beta Cygniből kiindulva találtam egy nagyon szép nyílthalmazt: a Coathanger Clustert. Szabályosan elrendezett, egyforma fényességű csillagok, tényleg kicsit ruhafogasra emlékeztetnek. Pont befér egy látómezőbe 36x-al, mókás, érdemes megkeresni! Innen az M27 merész vállalkozás volt, de a helyét nagyjából beazonosítottam csillagugrással. Itt kaptam majdnem szívrohamot, amikor egy hatalmas Boeing úszott át a látómezőmön

Ezután a Sas következett. Gyönyörű világoskék csillag az Altair. Mekkora nagyítás kell a felbontásához? Nekem 140x-essel sem vált szét ez a kettős. A Sas farka is meglett, de az M11 nem, mert ezen a területen már szinte sötétkék volt a háttér a fényszennyezéstől. 3-4 kettőscsillagot láttam viszont ezen a vidéken! Érdemes lenne azonosítani miket, de emlékezetből sajnos nehéz lesz.

A javasolt Tejutas kirándulás elmaradt, mert jöttek a diszkófények, az amúgy is szennyezett égre. De így is megérte

[astrohist]

Az alfa Aql sajnos nehéz eset, meert igaz, hohy nagyon tág, de a kísérő 9.5 mg, nem kistávcsöves objektumA másik oldalon azonban már jön fel a Cassiopeaia, éjféltájt a Perseus, ha a fényszennyezés megengedi, a kettő közt ott a khi-h Persei iker-nyilthalmaz. Akkor már a gamma Andromedae is fenn van, nagyon szép kettős (tulajdonképpen hármas, de a harmadik nagyon halvány.) Aerseus "feje"), az alfa Persei egész környéke tele van apró csillagokkal, ez egy nagy szórt (mozgó) halmaz. A Cygnusban a delta is kettős, bár a kisérő eléggé halvány.
Remélem estére kitisztul, mert jön a Hold, és akkor a halvány mélyegek eltűnnek. Igaz, a Holdon is lehet mit nézni, bár most rossz helyen, alacsonyan áll. Bq.

[Arpstronomer]

Köszönöm, a Perseus ikerhalmazt nagyon várom, hogy végre jó helyen legyen, ezt fotózni is szeretném majd! Remélem, az adott nagyítás nem lesz túl nagy hozzá.

A binokulárt sikerült megjavítani. Szét kellett szednem ahhoz, hogy lássam: két, kívülről gumival beragasztott kis csavarral lehet állítani a prizma helyzetén. Gyárilag ez nyilván be volt állítva, csak leesshetett, elállítódhatott. Összeraktam a binokulárt, kiszedtem a gumi ragasztásokat, és kis csavarhúzóval szépen a helyére húztam a egyik prizmát. Így már egybeesik a két kép!

[f1angel]

Binokulár a szekrény mélyéről? Asszem körülnézek én is. De jó, biztos el leszel vele

A persei ikerhalmaz tényleg jó, én várom a a fotódat!

Szombaton megnéztem a Cr 399 (vállfa halmaz), nekem ez is bejött. Főleg kis nagyításon (30x) mutatta meg a szépségét, 10-15 fényesebb csillag és megszámolhatatlan halvány.... Nagyon szép!

A gamma del is meg volt, érdekessége, hogy az altaszban 30x nagyítás van megadva ami bontja, én mégis 150x bontottam fel biztosan. 48x is ment de csak egy-egy pillanatra. Kettősöknél is él az elferdített látás? Talán ezzel magyaráznám a 48x néha felbontást.

Szoknom kell a látómezőben elsuhanó műholdakat is, úgy megijedtem, hogy elugrottam a távcsőtől.

Kérdés nélkül sem maradtok: ismét a távcsövem kézikönyve zavart össze. A magyar útmutató úgy írja, hogyha a barlow-t akarom használni vegyem ki a zenittükröt/diagonált, (mit ért diagonál alatt?). Az angol ,képpel illusztrált kézikönyvben viszont pont hogy a zenittükörbe helyezi. Na akkor, hogy is van ez?
Melyiket használjam? Mindegy? Eddig a zenittükör nélkülivel észleltem, de hát így kényelmetlen...

[Sirius]

Én személy szerint a barlowot sohasem használom. Azért kell kivenni a zenittükörből, mert különben ha zenittükörrel együtt használod, a fókuszáló nem elég hosszú, hogy éles képet lehessen vele beállítani. De nélküle működik a barlow, én egyszer a Vénuszt néztem vele.
A Cr 399 valójában nem igazi halmaz, hanem egy aszterizmus, ami nemrég derült ki és amit elvileg csak a fényesebb tagjai alkotnak.
Alighanem kettősöknél is érvényesülhet az EL, de nem állítom 100%-os biztossággal.

[András]

Kérdés nélkül sem maradtok: ismét a távcsövem kézikönyve zavart össze. A magyar útmutató úgy írja, hogyha a barlow-t akarom használni vegyem ki a zenittükröt/diagonált, (mit ért diagonál alatt?). Az angol ,képpel illusztrált kézikönyvben viszont pont hogy a zenittükörbe helyezi. Na akkor, hogy is van ez?
Melyiket használjam? Mindegy? Eddig a zenittükör nélkülivel észleltem, de hát így kényelmetlen... :roll:

Bármelyik használható, de elméletileg az lenne a praktikusabb-célszerűbb, hogy ugyanúgy használhass zenittükröt okulárral+barlow-val, mint csak okulárral. Lehet, hogy barlow-val már nem állítható élesre a kép (nem lesz ugyanolyan pozícióban a fókuszírozó, mint barlow nélkül) Csak úgy ne használd, hogy okulár, barlow, és közte a zenittükör: )
Amikor a csövemet építettem, egy refraktoroknál használandó, tizenegynehány centis úttal bíró kihuzatom volt, de úgy gondolkodtam, hogy mivel mindig zenittükörrel észlelek, ezért meghagyok a belső csőből egy 4 centis mozgatási lehetőséget, a többit lefűrészelem a kihuzat belső mozgó tagjából, mivel az mindig kihasználatlan lesz (sosem veszem ki a zenittükröt, tehát sosem kell maximálisan kitekerni) akkor meg minek lógjon oda be a cső vége? Vignettálhat, a belsejében fölöslegesen verődik vissza a fény és tönkrevágja a belső árnyékolást... fogtam a fűrészt, levágtam.

[Pape]

Szerintem az elfordított látás kettősöknél csak akkor célravezető ha nagyon halvány(ak) a tag(ok).
EL-sal ugyanis romlik az éleslátás, a legélesebb képet úgy tudom akkor éred el ha pont az ojjektumra nézel.

[astrohist]

A zenittükörben valóban 45fokos szögben elhelyezett tükör van, a diagonál ugyan az, csak szögprizmával.
Mindkettő hátránya, hogy refraktorban a jobb és bal oldal felcserélődik, de aki megszokja kényelmessé teszi az észlelést. Nekem viszont az Amici prizma nagyon jól bevált (bár ha az ember 60 évig fordított képhez szokott, eleinte sziokatlan). BQ.
Egyébként az "elfordított látás" egy kényszer megoldás, szoros kettősöknél látványosan romlik a halvány csillagok láthatósága, a diffuz ködöknél pedig a fényesség eloszlását (halvány és fényes területek) megváltoztatja. BQ.

[Porrima]

Szerintem az elfordított látás kettősöknél csak akkor célravezető ha nagyon halvány(ak) a tag(ok).
EL-sal ugyanis romlik az éleslátás, a legélesebb képet úgy tudom akkor éred el ha pont az ojjektumra nézel.

Egyetértek az előttem szólóval: a gamma Del szabadszemes csillag (persze nem mint pár ), semmi szükség az elfordított látásra. Halvány, nem túl szoros pároknál viszont nagyon hasznos.

[santage]

[quote="Arpstronomer"]Igyekeztem követni a javasolt programot ma este. Ezúton is köszönet értük!

Legelső célpontom a beta Cygni volt, az egész este célpontja a Cygnus-Lyra-Aquila területe volt. Szép kettős, még nem láttam, máskor is meg fogom nézni! Itt elkezdtem spontán nézelődni az M56 irányába, majd egyszer csak meglett. Tényleg a határon van kistávcsővel, szinte csak úgy vettem észre, ha folyamatosan mozgattam a látómezőt és elfordított látással néztem. De szép kis gömbhalmaz és főleg az élmény volt az! Az eps Lyrae a szomszédban volt, így újra megnéztem, aztán pedig a beta Cygniből kiindulva találtam egy nagyon szép nyílthalmazt: a Coathanger Clustert.

Szeretném itt is hirdetni az igét: az 1999-es mérések óta tudjuk, hogy a Ruhafogas (Cr 399) nem nyílthalmaz, mert tagjai 300 és 1000 fényév közt helyezkednek el a térben, így maximum csak aszterizmus lehet.

Snt