Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[f1angel]

Tegnap megnéztem az M5-öt, kicsit döcögősen ment a megtalálása, mert először rossz helyen kerestem. Aztán ismét a felfedezés varázsa jött . (már meg sem lepődöm, hogy magamban beszélek ilyenkor) Most ő lett a favourit. Már 30x nagyításnál látszódott, hogy fényesebb a közepe(nem grízes)meg tetszett, hogy az LM-ben volt még egy fényesebb csillag is, szép párt alkottak , 48x nagyításnál pedig határozottan fényesebb a belseje. A kíváncsiságtól vezérelve megpróbáltam egy 150x nagyítást. Ezt már nem bírta, egy halvány paca volt.

Hamar rá kellett jönnöm, hogy az észlelőlámpámra kell még egy réteg piros szigetelőszalag túl világos volt.

Ja, elkaptam egy műholdat is és elég sokáig tudtam is követni. Nem rossz móka, de azt hiszem nem ez lesz a fő profilom. Az iss-re kíváncsi vagyok. Őt láthattam tegnap 20-21 h körül? Vénusz fényességű volt nyugati irányból keletre tartott, elég lassú volt (ahhoz gyors, hogy kihozzam a távcsövem ) .,

Ismét bájvigyorral feküdtem le és hiába voltam nagyon álmos nem tudtam elaludni, csak vigyorogni és ahogy lehunytam a szemem csak a gömbhalmazt láttam magam előtt

A következő egy tapasztalat: ha új csillagképet tanulok előtte mindig lerajzolom, pöttyözgetek, vonalakat húzok (nem precízen, csak nagyjából). Ez nekem sokat segít a memorizálásban. Eddig mindig azt vettem észre, hogy sokkal kisebbnek képzelem el a csillagképeket. Tegnap a Sast tanultam, meglepődtem a méretén, főleg a szárnyai hosszán.

Mára beterveztem a téta ser-t, kicsit nehezen találtam meg az atlaszban, rá kellett jönnöm a kígyónak van feje és farka.

Szép eget mindenkinek!

[czejczej]

Ja, elkaptam egy műholdat is és elég sokáig tudtam is követni. Nem rossz móka, de azt hiszem nem ez lesz a fő profilom. Az iss-re kíváncsi vagyok. Őt láthattam tegnap 20-21 h körül? Vénusz fényességű volt nyugati irányból keletre tartott, elég lassú volt (ahhoz gyors, hogy kihozzam a távcsövem )

Igen láthattad 20 óra előtt pár perccel illetve 21:30 tájt:))

üdv.:Csaba

[astrohist]

Halló! Ha sikerült az M5-öt megtalálni, akkor éjfél előtt már az M15 is menni fog, a Pegasusban! Ha megvan az Andromeda 3 csillaga (most felkelőben majdnem vízszintesen, a láthatárral párhuzamosan nyúlnak el, akkor abból az Andromeda alfa és a Pegasus gamma-alfa-béte egy szép nagy négyszöget alkot. Az alfa Peg-ból jobb felé, lefelé egyenest alkot a zéta ás a téte, attól viszont kicsit felfelé ott van az epszilon Ped. A téte és epszilon összekötő vonala tovább felfelé meghosszabbitva megtalálod az M15 gömbhalmazt, egy kis (6 mg-s) csillag mellett. Szép fényes korong, jól felismerhető. Az epszilon Peg egy szép kettős, de nem ajánlom, mert a kísérője már halvány (8 mg), ne okozzpon csalódást. Viszont ha megvan az Andromeda 3 csillaga, akkor érdemes a bal szélsőt, a gammát megnézni. Szép, jól észlelhető kettős. Tulajdonképpen hármas, de a harmadik tag már nagyon szoros, nehezen bontható, csak nagyobb Üdv: BQtávcsővel. megy!

[astrohist]

Most már éjjel jön fel a Cassiopeia! Flangell! A khi-h Persei (Ikerhalmaz) már ismerősöd. Érdemes őjra megnézni. A Cass-ban ott van egy szép kettős, az éta (A W alaku Cas jobb alsó csillagától balra egy aránylag fényes. Kiváncsi vagyok észleled-e a kísérőjét: tág pár, de a kísérő elég halvány! Ide csatoltam egy listát, ezeket nagyon kis távcsövekkel észleltem, gondolom a kistávcsövesek kipróbálhatnák! Üdv: BQ.
MÉLY-ÉG OBJEKTUMOK KÁZI LÁTCSŐVEL.
Az itt felsorolt objektumokat 1948 vége és 1952 közt tervszerű kereséssel néztem végig. Többnyire először kis látcsővel kerestem meg, és csak utána állítottam be a 18 vagy 20 cm-es refraktorokkal. A Főváros akkori fényszennyeződése kb tizedrésze volt a jelenleginek, pl. a bbudai lakásunk előtt éjfélkor (félerős közvilágításnál) sötétebb volt az ég, mint ma egy nagyobb faluban. A leíások a legjobb láthatóság alapján készültek. Az alkalmazott műszerek:
4 x 40-es fényerős binokuár (F/3!), galilei rendszerű okulár. Nagyon jó leképezésű távcső.
10x50-es Zeiss binokulár. Fényerős, a pereméig éles képet adó „Dienstglas” (katonai távcső)
Ezeket kézből használtam.
40 mm-es „tengerész-látcső” (kihuzatos), terresztrikus okulár. Aránylag kis látómezővel, de a pereméig éles képet adott. Eredeti nagyitása 25x-ös, ez a front-okulárt kivéve 15x-re csökkenthető. Külön okulárral 40x-es csillagászati távcső. (Ennek észleléseit 1994-2002 közt egy hasonló nagyságú és nagyítású, de nem annyira éles képet adó látcsővel ellenőriztem.) Ezt a műszert állványról használhattam.
M Tipus Leírás
2 = NGC 7089. Aqr. GH 10x50-el kis diffúz csillag, 25x40-el szép, csillagoktól jól megkülönböztethető korong, közepe fényes.
3 = 5272 CVn GH Kis nagyitással is a csillagoktól megkülönböztethető kis fehér korong.
5 =5904 Ser GH Csillagszerű, de nagyobb fényfolt, már 15x-el korong.
8 = 6525 Sgr DF LAGUNA-köd. Kis binokulárral fényfoltnak látszik, a közepe körül a megvilágító csillagok összefolynak. 15x-el a köd alig vehető ki, de a halmaz már jól feltűnik.
10 =6254 Oph GH Nagyon halvány, de „ködös csillagnak” felismerhető.
11 =6705 Sct NY Nagyon szép 4x-el is, olyan mint egy üstökös feje, kissé V alakban megnyúlt. 15-25x-ös nagyítás mellett „grízes” benyomást kelt, talán legfényesebb csillaga (8 mg) felvillan.
12. =6218 Oph GH Halvány, de 15x-el ködös „pont” képét mutatja.
13 = 6205 Her GH Jól felismerhető ködös csillag kis látcsőben, a 25x-ös nagyítás nagyon szépen mutatja a perem felé halványodó ködös foltot. 4 x 40-el érdekes alakot mutat: határozottan elkülönülő kicsi kerek fényes mag, amelyet egy halványabb fénygyűrű övez.
14 =6502 Oph GH Nehezen azonosítható, kis halvány csillag.
15 =7078 Peg GH Fetűnő, kicsi de határozottan a perem felé halványodó fénypont. Már 4x-el is egy diffúz csillag.40x-el egy fényesebb mag és körülötte halvány övezet látszik, különösen érdekes a mag aszimmetrikus helyzete.
16 = 6611 Ser Ny Elmosódott fényfolt, amely 15-25x-el már „grízes” képet mutat, egy halvány üstökös-kómához hasonló.
17 =6618 Sgr DF Nagyon halvány, mert nagy területű, fénye eloszlik, ezért kisebb nagyítással jobban kivehető.
20 =6514 Sgr DF Halvány, de a 25x-ös nagyítással már biztosan megállapítható, hogy perem feléé elmosódó korong.
22 = 6656 Sgr GH Jól felismerhető diffúz csillag, 15x-el fényes kis korong.
25 = IC 4725 Sgr NY Nehezen azonosítható a Tejút közelsége miatt. Közepes méretű elmosódott pamacs, 40x-el talán csillagokból álló.
31 =224 And GX Nagyszerű látvány, 4x-el a látómezőn fégig nyúló hosszúkás folt, „maggal”, 15x-el mag és perem elkülönül, nagyon tiszta levegőnél még másfélszer nagyobb.
32 =221 And GX Nagyon tiszta levegőnél már 40x-el felvvillan (állvány!).
33 = 598 Tri GX Nagy, ezért 25x-el nehezen pillantható meg, jó levegő mellett 4x-es binokulárral biztosabban kivehető fehér fátyol.
34=1039 Per NY 40x-el felismerhető nagy csillaghalmaz, egyes csilagai felvillannak.
35 =2168 Gem NY Nagyon szép látvány, 4x-el kerek fátyolszerű fényes folt, 25x-el grízes korong, 40x-el gyewngéppen látszik, mert csilagai elkülönülnek. Közepe összemosódik.
36 =1960 Aur NY Már 4x-el felismerhető, grizes kis korong, 25x-el szép.
37 =2099 Aur Ny Jól felismerhető minden műszerrel, a közepe összeolvad.
38 =1912 Aur NY Kicsit gyengébb, a 4x-el nem biztosan, 15x-el jól azonosíthat. Az M 36 és 37-el szép triász az Aur-ban.
39 =7092 Cyg NY A Tejút-háttér miatt nehezebben felismerhető, 25x-el csillagai láthatók, de belevegyülnek a háttérbe.
41 =2287 CMa NY Jól felismerhető, de csak tiszta levegőnél, fénymentes helyen látható az alacsony állás miatt. 15-25x-el szép.
42/43 =1976/1982 Ori DF NAGY ORION köd. A 4x-el nagyszerű látvány, szinte betölti a látómezőt, hosszabb szemlélés után a sötét beöblösödések is látszanak. Közepén fényes mag (téta Ori). Kívül szabálytalan, elmosódott halvány fátyol. 25x-el a belseje és a közepes fényű zóna szép, kiterjedt, de a külső halvány fátyol elvész. Nagyon tiszta időben igen változatos fényelosztású. Minden észlelésnél új részletek fedezhetők fel. Holdfény mellett „elsápad”, szegényesebbé válik.

44 =2632 Cnc NY PRAESEPE (JÁSZOL), puszta szemmel is látszik, a 4x-el érdekes nagy folt, felvillanó apró csillagokkal, 40x-el majdnem szegényesebb, mert 4 cm-es objektív a halványabb csillagokat nem mutatja, a belsejét szétszórja.
45 = PLEIADES,Tau NY Minden távcsőben ragyogó látvány, talán 10x50 és 25x40-el a legszebb. 4x-el mintha a Merope-köd látszana?
50 =2323 Mon NY Eléggé szegényes látvány, talán 25x-el a legszebb.
51 =5194/95 CVn Gx 10x50-el halvány ködös csillag, nem nyújt érdekes látványt, csak aki ismeri a valódi arculatát.
64 =4826 Vir GX Kicsi, gyenge, csak jó levegőnél észlelhető, elmosódott folt.
67 =2682 Cnc NY Már 4x-el is szép fényfolt, 40x-el tömör csillagcsoport.
81 = 3031 UMa GX 25x-el éppen felismerhető fényfolt, halvány de határozott.
82 =3034 UMa GX Csak nagyon jó égbolton, mint kicsi folt sejthető.
92 =6341 Her GH Kis csillag, elmosódott peremmel, de már 4x-el is látható.
103= 581 Cas NY Elmosódott, 25x-el halvány külső peremmel övezett, eléggé pontokból álló halmaz.
khi/h Per = 869/884 Per Ny PERSEUS IKERHALMAZ. 4x-el összeolvadó hosszúkás folt, 25x-el két sűrűsödéssel látszik Minden műszerrel látványos, 10x50-el nagyszerű látvány.

NGC 663 Cas Ny Kicsi, elmosódott folt, de jó levegőnél 40x-el csillagok.
NGC1528 Per NY Nagy, jól felismerhető, csillagokból álló halmaz (10x50)
NGC1857 Aur NY Nagyon halvány fényű, legjobban még 25x-el látszik.
NGC7000 Cyg DF ÉSZAK-AMERIKA köd. Igen jó levegőnél nagy fényerő és kis nagyítás mellett szépen kivehető, 4x-el már az „Észak-Amerika” alakja is. látható.

B 143 Aql SK Sötét köd a γ Aql-től kb. 1°-al DNy-ra. Meglepő látvány kis nagyítással (4x, 10x50-es), a Tejút fényes háttere előtt egy jól körülhatárolt sötét folt, csillagok nélkül. (Kis távcsőben a halvány előtér csillagok eltűnnek.)
B 76 Oph Sk Sötét köd 8-as alakúnak látszik, a Tejút fényes hátterében 10x50-el jól körülhatárolt csillagmentes folt.

KETTŐSCSILLAGOK
Megjegyzés: a többszörös csillagok nem igazán kistávcsöves objektumok. A kézi látcsövek számára nem látványosak, a leírásokban sokszor emlegetett színárnyalatok nem jönnek ki. Leginkább még a 40 mm-es távcsővel, 25x és 40x-el észleltem, de nem rendszeresen. D =/ Tágasság, P = pozíciószög.

μ Bootis. D = 108,3˝, P = 171°, 4,3 és 7,0 mg
Szép tág pár, de csak állványra helyezett távcsővel tudom a halvány kísérőt megpillantani.
δ Cephei D = 41,0 P = 191, 3,5-7,5 mg
Igazi próba a kis nagyításnak. A tágasság nem túl kicsi, de a kísérő a látás határán van egy 40 mm-es számára
o1-2 Cygni. D = 1,5 perc. 3,8 és 3,9 mg
Nem igazi pár, de binokulárnak nagyon jó próba-csillag. Két egyforma fényű pont délnyugati irányba helyezkednek el. Letámasztott 10x50 mutatja.
nü. Draconis. D = 61,9 P = 312 4,9 és 4,9 mg
Nagyon szép pár 15x és 25x-el. A 10x50-el, ha letámasztom néha jól szétválik, de fárasztó.
τ LeonisD = 95,1 P = 176, 4,9 és 8,1 mg
Elvben jól bontható, de a komponens halványsága miatt csak 6 cm-el látható biztosan.
ε Lyrae. P = 217,7, P =173, 4,7 és 5,1 mg
Híres 4-es (ténylegesen 6-szros) rendszer, amelynek két főkomponense elméletben még puszta szemmel is látszana. Ténylegesen a 4x-es távcső már jól mutatja, a közel egyforma párt. „Iskola-csillagpár”.
ζ Lyrae D= 43,7 P = 150, P = 150, 4,3 és 5,9 mg
Szép tág pár, még a letámasztott 10x50 is mutatja, 4 cm-es 40x-es távcsővel igen látványos.
éta Cas D = 12", P = 170°, 3,5 és 7,5 mg. Jó levegőnél a 4 cm 40x el!
Ezek próbák voltak a kezdő időszakban. Kettősöket később is csak ritkán néztem.
Üdvözlettel: Bartha Lajos

[f1angel]

Nagyon köszönöm/ köszönjük!Tegnap sajnos nem tudtam észlelni, dolgom akadt, pedig gyönyörű volt az ég.

Szép eget!

[Arpstronomer]

EQ-sok! Mennyit számít egy kezdő szintű pólusra állásnál az állvány vízszintessége?
Ma éjjel ugyanis, 90 fokos deklináció mellett sehogyan sem sikerült befogni a Polarist. Többször ellenőriztem a dőlésszöget és a bizonyos 47 fok körüli értéket, és az állványt magát is amennyire csak lehetett, a Polaris irányába fordítottam. Mégis, jó 15 fokkal alatta volt a Polarisnak a tubusom, a legmagasabb RA állásnál is (tehát amikor az ellensúly pontosan lefelé néz és a tubus a legmagasabb pontján áll).
Tettem egy próbát, kioldottam mindkét tengelyt, és teljesen manuálisan ráálltam a Polarisra: a deklináció 70 fokot mutatott. Miért? Ennyit számítana a terep egyenetlensége? Másra nem tudok gondolni.
Bocsánat mindenkitől a sok buta kérdésért tényleg meg szeretném ezt tanulni...

Ráadásul mindenhol, a Polaris környékén is intenzíven felhősödött, esélyem sem volt az észlelésre. Miután hazapakoltam, és beálltam a garázsba a kocsival, gyönyörű égre néztem föl. Nagyon mérges vagyok
Tanulság: ha felhős az ég, ülj csak nyugodtan, mint nyúl a hurokban!

[Franky]

Nos a helyzet az, hogy az állvány vízszintessége bizonyos mértékig nem okozhat gondot pólusraállásnál.
De azért ha eltér a vízszintestől mondjuk 10 fokra, akkor nem 47 fokra kell állítsd a fejet, hanem 37 vagy 57 fokra.

Ha van pólustávcsöved, azzal lényegesen könnyebb egy pólusra állást megcsinálni, mint simán tubussal.
Elvileg egy nagy látószögű hosszú fókuszú okulárral ellátott tubussal ha az állványt poláris nulla pozícióba állítod, akkor látnod kéne a polarist az okulár közepétől mintegy fél fokra.

Nem buta kérdések ezek, mindenki átesett ezen szerintem.
A legegyszerűbb pólusra állás így néz ki:

1, Fogod az állványt, távcső, ellensúlyok nélkül beállítod északra. Azért lehetőség szerint legyen vízszintes, de nem kell hozzá vízmérték.

2. Az ellensúlytartó rudat úgy állítod be, hogy mintegy összekötöd vele a Polarist, és a Kochab-et (B UMi - a "szekér" felső-hátsó csillaga). Tehát az ellensúlytengely legyen az egyenes a két csillag között. FIxáld le mindkét tengelyt.

3. A pólustávcsőben látnod kell egy kis kört, ami a Polarisnak a helye. Azt kell elérned az azimutális állítócsavarok segítségével (az EQ-tegelyeket már nem szabad ilyenkor piszkálni), hogy a Polaris a kis karikába essen. Kb. 1 cm-re a pólustávcső közepétél...

Ha nincs pólustávcsöved, akkor is lehet pólusra állni, de sokkal macerásabb...
http://www.tavcso.hu/egyeb/manual/polusraallas.pdf

A fenti irományban a 3. oldalon le van írva.
A pólusra állásnak vannak fokozatai. Amikor csak észlelni akarsz, akkor elég, ha észak felé állítod be a csövet, nagyjából a Polaris felé, hogy mégis tudd, merre vannak az égtájak, és hogy az állványod úgy mozogjon, ahogy kell. Ha már óragépet használsz, pontosabban kell beállnod, mert különben deklinációban csúnyán elmászhatz az egész, és akkor fújhatod. Ha fotózni szeretnél, és nem vagy eleresztve autoguiderrel, vagy nem vagy gyakorlott görnyedős guide-oló, akkor a lehető legprecízebben kell pólusra állj, hogy legyen értelme is annak, amit csinálsz.

Igen, nálam is felhősödött, de aztán elfújta őket a szél. Jupiteren kísérleteztem, mindjárt neki is állok megnézni, mi sikerült az első webkamerás Jupiteresdiből.

[Arpstronomer]

Köszönöm a segítséget! Pólustávcsövem sajnos nincs, és a mellékelt doksit is ismerem, sokat olvastam már. Azt viszont nem tudtam, hogy ha a terep egyenetlen, akkor el szabad térni a a 47 foktól akár +-10 fok irányban is (azt hittem, ez borítja az egészet), tehát köszi!
Azért gondoltam erre, hisz ha a deklináció fix 90fok, a dőlésszög a lehető legpontosabban fix 47fok, és azimutban is rendben vagyunk, akkor már csak az lehet a bibi, hogy ferdén áll az egész, állványostul-mindenestül.

A Jupiter alatt közvetlenül láttam egy általam még nem észlelt, apró pici holdat, mindjárt utána is nézek, melyik volt az!

[Porrima]

EQ-sok! Mennyit számít egy kezdő szintű pólusra állásnál az állvány vízszintessége?

Elnézést kérek, hogy elemi alapon hozzászólok...
Semennyit!

Az ekvatoriális beállítás azt jelenti, hogy az óratengely a Föld forgástengelyével párhuzamos. Az, hogy alatta az állvány hogyan áll, az teljesen mellékes, pusztán a pólusmagasság szögskálája mutat a földrajzi szélességnek nem megfelelő értéket, de az egyébként is tájékoztató a durva pólusra álláshoz.

Ui.: Javítanom kell, nehogy valaki nagyon félreértse...

Én azt hittem, hogy ferdén álló állvánnyal pontosan pólusra álltál, arra írtam, hogy nem számít. Node ha ferde is, meg pólusra se állsz, akkor abból nem sok eredmény várható
Nem a távcsőnek kell a pólusra nézni, hanem az óratengelynek!

[Arpstronomer]

EQ-sok! Mennyit számít egy kezdő szintű pólusra állásnál az állvány vízszintessége?

Elnézést kérek, hogy elemi alapon hozzászólok...
Semennyit!

Az ekvatoriális beállítás azt jelenti, hogy az óratengely a Föld forgástengelyével párhuzamos. Az, hogy alatta az állvány hogyan áll, az teljesen mellékes, pusztán a pólusmagasság szögskálája mutat a földrajzi szélességnek nem megfelelő értéket, de az egyébként is tájékoztató a durva pólusra álláshoz.

Értem...de akkor hogyan lehet, hogy nem 90, hanem 70 fokos deklináció mellett láttam a Polarist? Ilyen mértékű eltérést nem értek. Nem gond tehát, ha történetesen nem 47, hanem mondjuk 60 fokon áll ekkor az RA dőlésszöge?

Más: szentségtörés vagy nem, de én bizony meguntam a keresőtávcső folyamatos állítgatását és miután egy ház sarkához pontosan belőttem a keresőt, pillanatragasztóval szépen beragasztottam a csavarokat. Nehogy utánam csinálja bárki is!