Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Remek! Varjuk a beszamolot
Kovetkezo celpont lehetne mondjuk az M81-M82 paros, mostanaban jo magasan van, viszonylag konnyu helyen. Meg ott van Goncol rudja vegenel az M51 is. Aztan ki ne hagyd a Fiastyukot (M45), este meg el lehet csipni nyugaton. Ha meg meg kicsit varsz, keleten lassan jon az M13 is.
--mpt
Kovetkezo celpont lehetne mondjuk az M81-M82 paros, mostanaban jo magasan van, viszonylag konnyu helyen. Meg ott van Goncol rudja vegenel az M51 is. Aztan ki ne hagyd a Fiastyukot (M45), este meg el lehet csipni nyugaton. Ha meg meg kicsit varsz, keleten lassan jon az M13 is.
--mpt
-
- Hozzászólások: 549
- Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Egy teljesen amatőr kérdés:
Ha egyszer a csillagok látszólag, de folyamatosan mozognak az égen, ergo elmozdulnak a decl. és RA. tengely irányában is, akkor hogy lehet, hogy fix decl. és RA. koordináták vannak hozzájuk rendelve, amik alapján meg lehet találni őket? Ezek északi pólushoz viszonyított értékek lennének?
Ha egyszer a csillagok látszólag, de folyamatosan mozognak az égen, ergo elmozdulnak a decl. és RA. tengely irányában is, akkor hogy lehet, hogy fix decl. és RA. koordináták vannak hozzájuk rendelve, amik alapján meg lehet találni őket? Ezek északi pólushoz viszonyított értékek lennének?
-
- Hozzászólások: 131
- Csatlakozott: 2009.12.17. 23:40
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Én kezdő - és ráadásul dobsonos - vagyok, emiatt, az RA és D koordinátákkal egyelőre nem nagyon foglalkoztam, de amennyire én tudom, ezek a koordináták az éggömbhöz vannak "rögzítve", vagyis a csillagok esetében gyakorlatilag nem változnak. (De pl. bolygók esetében viszont igen.) Én úgy képzelem el az egészet, mintha ezen a fix éggömbön belül forogna a Föld.
Azok a koordináták amik változnak, azok az Azimutális koordináták (A, h).
De remélhetőleg majd nálam tapasztaltabbak is kifejtik itt mindezt, nehogy "vak vezet világtalant" szituáció álljon fel...
Azok a koordináták amik változnak, azok az Azimutális koordináták (A, h).
De remélhetőleg majd nálam tapasztaltabbak is kifejtik itt mindezt, nehogy "vak vezet világtalant" szituáció álljon fel...
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Az égi koordinátarendszert szerintem legegyszerűbb a földi szélességi és hosszúsági körök alapján elképzelni. Képzeld el, hogy felfestették a Földre a koordinátahálózatot, és egy irgalmatlan erős izzóval a Föld középpontjában kivetítjük az égboltra
Ha felnézünk, akkor látjuk a deklinációs köröket (szélességi körök), illetve a rektaszcenziós köröket (hosszúsági körök). A szélességi körökkel (most, az első lépésben) nincs is gond, a hosszúságiakkal viszont marha zavaró lenne, ha a Földhöz lennének kötve, folyamatosan változna az égitestek hosszúsági koordinátája... tehát kössük a hosszúsági (rektaszencziós) köröket ahhoz a ponthoz, ahol a Nap a tavaszi napéjegyenlőség időpontjában van.
Na, ezzel van egy használható koordinátarendszerünk, amiben - rövid időskálát tekintve - a csillagok koordinátái NEM változnak. A Föld ugyan forog, a csillagok látszólag elmozdulnak, de a koordinátájuk nem változik meg.
Ez igaz viszonylag rövid ideig. Ha hosszabb időskálát nézünk, akkor a Föld tengelyének iránya is elmozdul (l. precesszió), így tulajdonképpen a csillagos égbolthoz képest elcsúszik az egész koordinátarendszer. Ezért van az, hogy ha megadják egy objektum Ra és Dec koordinátáit, akkor oda van írva mögé, hogy melyik epochára érvényesek a koordináták (pl. J2000.0).
Másik hatás persze, hogy maguk a csillagok is mozognak a térben (l. sajátmozgás), így a fenti hatáson felül is változnak a koordináták.
Ez utóbbi két hatás azonban nem túl jelentős, az amatőr életben semmiképp sem, tehát nyugodtan lehet használi a nem túl régi epochára megadott koordinátákat.
Remélem, jól értettem a kérdést, ha esetleg mégse, akkor szólj...
Kifelejtettem: ahhoz, hogy a mechanikával megtaláljuk a koordináták alapján az adott objektumot, a rektatengelynek a pólusra kell mutatnia, illetve ismernünk kell a helyi csillagidőt (vagyis azt a rektaszcenzió-értéket, amilyen csillagok éppen delelnek). Innentől megy a koordináták alapján való keresgélés. Persze a csillagidő is változik, folyamatosan más és más rektaszcenziójú objektumok delelnek.
Egyben elnézést, tudom, hogy nem szabatos a leírás, de talán szemléletes.
--mpt
Ha felnézünk, akkor látjuk a deklinációs köröket (szélességi körök), illetve a rektaszcenziós köröket (hosszúsági körök). A szélességi körökkel (most, az első lépésben) nincs is gond, a hosszúságiakkal viszont marha zavaró lenne, ha a Földhöz lennének kötve, folyamatosan változna az égitestek hosszúsági koordinátája... tehát kössük a hosszúsági (rektaszencziós) köröket ahhoz a ponthoz, ahol a Nap a tavaszi napéjegyenlőség időpontjában van.
Na, ezzel van egy használható koordinátarendszerünk, amiben - rövid időskálát tekintve - a csillagok koordinátái NEM változnak. A Föld ugyan forog, a csillagok látszólag elmozdulnak, de a koordinátájuk nem változik meg.
Ez igaz viszonylag rövid ideig. Ha hosszabb időskálát nézünk, akkor a Föld tengelyének iránya is elmozdul (l. precesszió), így tulajdonképpen a csillagos égbolthoz képest elcsúszik az egész koordinátarendszer. Ezért van az, hogy ha megadják egy objektum Ra és Dec koordinátáit, akkor oda van írva mögé, hogy melyik epochára érvényesek a koordináták (pl. J2000.0).
Másik hatás persze, hogy maguk a csillagok is mozognak a térben (l. sajátmozgás), így a fenti hatáson felül is változnak a koordináták.
Ez utóbbi két hatás azonban nem túl jelentős, az amatőr életben semmiképp sem, tehát nyugodtan lehet használi a nem túl régi epochára megadott koordinátákat.
Remélem, jól értettem a kérdést, ha esetleg mégse, akkor szólj...
Kifelejtettem: ahhoz, hogy a mechanikával megtaláljuk a koordináták alapján az adott objektumot, a rektatengelynek a pólusra kell mutatnia, illetve ismernünk kell a helyi csillagidőt (vagyis azt a rektaszcenzió-értéket, amilyen csillagok éppen delelnek). Innentől megy a koordináták alapján való keresgélés. Persze a csillagidő is változik, folyamatosan más és más rektaszcenziójú objektumok delelnek.
Egyben elnézést, tudom, hogy nem szabatos a leírás, de talán szemléletes.
--mpt
-
- Hozzászólások: 549
- Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Ez eddig világos, és köszönöm.
Viszont ami nem: kinézem a csillagot a katalógusból, és ez alapján betekerem az előzőleg pólusra állított távcsövem a megfelelő koordinátákra. Hogyan lehetek biztos benne, hogy megtaláltam a csillagot, ha egyszer a látszólagos helyzete folyamatosan változik? Hiszen ilyenkor a távcsövem az ég egy adott pontjára néz, a csillag pedig máshol van este 11 órakor, mint hajnal 4-kor.
Remélem érthető a problémám és bocsánat hogy ennyit kínlódok ezzel
Viszont ami nem: kinézem a csillagot a katalógusból, és ez alapján betekerem az előzőleg pólusra állított távcsövem a megfelelő koordinátákra. Hogyan lehetek biztos benne, hogy megtaláltam a csillagot, ha egyszer a látszólagos helyzete folyamatosan változik? Hiszen ilyenkor a távcsövem az ég egy adott pontjára néz, a csillag pedig máshol van este 11 órakor, mint hajnal 4-kor.
Remélem érthető a problémám és bocsánat hogy ennyit kínlódok ezzel
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Persze, érthető. Tehát a deklinációval nincsen gond (feltéve, ha a távcsövet rektatengelye a pólusra mutat).
A kulcs a csillagidő, amit az előbb is írtam. Ki is számíthatod, de a legegyszerűbb, ha kinézel egy fényes csillagot, megnézed katalógusból a rekta-koordinátáját. Beállítod a fényes csillagot a távcsőbe, beforgatod a RA skálát úgy, hogy megfelelő értéket mutasson, és akkor egy ideig ehhez képest már tudsz koordináták alapján tájékozódni. A csillagidő telik, tehát idővel célszerű újraállítani.
Egyébként érdekes játék a koordinátákkal való keresgélés, de szerintem sokkal gyorsabb (talán eleinte nem, de később mindenképp) a csillagról-csillagra való ugrálás (star hopping).
--mpt
A kulcs a csillagidő, amit az előbb is írtam. Ki is számíthatod, de a legegyszerűbb, ha kinézel egy fényes csillagot, megnézed katalógusból a rekta-koordinátáját. Beállítod a fényes csillagot a távcsőbe, beforgatod a RA skálát úgy, hogy megfelelő értéket mutasson, és akkor egy ideig ehhez képest már tudsz koordináták alapján tájékozódni. A csillagidő telik, tehát idővel célszerű újraállítani.
Egyébként érdekes játék a koordinátákkal való keresgélés, de szerintem sokkal gyorsabb (talán eleinte nem, de később mindenképp) a csillagról-csillagra való ugrálás (star hopping).
--mpt
-
- Hozzászólások: 549
- Csatlakozott: 2010.04.04. 10:40
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Huh...még mindig bonyolultnak hangzik Koordinátázik egyébként valaki közületek?
Egyelőre maradok a star hopping-nál, annál is inkább, mert a közeli tervben szerepelő áldozatok felderíthetők így is (fényesebb Messier-ek, bolygók, stb...)
Csak lenne jó idő a hétvégén!
Egyelőre maradok a star hopping-nál, annál is inkább, mert a közeli tervben szerepelő áldozatok felderíthetők így is (fényesebb Messier-ek, bolygók, stb...)
Csak lenne jó idő a hétvégén!
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
K. Árpád! Én 60 év alatt még tízszer sem használtam osztottkörös beállítást! (Akkor is csak azért, hogy ezt is megpróbáljam!) Végtére is van a távcsövön kereső, hát csillagtérkép alapján megyek a legközelebbi fényes csillagtől a keresett égitestre. Hadd árulom el, 30-40 cm alatt nincs is sok értelme osztottkörrel babrálni. Az utolsó évtizedekben pedig nem is volt fixen pólusra állított távcsövem, de azért 15-20 perc alatt tíz változót könnyen felleltem (és megsaccoltam a fényét).
Ha azonban mindenáron osztottkörrel akarod beállítani, akkor az a legjobb, ha részletes csillagtérképen kinézel a keresett objektum környéként valamilyen jellegzetes kis alakzatot (pk. három-négy csillagból álló kis háromszöget, trapézt, stb. Ha jól állítottad be, akkor a keresőben ezt a figurát felismred, és ehhez képest már beigazíthatod a keresett objektumot (még ha a keresőben már nem is látszik.)
Jó vadászatot: BQ
Ha azonban mindenáron osztottkörrel akarod beállítani, akkor az a legjobb, ha részletes csillagtérképen kinézel a keresett objektum környéként valamilyen jellegzetes kis alakzatot (pk. három-négy csillagból álló kis háromszöget, trapézt, stb. Ha jól állítottad be, akkor a keresőben ezt a figurát felismred, és ehhez képest már beigazíthatod a keresett objektumot (még ha a keresőben már nem is látszik.)
Jó vadászatot: BQ
-
- Hozzászólások: 131
- Csatlakozott: 2009.12.17. 23:40
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
Sziasztok!
Térképekkel kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés. (Mivel mpt jóvoltából hozzájutottam egy atlaszhoz - amit ezúton is köszönök neki!)
Tehát amikor térképpel, csillagról-csillagra keresünk valamilyen objektumot, akkor eközben csak a keresőtávcsövet szoktátok használni, vagy inkább egy nagyobb látószögű okulárral a főtávcsövet?
Térképekkel kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés. (Mivel mpt jóvoltából hozzájutottam egy atlaszhoz - amit ezúton is köszönök neki!)
Tehát amikor térképpel, csillagról-csillagra keresünk valamilyen objektumot, akkor eközben csak a keresőtávcsövet szoktátok használni, vagy inkább egy nagyobb látószögű okulárral a főtávcsövet?
Re: Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...
A 20 cm-es refraktorral (3 méteres cső!) az 5 cm.es keresőt használtam, amig az objektum közvetlen közelébe nem értem. Általában akkor is így állítottam be, ha az égitest a keresőben nem látszott, pl. térkép megjegyeztem, hogy a keresett kisbolygó három fényesebb, az 5 cm-el is látható, egysorban levő csillag folytatásába esik. Akkor a "láthatatlan" helyére állítottam a szálkeresztet, és a legkisebb nagyítás mellett rendszerint már a nagy cső látóüterében volt. Később a 7 cm-es keresőjével (3 cm) elmentem a legutolsó fényesebb csillagig, onnan már a "nagy" cső legkisebb (22x-es) nagyítéását használtam. A mostani 7 cm-esnek nincs keresője, csak pointerje, azzal csak a legközelebbi szabadszemes csillagot tudom beállítani, és onnan már a 20x-os kis nagyítással lépek csillagról csuillagra.
Csak egy régi-régi emlék tanulságként: annak is már majd hat évtizede, hogy lehetőségünk nyílt a svábhegyi csillagvizsgálóban a 18 cm.-es Cooke-refraktorra fotometrikus méréseket végezni. Méregettem is szépen a kupolában, egyszerre csak oda jött Detre igazgattó. Nézi, mit csinálok, azután megkérdi, hogyan állítom be a változókat? Mondom, térkép alapján, nem kell az osztottkört használnom. Az igazgató úr elcsodálkozott: nem nehéz így? Dehogy is, mondtam, hamar megy. Beállítottam neki a Lyra gyűrűs-ködöt. Nahát, csodálkozott Detre, azután elállította a csövet, és feszlólitott, állitsam be mégegyszer. Lemérte: kb. 25 másodperc alatt ott volt a látómezőben. (Ebben persze volt egy kis csalás, mert az M57 jól megtalálható a béta és gamma Lyrae közt.) Akkor már más szemmel nézte az amatőr észlelőket. - No, szép estét: BQ.
Csak egy régi-régi emlék tanulságként: annak is már majd hat évtizede, hogy lehetőségünk nyílt a svábhegyi csillagvizsgálóban a 18 cm.-es Cooke-refraktorra fotometrikus méréseket végezni. Méregettem is szépen a kupolában, egyszerre csak oda jött Detre igazgattó. Nézi, mit csinálok, azután megkérdi, hogyan állítom be a változókat? Mondom, térkép alapján, nem kell az osztottkört használnom. Az igazgató úr elcsodálkozott: nem nehéz így? Dehogy is, mondtam, hamar megy. Beállítottam neki a Lyra gyűrűs-ködöt. Nahát, csodálkozott Detre, azután elállította a csövet, és feszlólitott, állitsam be mégegyszer. Lemérte: kb. 25 másodperc alatt ott volt a látómezőben. (Ebben persze volt egy kis csalás, mert az M57 jól megtalálható a béta és gamma Lyrae közt.) Akkor már más szemmel nézte az amatőr észlelőket. - No, szép estét: BQ.