Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[orhazoli]

Miért ne lehetne?
Én csak azt kérdeztem, hogy melyik megörökítettet objektum a Vénusz és a Merkúr. Ez egy valódi felvétel, semmi köze bármilyen adatbázishoz! Nem is értem a megjegyzést.
Vajon miért olyan az égbolt színe, amilyennek a képen látszik?

[rumpfbarna]

Szia!

Az exif adatok, azok az információk, amiket a digitális fényképezőgéped elment a képfájlokba, minden egyes fotó készítésekor. Pl. blende, záridő, ISO érték stb., és a dátum, ami ez esetben a lényeg, mert ez alapján tudtam a Stellariumban modellezni a fotó készítésének a körülményeit. Tehát semmi adatbázis és megkérdőjelezés nincs a dologban, csak utaltam rá, hogy mi alapján jutottam el a megoldáshoz.

Azért jó a megoldás, ugye?

[mpt]

Igen, szerintem is a lenyeg: hogy a fenyesebb, ragyogobb egitest a Venusz, a Naphoz kozelebb latszo, kisse halvanyabb es sargasabb pedig a Merkur.

A "ha hinni lehet" megjegyzes peldaul arra vonatkozhat, hogy sokszor az emberek nem allitjak be a fenykepezogepen a pontos idot/datumot, tehat olyan idobelyeg kerul a kepre, aminek semmi koze a valosaghoz.

--mpt

[orhazoli]

Nos, miért olyan az égbolt színe?

[Arpstronomer]

Nos, miért olyan az égbolt színe?

Mert hosszú expozíciós idővel készült a kép, lehet látni a bolygók elmozdulását.
Azt én sem értem, hogy a másik kérdés mitől volt kérdés...

[orhazoli]

30 másodpercig volt nyitva a fényképezőgépem blendéje. De miért ilyen színek jelentek meg a rögzített képen? Mi a magyarázta a színek sorrendjének? Hangsúlyozom, ez egy valódi felvétel, nem pedig "művileg" kitalált.

[mpt]

Milyen szinek sorrendjenek? Az egi hatter szineinek?

--mpt

[Arpstronomer]

A másik ok, hogy a nagyítás novelésével az égi háttér fényessége csökken, amiből az következik, hogy pontszerű objektumokra nézve a határfényesség növekszik (sajnos a kiterjedt objektumok fényessége ugyanúgy csökken, mint a háttéré).

Szóval ha jól értem, egyre több és több csillagot látunk, a mélyég-objektumok viszont eltűnnek, mert a távcső nem képes tovább bontani a fényüket, így az szétoszlik. Kérdőjel.

[KVI]

A másik ok, hogy a nagyítás novelésével az égi háttér fényessége csökken, amiből az következik, hogy pontszerű objektumokra nézve a határfényesség növekszik (sajnos a kiterjedt objektumok fényessége ugyanúgy csökken, mint a háttéré).

Szóval ha jól értem, egyre több és több csillagot látunk, a mélyég-objektumok viszont eltűnnek, mert a távcső nem képes tovább bontani a fényüket, így az szétoszlik. Kérdőjel.

Igen, pontosan ez a helyzet. Illetve még pontosabban: mélyég-objektuma válogatja. A nyílt és gömbhalmazok csillagokból állnak, ezeknek segít a nagyítás (kivéve, hogy nagy nagyításnál a nyílthalmaznak általában csak kevés csillaga esik a látómezőbe). Segít még a kicsi kompakt planetáris ködöknek is, azokat nem könnyű szétnagyítani.

Kvi

[rumpfbarna]

...Ott van a Vega alatt két csillag, a jobb oldali az epszilon...

Azt hiszem megtaláltam! Nagyon izgatta a fantáziámat, hogy felbontja-e a távcsövem, így ma hajnalban (egy kis ISS nézegetés után ) megkerestem.

Utólag, emlékezetből csináltam egy vázlatot a látványról.

lyrae.jpg

A Vega egyértelműen, szabad szemmel megtalálható volt (nem volt nálam nagy térkép), a keresőtávcsőben pedig már látszott mellette a kettős. A 37x-es nagyítás még nem mutatott semmit, de 200x-os mellett már egyértelműen két külön tag látszott mindkét kettősnél. Hézag is volt közöttük!