Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[astrohist]

Kedves Imre! Nem akarom elhárítani magamról a pontos leírást, de most éppen egy sor teendő zudult a nyakamba. Ezért ide másolom az angol nyelvű magyarázatot. Mégegyszer elnézést kérve, üdbözöl:_ Lajos

Surface brightnessFrom Wikipedia, the free encyclopediaJump to: navigation, search The overall brightness of an extended astronomical object such as a galaxy, star cluster, or nebula, can be measured by its total magnitude, integrated magnitude or integrated visual magnitude; a related concept is surface brightness, which specifies the brightness of a standard-sized piece of an extended object.

General description. The total magnitude is a measure of the brightness of an extended object such as a nebula, cluster or galaxy. It can be obtained by summing up the luminosity over the area of the object. Alternatively, a photometer can be used by applying apertures or slits of different sizes diameter.[1] The background light is then subtracted from the measurement to obtain the total brightness.[2] The resulting magnitude value is the same as a point-like source that is emitting the same amount of energy.[3]

The apparent magnitude of an astronomical object is generally given as an integrated value—if a galaxy is quoted as having a magnitude of 12.5, it means we see the same total amount of light from the galaxy as we would from a star with magnitude 12.5. However, while a star is so small it is effectively a point source in most observations (the largest angular diameter, that of R Doradus, is 0.057 ± 0.005 arcsec), the galaxy may extend over several arcseconds or arcminutes. Therefore, the galaxy will be harder to see than the star against the airglow background light. Quoting an object's surface brightness gives an indication of how easily observable it is.

[edit] Calculating surface brightnessSurface brightnesses are usually quoted in magnitudes per square arcsecond. Because the magnitude is logarithmic, calculating surface brightness cannot be done by simple division of magnitude by area. Instead, for a source with magnitude m extending over an area of A square arcseconds, the surface brightness S is given by

Surface brightness is constant with luminosity distance. For nearby objects, the luminosity distance is equal to the physical distance of the object. For a nearby object emitting a given amount of light, radiative flux decreases with the square of the distance to the object, but the physical area corresponding to a given solid angle (e. g. 1 square arcsecond) increases in the same fashion, resulting in the same surface brightness.[4]

Relationship to physical unitsThe surface brightness in magnitude units is related to the surface brightness in physical units of solar luminosity per square parsec by
where and are the absolute magnitude and the luminosity of the Sun in chosen color-band[5] respectively.

See alsoLow surface brightness galaxy
References1.^ Daintith, John; Gould, William (2006). The Facts on File dictionary of astronomy. Facts on File science library (5th ed.). Infobase Publishing. p. 489. ISBN 0-8160-5998-5.
2.^ Palei, A. B. (August 1968). "Integrating Photometers". Soviet Astronomy 12: 164. Bibcode 1968SvA....12..164P.
3.^ Sherrod, P. Clay; Koed, Thomas L. (2003). A Complete Manual of Amateur Astronomy: Tools and Techniques for Astronomical Observations. Astronomy Series. Courier Dover Publications. p. 266. ISBN 0-486-42820-6.
4.^ Sparke & Gallagher (2000, § 5.1.2)
5.^ Absolute magnitudes of the Sun in different color-bands can be obtained from Binney & Merrifield (1998) or Absolute Magnitude of the Sun in Several Bands
[edit] General referencesBinney, James; Merrifield, Michael (1998). Galactic Astronomy. Princeton University Press. ISBN 978-0-691-02565-0
Sparke, L.; Gallagher, J. (2000). Galaxies in the Universe: An Introduction (1st ed.). Cambridge University Press. ISBN 0-521-59241-0

[tobe]

A Jupitert ma hajnal 3-kor már láttam, akkor már kezdett világos lenni és elég fényes volt.

[Imre]

Próbáljad ki, hogy ha elkapod mondjuk hajnali 4-kor, akkor 5,6,7,8 órakor látod-e! Vajon meddig tudod követni, ha egyszer kedvezőbb körülmény esetén rátaláltál? A másik, ami nem ilyen egyszerű, mondjuk 10 órakor megtalálni az égen, úgy, hogy csak a Nap, illetve az osztókörök adnak támpontot! Vajon megy-e?

[tobe]

Kedves Imre !

Goto-t is csinálhatnál, ha már a mechanikai ötletekkel olyan szépen elő szoktál rukkolni. Egy jó nagy biciklikeréken berovátkolva el lehetne szerintem 0.1 fok pontosságot is érni direkt módszerrel, még áttétel nélkül is ?

Ha D= kb. 114mm átmérőnél is egy fok az a kerületen 1mm-nek megfelelve vagy rátéve egy olyat, mint a tolómérőn egy tizedet is le lehet olvasni, mennyire kell végül is pontosan beállítani a csövet nagyobb nagyításnál is, hogy bele essen a keresett bolygó, igaz ha a horizontnál van a légköri torzulást is számolni kell és ott a pontosság se biztos hogy tökéletes.

4-ig még fenn is vagyok, de utána eldőlök, mint a zsák ...

Egyébként elég érdekes szeleteit veszed elő mindig a csillagászat témakörének.

[Imre]

Most ott tartok, hogy kiszámoltam a bolygók mostani felületi fényességét is, de azon gondolkodom, hogy mit kezdjek a nappali ég felületi fényességével. Azt vajon hogyan adhatom meg, ha mondjuk fátyolfelhős, vagy párás, és vajon mitől függ az átlátszósága, és milyen a fényelnyelése ha párás, ha nem párás, ha csak vékonyka lehelletnyi fátyolfelhő látható? A másik gond, hogy ez vajon mennyire nyeli el, vagy szórja szét a vörös, a zöld és kék fényt. Ha a Marsot látom fátyolfelhős égen, és a Jupiter is látható, holott az nem annyira vörös, és a felületi fényessége is kisebb, akkor miért nem látszik a Merkúr, amely felületi fényessége nagyobb? Van még sok kérdőjel ez ügyben. Felteszem, hogy a régebbi korok csillagászai nem ilyen, hanem mélykék tiszta égen végezték a nappali bolygómegfigyelést, mert ma itt Budapestről már a a Merkúr sem mindig látható, hogy a másod és nagyobb rendű csillagokról ne is ejtsek szót! Csillagból egyedül a Sirius látszik innen, de az sem mindig! Egy hónap alatt ha kétszer megláttam. Az osztott köreim meg most is tized fokosak, és az óratengely beosztása is 30 másodperc pontos, tehát nagyobb nagyítással is az okulár közepére állhatok, ha nincs túl alacsonyan a megfigyelt objektum. Ha alacsonyan van, akkor a légköri átlátszóság eleve rosz, azaz ha nem látok mélykék eget a fejem felett, és nem látom rezzenéstelenül tű élesen a 8 km távoli adótornyon pihenő galamb csőrét, akkor eleve reménytelen minden erölködés. No ennyit még erről. Persze ha tud valaki konkrét összefüggést a páratartalom, hőmérséklet, légnyomás, átlátszóság, fényelnyelés - színek szerint - és más légköri tulajdonságoknak a láthatósággal kapcsolatos hatásairól, akkor kérem, hogy jelezze a forrást.

Egy másik érdekes dolog, hogy a Nap közelében vajon milyen függvény szerint romlik a láthatóság adott páratartalmú levegőn át? Ha delel, vagy ha kel avagy nyugszik, akkor vajon ez az érték változik, esetleg színfüggő-e? Ha igen, akkor milyen irányban, és mely öszzefüggés szerint? Ezernyi kérdés, amire keresem, de nem lelem a választ! A MET ad láthatósági értéket. Az vajon vízszintesen, vagy hogy értendő? Mi a pontos mértékegysége? Hogyan határozzák meg? Mivel mérik? Színfüggő-e? stb. Szerintem ez is fontos, ha nappali égen akar valaki nézegetni ezt-azt, legalább tudhatná előre, hogy mikor kár erölködni, mert úgyse lát semmit! Gondolom, hogy ezt már nagyon régen kikutatták, de hol lehetnek az adatok, az összefüggések? Ha lehet, akkor magyarul szeretnék erről szakirodalmat olvasni, mert a meteorológiai szakszavakkal nem vérteztem fel magam idegen nyelven. Üdv. Imre

[zozee]

Sziasztok!

Annak idején szó volt valamely topicban egy programról, amely felsorolta az égen megtekinthető különböző objektumokat, melyeket rendszerezni lehetett égterületenkénti, vagy csillagképenkénti bontásban, és akár a távcső paraméterei szerint is szűkíteni lehetett a listát. Ezzel akár észlelési program készítésére is alkalmassá téve a programot. Sajnos nem találom az említett témát a fórumon.
Remélem jól emlékszem, ha valaki felismerte, vagy van ehhez hasonló programról tudomása, kérem ossza meg velem.
Megvan a Vizi féle csillagatlasz, az nagyon jó és használom is az ég alatt, pláne a térképeket, de terjedelmi okok miatt nyilván nem térhet ki minden potenciális objektumra.
Külön csoportosítva (kettősök, változók, mélyég.. stb) és ömlesztve is vannak észlelési ajánlatok, de ha ez programból paraméterezhető lenne, akkor adott égterületet kiválasztva jó észlelési programot lehetne összeállítani a kitelepülés előtt.
Köszönöm a segítséget.

[csakb]

Szia!

Annak idején szó volt valamely topicban egy programról, amely felsorolta az égen megtekinthető különböző objektumokat, melyeket rendszerezni lehetett égterületenkénti, vagy csillagképenkénti bontásban, és akár a távcső paraméterei szerint is szűkíteni lehetett a listát. Ezzel akár észlelési program készítésére is alkalmassá téve a programot. Sajnos nem találom az említett témát a fórumon.

Van egy ilyen, hogy Deep-Sky Planner. A próbaverzió letölthető innen, a teljes vagy 60-70 EUR-ba kerül:

http://knightware.biz/dsp/trial.htm

Egy másik, fizetős tervezőprogi az AstroPlanner:

http://www.astroplanner.net/

Ha Linuxot használsz, akkor próbáld ki a KStars programot. Ebben van olyan funkció, hogy What's up tonight, amivel észlelési listákat lehet kreálni. Sajnos nem elég kiforrott még, a listagyártás nehézkes, főleg az objektumok információinak megjelenítése.

A Tonight's Sky egy ingyenes, online megoldás, egyszerű lelkülettel:

http://tonightssky.com/MainPage.php

Ha csak mélyegek érdekelnek, akkor a messier45.com Deep Sky Browsere nehány keresési feltétel megadása után (a helpet mindenképp el kell olvasni) igen tartalmas listát generál:

http://messier45.com/cgi-bin/dsdb/dsb.pl


Offline, papíralapú megoldásnak pedig a Burnham's Celestial Handbook három kötetét tudom ajánlani. Fantasztikusan jó (habár nyilván kissé már avítt) mű, aminek ott a helye minden amatőrcsillagász polcán. :)
Szállítási költséggel együtt olyan $25-ért összevadászható a három kötet az amerikai antikváriumokból.

[zozee]

[quote="csakb"]
Egy másik, fizetős tervezőprogi az AstroPlanner:

http://www.astroplanner.net/

quote]

Szia!

Igen, az Astroplanner volt az, nagyon szépen köszönöm és a többit is, kipróbálom őket.

[Libor]

Igen, az Astroplanner volt az, nagyon szépen köszönöm és a többit is, kipróbálom őket.

Az Astroplannert jónéhány éve használom, szívesen segítek tanáccsal ha kell. Illetve készítettem scripteket is hozzá. Észlelés előtt kinyomtatom az aktuális listát (az első oszlopban a Pocket Sky Atlas illetve az Égabrosz oldala ahol az objektum található - a többi gondolom nem kell magyarázni).
Észlelés után beviszem a följegyzéseket a programba és egy másik script-el kiexportálom
html formátumba.
Még egyik sem végleges verzió, de ha érdekel, kipróbálásra szívesen átküldöm.

[zacci]

hi,

A hetvegen Ratkan jartunk es magammal vittem a muszerem.
Sajnos csak 1 ejszakat tudtam jatszani, es az sem volt tulzottan sikeres 8(
Az eg a pesti eghez kepest elkepeszto volt. Szepen lehetett latni a tejutat meg rengeteg pottyot az egen amibol pesten kb. a tizedes sem lehet eszlelni. Gondoltam itt az alkalom es felkeresem az M81-et, elvegre azert vettem a muszerem, hogy melyeget kukkoljak
Remelem valamit En rontottam el, vagy nem jol csinalok, de egyszeruen semmit nem talaltam
Elvileg megvolt az M81 melletti trio, de magat az M81-et nem talaltuk. Az egen egyebkent is csak csillio pottyot lattunk, muszer nelkul nyilvan kevesebbet, de nem ertem, hogy hogy hova lett az M81 ???
Vagy ahhoz, hogy kodoket, galaxisokat stb. lassak melyeg szuro kell ? A nelkul semmit nem latok ?
Az objektum megtalalasaban a Skymap free nevu progi segitett, tehat elvileg jo fele kukucskaltunk.
A hold mar nem volt jelen.
A kepen megjelolt triot veltuk felfedezni, de a kornyeken nem volt semmi mas pamacs stb.