Csillagváros.Hu

Igazság szerint a Hold nem teljesen az ekliptika síkjában kering, a keringési síkja 5°-ot zár be az ekliptikával.

Igen tudom, köszi a korrekciót.
Továbbra is várom a választ ne kíméljetek!

Balage írta:Annyira megbillen, hogy már visszafele forog?

(rég volt ugyan szó róla, de) akár igen, vagy majdnem (l. Vénusz, Uránusz).

Az ilyen "csálé" tengelyeket leginkább ütközésekkel magyarázzák. Ezt vajon jobb ötlet híján teszik, vagy tényleg olyan gyakran következhettek be annak idején ilyen események, hogy kellően nagy ennek a valószínűsége?

Az Uránusz esetében érdekes, hogy a holdak is a bolygó egyenlítői síkja táján keringenek. Ezt kicsit nehezebb egy ütközéssel megmagyarázni (főleg, hogy nagyrészt gázbolygóról van szó).
Nem lehetséges, hogy már a Naprendszer kialakulásakor léptek fel "furcsa" örvénylések, és ebből alakult ki az egész rendszer?

Én úgy tudom, hogy a Föld-Hold kapcsolata még nem teljesen tisztázott. Olyan elmélet is van, hogy egy ütközés eredménye, egy másik, hogy valahogy a Föld vonzásterébe került és pályára állt. Szóval különbözőképp magyarázzák, miért viselkedik másképp, mint a Naprendszer többi holdja, de hogy másképp, az tény (pl. távolodik tőlünk).

A Föld es a Hold eseteben ugy tudom, azert latjak bizonyitottnak az ütközeses elmeletet, mert az oxigen izotopokat a Föld, illetve Hold közeteiben pontosan megegyezö aranyban talaltak. Mas holdak eseteben mas mechanizmus, befogas, bolygo körüli keletkezes is szobajön.

A Hold ütközéses eredete azért "bozonyítottnak" nem nevezhető, legfeljebb vallószínűnek (vagy legvalószínűbbnek). Ami az izotóp arányt illeti - azért ezt alaposabban át kellene néznem -, ha a Földből vált ki, vagy a Földdel közös anyagból alakult ki, akkor is azonosnak kellene lennie, nem?
Sajnos az "amerikai stílusú" tudomány művelésre jellemző, hogy felkapnak egy elméletet, és azt propagálják tűzön-vizen át. Így vagyunk az ütközéses feltevéssel is. Emellett jól lehet számítógépen szemléltetni, látványos képeket mutat.
Abban viszont igazad van, hogy akár befogással, akár ütközéssel alakult ki, a keringés síkja nagyjából az Ekliptika síkjához áll közel, mivel az ütköző/befogható égitestek zöme közel ebben a síkban mozog. Sajnos nem tudom, hogy nagyon hosszú távra milyen a Hold keringési sík hajlásszögének szekuláris változása! BQ.

Persze, ami regebben törtent, mint az en ovodas korom, sohasem lehet igazan bizonyitott

Engem amugy kifejezetten zavar, hogy csomo jelensegre - "csale" bolygotengelyek, holdak kialakulasa - lepten-nyomon ütközeseket kapnak elö magyarazatkent. (Tenyleg ilyen gyakoriak voltak, vagy csak nem volt jobb ötletük?) Masfelöl a Hold eseteben meg hajlando vagyok elhinni, hogy ez magyarazza a legjobban az emlitett izotop aranyokat: amit emlitettel, a közös anyagbol keletkezes meg lehetöve teheti (talan) a tovabbi differencialodast, mig, ha a mar megszilardult keregböl "fröccsent ki" a Hold anyaga, akkor az tenyleg azonos az a keregevel.

SzZoli írta:Engem amugy kifejezetten zavar, hogy csomo jelensegre - "csale" bolygotengelyek, holdak kialakulasa - lepten-nyomon ütközeseket kapnak elö magyarazatkent. (Tenyleg ilyen gyakoriak voltak, vagy csak nem volt jobb ötletük?)

Ezzel nem vagy egyedül, ez ezen topic nyítójának sem tetszett.
Ma úgy gondolják hogy elég gyakoriak voltak ezek az ütközések a belső naprendszerben.

Visszatérve a kérdésemhez:

astrohist írta:Abban viszont igazad van, hogy akár befogással, akár ütközéssel alakult ki, a keringés síkja nagyjából az Ekliptika síkjához áll közel, mivel az ütköző/befogható égitestek zöme közel ebben a síkban mozog. Sajnos nem tudom, hogy nagyon hosszú távra milyen a Hold keringési sík hajlásszögének szekuláris változása! BQ.

Ez tényleg igaz. Ha az ütközéses elméletet vesszük, valószínű ugyebár hogy az ütköző bolygó az ekliptika síkjában haladt, tehát az ütközés által kiszórt törmelék is abban a síkban terült szét, amelyből pedig összeállt a Hold.
Nyilván a keletkezés módja különbözteti meg a Holdat a külső naprendszer-beliektől. De tényleg valami ilyesmi lehet a magyarázat?

Üdv!
Ha ütköztünk, hova lett a porkorong anyagának a többi része? Olyan szép lenne egy törmelékgyűrű a Föld körül! (lehet, hogy a mi kedvünkért tűnt el, hogy nehogy távcsövezés közben zavaró legyen...) Ja, és ha úgy sikerült az ütközés, hogy a Föld forgástengelyt kibillentette, akkor az valószínűleg a sarkokhoz közelebb eső részen történt. Akkor viszont a porkorong sem maradhat ekliptikus síkon.

Úgy tudom, a gyűrűk nem stabil képződmények, pár millió év alatt a bolygóra hull vagy kisodródik belőle az anyag. A Szaturnusszal szerencsénk van... (Egy másik topicban szóba került már, milyen lenne a Föld gyűrűvel.)