A Föld tengelyferdesége

Itt minden Téged foglalkoztató alapkérdés feltehetető, legyen az csillagászati elméleti, vagy távcsővásárlással, -használattal, vagy az égbolton való tájékozódással kapcsolatos gyakorlati kérdés!
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: Pape » 2009.11.06. 14:42

Fura. Ha jól emlékszem minden általam eddig ismert forrás szerint a belső mag szilárd, de a külső folyékony (olvadt).
90/900 refraktor
zsolti1976
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.09. 09:35

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: zsolti1976 » 2009.11.06. 20:50

Régen lehetett folyékonyabb az asztenoszféra...nem gondoltam, hogy a kontinenseknek szimmetrikusaknak kellene lenniük. Arra gondoltam, hogy talán az okoz valamilyen perdületbeli anomáliát, ami szép lassan kihat a forgástengelyre. Kirami, tudsz olyan holdat, ami nem merőlegesen kering a bolygója forgástengelyére?
Nos, a Biblia évszakváltozós sztoriját a Google dobta ki. Tudja valaki, mikortól vannak évszakok?
A föcikönyvek és társaik csak a tényállásokat közlik, a miértekre csak lehetséges verziók vannak.
Ne is törődj azzal amit írogattam, figyelem-felborzolásnak szántam, inkább a tengelyferdeség miértjére várom a választ.
zsolti1976
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.09. 09:35

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: zsolti1976 » 2009.11.06. 22:28

Kár, hogy válasz nem érkezik a kérdésre. Csak az amolyan képtelen, hibás (önként :D ) ötleteim alaptudatlanságára jön cáfolat, helyesbítés. Az elemző tudás nem ad választ, csak képleteket és számokat. Az okok mivoltára meg jönnek a feltevések.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.11.07. 08:58

A Föld-belsőről még mindig a legalaposabban Egyed László: A Föld fizikája ir, a lemeztektonikáról rengeteg anyag van. Ami a földmag állapotát illeti: a mag a földrengési hullámokkal szemben úgy viselkedik, mintha szilárd lenne, de ez még nem jelenti azt, hogy szilárd, csak jó közel vannak szoritva az atomijai, egypár elektrontól megfosztva.
Az évszakokra a geológia nem ad egyértelmű adatokat, csak egy évi átlagos hőmérsékletre vannak adatok. A lemeztektonika elsősorban azt mondja, hogy a forgástengelyhez képest hogy helyezkedtek el a kontinenstáblák, de a tengely hajlására nem ad adatot.
De: ott van Barta György vizsgálata a földmag asszimmetriájáról. A mágneses adatok arra mutatnak, hogy a Föld tömegközéppontja a geometriai központhoz képest el van tolódva (kb. 100-300 km-el). Ez a mai állapot, B. szerint a mag a geofizikai központhoz képest leng, kb. 400 éves periódussal. Ezekről pl. a Geofizikai Közlemények régebbi számaiban elég sok cikk van.
Elnézést, hogy most nem tudok alaposabban utánajárni. De nem árt a könyvtárakba böngészni.
Üdvözlettel: BQ
Kirami
Hozzászólások: 227
Csatlakozott: 2009.09.07. 15:09

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: Kirami » 2009.11.07. 11:04

zsolti1976 írta: Kirami, tudsz olyan holdat, ami nem merőlegesen kering a bolygója forgástengelyére?

Ja, bocsi. Félreértettem, úgy értettem, az égi egyenlítőre merőlegesen. :oops:
zsolti1976
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.09. 09:35

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: zsolti1976 » 2009.11.07. 23:21

Ez így igaz.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára zsolti1976 2009.11.08. 23:47-kor.
mpt
Hozzászólások: 1313
Csatlakozott: 2009.09.07. 09:46

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: mpt » 2009.11.08. 20:32

ha a Föld 0-hoz közelítő t. ferdeséggel forogna, akkor a Hold az égi egyenlítő látszólagos vonalán keringene. Lehetne utazni az egyenlítő (földi!) vidékére 28 naponként teljes napfogyatkozást nézni!


Nem lehetne, mert ehhez inkább az kéne, hogy a Hold keringjen ugyanabban a síkban, mint a Föld a Nap körül (ekliptika). A Holdpálya viszont ehhez 5 fokkal hajlik.
Ha a Föld forgástengelye merőleges lenne a keringési síkra, az nem változtatna azon, hogy ugyanúgy időszakosan lennének csak fogyatkozások.
Ha a Föld tengelyferdesége 0 fok lenne, akkor mindössze annyi történne, hogy az égi egyenlítő pontosan egybeesne az ekliptikával.

--mpt
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.11.09. 00:46

Kirami írta:
zsolti1976 írta:Én is azon a véleményen vagyok, hogy a tengelyferdeség nem a Hold keletkezésekor, sem nem más ütközés során keletkezett. Mert ha a Hold keletkezése miatt (Theia ütközés) van, akkor a Holdnak forgástengelyre merőlegesen kellene keringenie. Ha későbbi ütközés miatt, akkor annak következménye(i) hol lelhetőek? A Föld szilárd külső kérge úszik a belső folyékony anyagon.(asztenoszféra). Szerintem itt lehet a megoldás, ami összefügg a lemeztektonikával is, a kontinensek asszimetrikus elhelyezkedésével, stb. Kb. mintha a külső kéreg forgása elcsúszott volna a folyadékon. ?????


Ki is emeltem egy kicsit, amivel kezdenék. A földkéreg még csak véletlenül sem úszkál semmi folyékonyon. Ez tévhit, melynek oka a korszerűtlen középiskolai oktatás. Az asztenoszféra kérlek szépen a szilárdhoz jóval közelebb áll, mint a folyékonyhoz. A magas nyomás és hőmérséklet hatására képlékeny lesz ugyan, de ha a kezedbe adnék belőle egy darabot, akkor szilárdnak vélnéd. Ez a képlékenység csak arra elég, hogy a kontinensek évente 2cm-t elmozdulhassanak rajta, ami persze igen elenyésző a Föld méreteihez képest. Az egész Föld egész belsejében csak egy vékonyka, D"-rétegnek elnevezett réteg van (a földköpeny és a külső mag között), ahol a Föld anyaga folyékony lehet (szférálisan).

Továbbá:
A Holdnak minek kéne merőlegesen keringenie?
A fene megette volna, ha a kontinensek összebeszéltek volna, hogy ki hova "úszik", hogy szimmetrikusan álljanak. Aki látott szimmetrikus szilárd felszínű égitestet, szóljon feltétlen, és én megeszem a bugyimat! Nyilvánosan!

Biblia? Jaajjjj! ugye nem megint a Däniken dolog jön?! Mert ha igen, figyelmeztess az első sorban, és a többit nem olvasom el. Ha meg nem, akkor meg mutass olyan Gilgames eposzt, amiben kéregrepedésekről van szó. Ez most nem bugyievős, hanem tényleg.

Tipp: Olvass föcikönyveket!



Kedves Kirami! Jóétvágyat. Remélem van tartalék.
1. A "nagy holdak" általában a bolygó egyenlítői sikjában keringenek. Miért!
2. A Merkúr, Mars felszínén a formák (medence, hegyvidék, krátermező) eléggé szimmetrikus.
3. A kontinens táblák elcsúszását elsősorban a belső anyagáramlás irányíthatja, az pedig alighanem a tengelyforgástól függő. Szóval van valami összebeszélés, de nem felső, hanem alsó hatalmaké.
Persze minderre nem teszem le a nagy esküt, egyszerűen mert a tzdományban semmit sem szabad véglegesen lezártnak hinni
(Nem ide tartozik, de tetszenek a szövegeid, és a novelláűcskáid! Sok sikert.) - BQ
Kirami
Hozzászólások: 227
Csatlakozott: 2009.09.07. 15:09

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: Kirami » 2009.11.09. 10:06

Kedves Kirami! Jóétvágyat. Remélem van tartalék.
1. A "nagy holdak" általában a bolygó egyenlítői sikjában keringenek. Miért!
2. A Merkúr, Mars felszínén a formák (medence, hegyvidék, krátermező) eléggé szimmetrikus.
3. A kontinens táblák elcsúszását elsősorban a belső anyagáramlás irányíthatja, az pedig alighanem a tengelyforgástól függő. Szóval van valami összebeszélés, de nem felső, hanem alsó hatalmaké.
Persze minderre nem teszem le a nagy esküt, egyszerűen mert a tzdományban semmit sem szabad véglegesen lezártnak hinni
(Nem ide tartozik, de tetszenek a szövegeid, és a novelláűcskáid! Sok sikert.) - BQ

Próbáltam cáfoltatot keresni, de igazad van!
Eszem már eszem! :oops:
És örülök, hogy tetszenek az irományaim!
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: A Föld tengelyferdesége

Hozzászólás Szerző: Pape » 2009.11.09. 22:18

astrohist írta:Kedves Kirami! Jóétvágyat. Remélem van tartalék.
1. A "nagy holdak" általában a bolygó egyenlítői sikjában keringenek. Miért!
2. A Merkúr, Mars felszínén a formák (medence, hegyvidék, krátermező) eléggé szimmetrikus.
3. A kontinens táblák elcsúszását elsősorban a belső anyagáramlás irányíthatja, az pedig alighanem a tengelyforgástól függő. Szóval van valami összebeszélés, de nem felső, hanem alsó hatalmaké.
Persze minderre nem teszem le a nagy esküt, egyszerűen mert a tzdományban semmit sem szabad véglegesen lezártnak hinni
(Nem ide tartozik, de tetszenek a szövegeid, és a novelláűcskáid! Sok sikert.) - BQ


Hogy is van a dolog akkor mostan a nagy holdakkal?
Sorry de nekem ebből nem derül ki.
90/900 refraktor
Válasz küldése

Vissza: “Az alapismeretektől a távcsővásárlásig”