simicsko írta: ↑2018.12.21. 13:13
.. Elkezdtem lelkesen bújni a szakirodalmat, de ettől függetlenül a kamerával kapcsolatos kérdésem egy technikai kérdés, amelyre tanácsokat szívesen elfogadok, hogy mire kell készülni/számítani ezzel kapcsolatban. Ész nélkül természetesen nem akarok vásárolni, azért is gondoltam, hogy itt megkérdezem a tapasztaltabbakat. ...
Szia Simi!
A bolygó-fotózásra legalkalmasabb kamerák szerencsére olcsóbbak a mélyég-fotózáshoz legideálisabb változatokhoz képest, de valóban, itt is célszerű ismerni a preferenciákat.
(A CCD-s bolygófotózás hajnalán még sima webkamerákkal próbálkoztunk - magam is -, és nem is nagyon rossz eredményekkel...)
1. A szebb képeket mindig mono érzékelős kamerákkal és LRGB színszűrő sorral lehet készíteni, de azt egy kezdőnek nem ajánlom, mert azzal bonyolultabb az expozíciók elkészítése is és az utómunka is.
Neked az első lépésekhez mindenképp színes (ún. one-shot-color) kamerát javaslok; ráadásul azzal is gyönyörű képek készíthetők.
2. Video felvételre alkalmas kamera kell (ahogy írtad is), de olyan, amelyik másodpercenként minél több képet képes készíteni és - lehetőleg - USB3 porton átküldeni (legalább 30 frame/sec, de ha gyorsabb, az még jobb; de a PC kommunikációs portja is kell, hogy támogassa az USB3-at, és a kábel is fontos, hogy USB3-as legyen). De USB2-vel is működik a bolygófotózás!!!
3. A minél kisebb pixelméret hasznos, mivel rövid expozíciók sorozata készül egy-egy videofelvétel során, így a kisebb pixelek nagyobb zajszintje nem probléma. Továbbá a kis bolygóméretből akkor lehet élvezhető nagyítást kihozni, ha a bolygókorong elég sok pixelre vetül. (Egyébiránt legalább 3m körüli, vagy még hosszabb fókusz kell, hogy ne csak egy pötty legyen a bolygó képe az érzékelőn; tehát kell majd venned egy minimum 3x-os minőségi nyújtótagot is, pl. TeleVue Barlow.)
4. Az előző, 3. pont miatt hűtés sem kell az érzékelőnek (a rövid expo miatt nem tud számottevően felzajosodni a pixel még a nagyobb termikus zajtól sem), bár jobb, ha van; de ha limitált a budget, akkor ezen lehet spórolni. (Mélyéghez viszont - a sokkal hosszabb expozíciók miatt - szinte kötelező a hűtés.)
5. Az érzékelő mérete nem kritikus (kivéve a Hold és Nap fotózásakor), mivel a bolygók kis méretűek, még nagy nagyítás esetén is. A kis érzékelő pedig olcsóbb.
A fentiek alapján már Te is tudsz választani. Talán az egyik belépő (de már jó minőségű) szint lehet a ZWO ASI 120MC-S kamera (70eFt).
Ja, és Péter hozzászólásához: a bolygófelvételeket NEM kell vezetni...
(Pont ezért érdemes a könyveket elolvasni.)
A mélyég fotózás SOKKAL nehezebb ügy, mint a bolygófotózás (bár ez utóbbiba is bele lehet merülni, nem is kicsit...), ezért nem javaslom, hogy sötét ködökkel kezd az asztrofotós tanulmányaidat...
És még: a GoTo és a távcső vezetése nem ugyanaz. GoTo nélküli óragéppel vezethető megoldások is léteznek. De tényleg előbb olvasd el az okos könyveket, és utána szívesen segítenek biztosan mások is, de ne nulláról kelljen, mert annyi ideje senkinek sincs...
MDA