Jelentem, a kérdés eldőlt. Megvettem a 70/500-as tubust, AZ3-mal, illetve Péter atlaszával, napszűrővel. Az összeszerelés még nekem, nem túl nagy műszaki embernek sem jelentett gondot, bár meglepett, hogy a lézeres kereső valójában lézeres.
Próbáltam ezt a párhuzamosítást, azt nem értem, hogy ezt csak egyszer kell összesen megcsinálni, vagy minden alkalommal az adott objektumra irányítom a piros pöttyöt, s akkor azt látom majd az okulárban is?
Amit eddig láttam: a szembe házban egy faszit az erkélyen dohányozni, találomra egy csillagot, pici, fényes pontocska volt. A napot próbáltam megnézni, miközben nyugodott lefelé, de nem tudtam befogni!
Az imént pedig lementem, hogy akkor legalább a Holdat megnézem, de sehol nem láttam, igaz, azt sem tudtam, hol keressem.
Találomra egy csillagot próbáltam befogni, a vörös pöttyel, de az istennek nem láttam az okulárban. Vagy tíz percig próbálgattam, élesítettem a nagy fekete semmit, szöget próbáltam állítani, de csak nem láttam, pedig kellett volna. A lift előtt vettem észre hazafelé, hogy a porvédő sapka rajta maradt az tubuson!
Így zajlott az első észlelésem.
Nem hiába mondtátok, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Én így indultam neki amatőr csillagász karrieremnek, de büszke vagyok rá, és abszolút nem vette el a kedvem.
Holnap folytatom, nappal akarom a Holdat levadászni. remélem nem lesz felhős az ég. Most Péter könyvét kezdem el olvasni, és szívom magamba a sok tudást.
Irtam, hogy vettem napszurot is 