Általános kérdések
Re: Általános kérdések
Kedves zoltika!
"az égen megjelenő üstökösről az hírlik, hogy a rákövetkező időszakban megtöbszöröződnek, gyakoribbá válnak a természeti csapások, szélsőséges időjárási események, akár itthon is. Így volt ez 1997-ben is mert az égen észlelt üstökös utáni időszakban itthon is megnőtt a természeti jelenségek gyakorisága is, jóval több, nagyobb árvizek következtek be utána, nemcsak itthon. A mostani márciusi üstökös "számlájára" írható-e a mostani nagy havazás, szélsőséges idő, akár Európában is? Ha igen, akkor joggal kell félnünk a novemberi, jóval fényesebb üstökös hatásától is, az utána következő természeti csapásoktól is? Ha igen, az nem lesz semmi! Csak ennyi lenne a kérdésem."
Nem, bizony ezt legfeljebb a középkorban vélték így! Nem tudom hogy kik terjesztik ezt a csacsiságot, de ilyen híresztelés már a legfanatikusabb asztrológusok sem merik állitani.
Fentebb "srius" eléggé jól vázolta a helyzetet. De röviden összefoglalva: semmi nyoma sincsen annak, hogy az 1997 előtti időszakban kevesebb, utána több lett volna az számunkra katasztrofális természeti csapás. Ilyesmit könnyü hiresztelni, mert hiszen ki veszi a fáradságot, hogy előkotorja a meteorológiai, oceánográfiai és egyéb statisztikákat, hogy ellenőrizze az igazságot. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy semmi különbség nincsen az előző és a követő időszak közt. (Néha magam is hallottam itt-ott, hogy "a legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen vagy olyan rendkívüli időjárásra"! Akkor elővettem a meteorológiai táblázatokat, és megmutattam, hogy elig 5 vagy 10 éve volt annál is renkívülibb, tehát nem hogy a legöregebb emvberek, de még egy fiatal is emlékezhetnének rá; de hát az emberek nem tartják számon évről évre a természeti jelenségeket.)
Egyébként évente sok üstököst fedeznek fel, csak éppen a nagyközönság nem tud róla. Pl. 2012-ben csak az előre kiszámolt - tehát a korábban már ismert - napközelponton átmenő üstökösök száma 43 volt (ehhez azután még jönnek az újonnan felfedezettek), amelyek közül több is eléggé közel járt a Földhöz ), pl. a 2006 T1 Levy 0,2 Csillagászati Egységre, az 5D Brorsen 0,47 CsE-re, 3D-2 Biela A 0,5 CsE-re, a 189P NEAT (2002 Q5) pedig 0,17 CSE-re (ez 2 550 000 knm csillagászati értékben egy macskaugrás), ment el a Föld mellett, de hát ezeket senki sem látta, hát nem is fűztek hozzájuk semilyen babonás híresztelést.
Az üstökösök nagyon picikék, és semmi féle olyan jelenségük sincs, ami csak a legkisebb mértékben is befolyásolná a Földet. Minden évben több üstökös is földközelbe megy el, ha a babonás híresztelésnek elfoganánk, akkor minden évben sok-sok elemi csapásnak kellene lenni.
Egyszóval ez egy ősi babona, abból a korból, amikor egy-egy fényes üstökös, a többi égitesttől eltérő, szokatlan megjelenésével megrémítette az embereket.
Egyébként honnan vetted ezt a híresztelést?
Üdvözlettel: BQ
"az égen megjelenő üstökösről az hírlik, hogy a rákövetkező időszakban megtöbszöröződnek, gyakoribbá válnak a természeti csapások, szélsőséges időjárási események, akár itthon is. Így volt ez 1997-ben is mert az égen észlelt üstökös utáni időszakban itthon is megnőtt a természeti jelenségek gyakorisága is, jóval több, nagyobb árvizek következtek be utána, nemcsak itthon. A mostani márciusi üstökös "számlájára" írható-e a mostani nagy havazás, szélsőséges idő, akár Európában is? Ha igen, akkor joggal kell félnünk a novemberi, jóval fényesebb üstökös hatásától is, az utána következő természeti csapásoktól is? Ha igen, az nem lesz semmi! Csak ennyi lenne a kérdésem."
Nem, bizony ezt legfeljebb a középkorban vélték így! Nem tudom hogy kik terjesztik ezt a csacsiságot, de ilyen híresztelés már a legfanatikusabb asztrológusok sem merik állitani.
Fentebb "srius" eléggé jól vázolta a helyzetet. De röviden összefoglalva: semmi nyoma sincsen annak, hogy az 1997 előtti időszakban kevesebb, utána több lett volna az számunkra katasztrofális természeti csapás. Ilyesmit könnyü hiresztelni, mert hiszen ki veszi a fáradságot, hogy előkotorja a meteorológiai, oceánográfiai és egyéb statisztikákat, hogy ellenőrizze az igazságot. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy semmi különbség nincsen az előző és a követő időszak közt. (Néha magam is hallottam itt-ott, hogy "a legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen vagy olyan rendkívüli időjárásra"! Akkor elővettem a meteorológiai táblázatokat, és megmutattam, hogy elig 5 vagy 10 éve volt annál is renkívülibb, tehát nem hogy a legöregebb emvberek, de még egy fiatal is emlékezhetnének rá; de hát az emberek nem tartják számon évről évre a természeti jelenségeket.)
Egyébként évente sok üstököst fedeznek fel, csak éppen a nagyközönság nem tud róla. Pl. 2012-ben csak az előre kiszámolt - tehát a korábban már ismert - napközelponton átmenő üstökösök száma 43 volt (ehhez azután még jönnek az újonnan felfedezettek), amelyek közül több is eléggé közel járt a Földhöz ), pl. a 2006 T1 Levy 0,2 Csillagászati Egységre, az 5D Brorsen 0,47 CsE-re, 3D-2 Biela A 0,5 CsE-re, a 189P NEAT (2002 Q5) pedig 0,17 CSE-re (ez 2 550 000 knm csillagászati értékben egy macskaugrás), ment el a Föld mellett, de hát ezeket senki sem látta, hát nem is fűztek hozzájuk semilyen babonás híresztelést.
Az üstökösök nagyon picikék, és semmi féle olyan jelenségük sincs, ami csak a legkisebb mértékben is befolyásolná a Földet. Minden évben több üstökös is földközelbe megy el, ha a babonás híresztelésnek elfoganánk, akkor minden évben sok-sok elemi csapásnak kellene lenni.
Egyszóval ez egy ősi babona, abból a korból, amikor egy-egy fényes üstökös, a többi égitesttől eltérő, szokatlan megjelenésével megrémítette az embereket.
Egyébként honnan vetted ezt a híresztelést?
Üdvözlettel: BQ
Re: Általános kérdések
Üdvözlet mindenkinek!
Pár hete a kisfiamnak beszereztem egy 60/700 refraktort. Már az első alkalommal csodát láttunk(legalább is nekem az volt ). A Jupiter és a Hold látványa arra sarkalt, hogy saját távcsövem legyen. Az anyagiak miatt a választás egy használt SkyWatcher 90/900 refraktorra esett. Ezzel a távcsővel hosszútávon tervezek, és a saját ízlésemhez szeretném igazítani. Elsőnek a bolygók megfigyelését tűztem ki célul. Ehhez megfelelő okulárt keresnék. Tapasztalatom azt mondja, hogy bármennyit olvasok egy érdekes témáról, az csak iránymutatásra jó, és a kipróbálást nem tudja helyettesíteni. Mivel igen árérzékeny a pénztárcám, nem engedhetem meg, hogy fölöslegesen vásároljak kiegészítőket. Arra lennék kíváncsi, hogy van-e lehetőség valahol kipróbálni több fajta okulárt, és megfelelően testre szabni egy meglévő távcsövet? És tudna valaki egy jó észlelőhelyet Budapest XXII. kerülete környékén?
Előre is köszönöm.
Csillagos éjszakát mindenkinek
Pár hete a kisfiamnak beszereztem egy 60/700 refraktort. Már az első alkalommal csodát láttunk(legalább is nekem az volt ). A Jupiter és a Hold látványa arra sarkalt, hogy saját távcsövem legyen. Az anyagiak miatt a választás egy használt SkyWatcher 90/900 refraktorra esett. Ezzel a távcsővel hosszútávon tervezek, és a saját ízlésemhez szeretném igazítani. Elsőnek a bolygók megfigyelését tűztem ki célul. Ehhez megfelelő okulárt keresnék. Tapasztalatom azt mondja, hogy bármennyit olvasok egy érdekes témáról, az csak iránymutatásra jó, és a kipróbálást nem tudja helyettesíteni. Mivel igen árérzékeny a pénztárcám, nem engedhetem meg, hogy fölöslegesen vásároljak kiegészítőket. Arra lennék kíváncsi, hogy van-e lehetőség valahol kipróbálni több fajta okulárt, és megfelelően testre szabni egy meglévő távcsövet? És tudna valaki egy jó észlelőhelyet Budapest XXII. kerülete környékén?
Előre is köszönöm.
Csillagos éjszakát mindenkinek
Re: Általános kérdések
Kedves László!
Milyen fókuszú okulárokat kaptál ehhez a távcsőhöz? Esetleg 20 és 10 mm-eset? Ha engem kérdezel, talán jó lenne ehhez a 900-as fókuszhoz egy 10 mm-nél rövidebb okulár. Általában az ilyen kis nyílásviszonyú (900:90=f/10 a te csöved esetében) távcsövek jobban teljesítenek nagy nagyítással, kisebb nagyítással gyengébb képet ad. Ellentétben a nagy nyílásviszonyú, pl. f/3-as (f=a fókusz és az objektívátmérő hányadosa) távcsövek sokkal jobban teljesítenek kisebb nagyításokon.
Milyen fókuszú okulárokat kaptál ehhez a távcsőhöz? Esetleg 20 és 10 mm-eset? Ha engem kérdezel, talán jó lenne ehhez a 900-as fókuszhoz egy 10 mm-nél rövidebb okulár. Általában az ilyen kis nyílásviszonyú (900:90=f/10 a te csöved esetében) távcsövek jobban teljesítenek nagy nagyítással, kisebb nagyítással gyengébb képet ad. Ellentétben a nagy nyílásviszonyú, pl. f/3-as (f=a fókusz és az objektívátmérő hányadosa) távcsövek sokkal jobban teljesítenek kisebb nagyításokon.
Re: Általános kérdések
Siriusnak igaza van: pl. egy 6 mm-es fókuszú okulár kb. beleférhet a költségvetésbe, és 900 mm fókusz mellett 900:6 = 150x-es nagyítást ad. Ez kb. a maximum, amit egy 9 cm-es objektivből ki lehet facsarni, igaz hogy jó, nyugodt levegő mellett. Idővel majd megszokja a szemed, hogy kisebb nagyítással is ugyan olyan finom részleteket láss egy bolygón, mint erős nagyítással, viszont a kisebb nagyítást kevésbé rontja a nyugtalan levegő. Jó, ha még egy napszűrő fóliát is beszerzel az objektív elé, mert mostanában változatos a Nap.
Derült eget: BQ
Derült eget: BQ
Re: Általános kérdések
Lahus írta:Arra lennék kíváncsi, hogy van-e lehetőség valahol kipróbálni több fajta okulárt, és megfelelően testre szabni egy meglévő távcsövet?
makszutov.hu
tavcso.hu
Re: Általános kérdések
Miért nem "néz" mindig pontosan a Nap felé?Főleg első és utolsó negyed környékén feltűnő,hogy a terminátorra húzott képzeletbeli merőleges a Nap fölé mutat.A hevenyészett ábrán mutatom a problémát.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Re: Általános kérdések
Sztem optikai csalódás. Úgy kéne elképzelni, mintha egy gömbfelületre rajzolnád belülről a vonalat, akkor a terminátor merőlegese a Napot kéne h telibetalálja.
Re: Általános kérdések
Lehet,de miért kell gömbfelületre rajzolni?A másik gondom hogy amikor sarló alakú a Hold,kicsi szögtávolságban a Naptól,akkor is látszik az eltérés,itt már nincs akkora torzítása a gömbnek(de lehet hogy tévedek).
Re: Általános kérdések
Kedves Sirius és Astrohits!
Sajnos az olcsóságnak ára van, és az alapfelszerelésből a 10 mm-es okulár hiányzik.(Viszont kapok egy napszűrőt) Ezt szeretném elsőnek orvosolni. Gondolkoztam azon, hogy pótolom, mert kapok hozzá egy 2x-es barlowot. Vagy veszek egyből egy 5mm-est. De akkor az már 180x-os ami ugye nagyobb mint a 150x-es. Az már az értelmetlen kategória? Mi történik ha túllépem a maximum nagyítást? A 6mm-es egyébként jól hangzik. Melyik az az alsó kategória amire mindenképp érdemes áldozni? (pl.: lencseszám, bevonat, stb....)
Azt már félve kérdezem ,hogy mi az a nyugtalan levegő?
Köszönöm a türelmet
Üdvözlettel:
Lahus
Sajnos az olcsóságnak ára van, és az alapfelszerelésből a 10 mm-es okulár hiányzik.(Viszont kapok egy napszűrőt) Ezt szeretném elsőnek orvosolni. Gondolkoztam azon, hogy pótolom, mert kapok hozzá egy 2x-es barlowot. Vagy veszek egyből egy 5mm-est. De akkor az már 180x-os ami ugye nagyobb mint a 150x-es. Az már az értelmetlen kategória? Mi történik ha túllépem a maximum nagyítást? A 6mm-es egyébként jól hangzik. Melyik az az alsó kategória amire mindenképp érdemes áldozni? (pl.: lencseszám, bevonat, stb....)
Azt már félve kérdezem ,hogy mi az a nyugtalan levegő?
Köszönöm a türelmet
Üdvözlettel:
Lahus
Re: Általános kérdések
"Miért nem "néz" mindig pontosan a Nap felé?Főleg első és utolsó negyed környékén feltűnő,hogy a terminátorra húzott képzeletbeli merőleges a Nap fölé mutat.A hevenyészett ábrán mutatom a problémát."
Éppen a rajzod adja meg a magyarázatot. A képzeletbeli éggömbön ívek vannak és nem egyenes vonalak (Persze láthatatlanul, de pl. egy planetárium-kupolán ez jól kivetíthető.) Ha ezen a gömbhéjon összekötöd a Nap és a Holdkorong központját egy főkörrel, akkor látható, hogy a Höld sarlója a Nappal összekötő köríven fekszik, és a sarló két csúcsát összekötő vonal merőleges erre a körívre Ne feledd, hogy a rajzod egy sík papíron van, a valóságban pedig az égitestek egy gömbhéj felületén látszanak. BQ
Éppen a rajzod adja meg a magyarázatot. A képzeletbeli éggömbön ívek vannak és nem egyenes vonalak (Persze láthatatlanul, de pl. egy planetárium-kupolán ez jól kivetíthető.) Ha ezen a gömbhéjon összekötöd a Nap és a Holdkorong központját egy főkörrel, akkor látható, hogy a Höld sarlója a Nappal összekötő köríven fekszik, és a sarló két csúcsát összekötő vonal merőleges erre a körívre Ne feledd, hogy a rajzod egy sík papíron van, a valóságban pedig az égitestek egy gömbhéj felületén látszanak. BQ