Csillagváros.Hu

Vizi Péter írta:...Ha az üvegbe - vagy bármi másba - eltérő anyagminőségű és hőtágulású merevítő kerül, olyat feszít a felületen, hogy azért lesz használhatatlan.

És akkor lehet belőle egy UFO - a szomszéd majd anank nézi - amikor kihajítod!

CoaChman írta:Dehogy veszem komolyan, ...én aki magamon tudok a legjobban nevetni.

Budapesti vagyok, beásom magam az üvegtémába és ahogy időm engedi belefogok. Van 3 csillag az égen amit 20 éve nézegetek néhanapján és egy kis szentimentális ideológiát is kreáltam magamnak hozzájuk. És ha az első 3 távcsövemmel a kerületből nem tudok kinézni akkor is egy saját távcsővel szeretném megnézni őket elsőre "közelről" , ......vagy ahogy majd a tükör engedi.

Nagyon szimpatikus hozzáállás!
Mégis azt mondom, egyedül ne fuss neki, mert orbitális szívásnak nézel elébe. Legalább az elején nézz fel a Polaris csiszoló szakkörébe, aztán otthon annyit nyaszatolhatsz, amennyit akarsz - ettől az elkészült cső még a Te kezed munkája lesz!

Vizi Péter írta:A hőtágulás is kritikus érték, gondold meg, hogy a felületi pontosságnak durván 150 nanométeren belül kell maradnia mondjuk -10 és +40 fok közötti tartományban. Nem véletlenül hajtunk - főleg 30 centis vagy nagyobb tükröknél - lehetőleg nulla hőtágulású üvegre. Pl. egy nyári éjjelen, ahol 30 fokról 2-3 fokra is le tud esni a hőmérséklet, egy 30 centis, nem ilyen csekély hőtágulású üvegből készített tükör egyszerűen képtelen folyamatosan alkalmazkodni a környezeti hőmérséklethez, mindig melegebb lesz, ezért a felületén csúnya határréteg fog kavarogni, teljesen lerontva a képalkotást. Nem gondolná az ember, de a gyakorló észlelők ismerik a jelenséget. A ventilátor ezen próbál segíteni. Gyorsítja a hűlést.
Ha az üvegbe - vagy bármi másba - eltérő anyagminőségű és hőtágulású merevítő kerül, olyat feszít a felületen, hogy azért lesz használhatatlan.

Egyre több cáfolat, ......még jó hogy rákérdeztem, mert már jövő héten úgy terveztem hogy csinálok próbaöntéseket.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást !

Látsz majd többet is! Remélem, nem a Jupiter az egyik csillag?
Olvasgassál, de menj el a Polarisba! Nem olyan nehéz, több olyan amatörről hallottam, akik mondták, hogy láttak már olyan tökröt, amit a szakkőrben készített magának valaki, és nagyon jó lett!

Imre írta:Látsz majd többet is! Remélem, nem a Jupiter az egyik csillag?
Olvasgassál, de menj el a Polarisba! Nem olyan nehéz, több olyan amatörről hallottam, akik mondták, hogy láttak már olyan tökröt, amit a szakkőrben készített magának valaki, és nagyon jó lett!

Ááááá kizárt mert az egyiknek gyűrűje van.

Téli estéken nem lehetne infra tartományban távcsövezni ? Vagy ez otthoni szinten elérhetetlen ?

Zoltánnak:
Ha "az egyiknek gyürüje van", az a Szaturnusz.
Re: mügyanta-tükör. Kicsit utána néztem most egy távcső-könyvben. Az USÁ-ban 1950-60 közt sokat próbálkoztak különféle műgyantákkal. Teljes egészében Vizi P. irta le pontosan, mi a baj. Emellett a műgyanták egy része a külső behatásra (pl. csiszolás) egy idő múlva megpróbál vissza rendeződni, vagyis a felület egyre inkább eltorzul magától is. Kár energiát belefektetni. (Csak érdekességnek: a németek meg 1970-es években újra visszatértek a fémtükörhöz, jó eredményk kaptak, de végtére is nem volt kifizetődő.)
Az üveg nagy (kellően nem hangsúlyozott) előnye, hogy a felületén szépen megtapad a vegyi úton (ezüstözés), vagy fizikailag (vákumporlasztás) rácsapatott visszaverő réteg. Ugyan akkor a megmunkálása viszonylag a legkönnyebb, és kis tükörnél kézi uton is megoldható. BQ.

CoaChman írta:Egyre több cáfolat, ......még jó hogy rákérdeztem, mert már jövő héten úgy terveztem hogy csinálok próbaöntéseket. :)

Elárulom, nem te lettél volna az első. Én még azt is kigondoltam anno, hogy miként pörgetném meg a szépen kikevert, folyós epokittet, hogy eleve parabola-szerű legyen, és utána kevés meló legyen vele. Merthogy olyan szépen csiszolható...

Hálistennek sohasem csináltam meg.

Én amúgy még a tükörcsiszolást is meghagytam a hozzáértőknek, attól még nagyon jó érzés távcsövet építeni, hogy az optikát hozzáértő mesterember készítette. De ez egyéni ízlések és pofonok.

tobe_ írta:Téli estéken nem lehetne infra tartományban távcsövezni ? Vagy ez otthoni szinten elérhetetlen ?

Szerintem nem elérhetetlen, csak éppen a sok fűtés okozta légörvény miatt semmit nem lehetne látni.

Viszont még hosszabb hullámhosszakon, estleg több összehangolt mikróhullámú tükörrel lehetne interferenciaképekkel kísérletezni! Kezdetben a telked 4 sarkába telepített szinkronban mozgatott kiegyenlített futásidejű vevőkkel, hogy vajon mit is látnál vele egyes rádióforrás irányából? Próbáljad ki! Mostanában már sok antennát kidobálnak. Begyűjthetsz 4 egyformát! Ez csak vicc volt, mert elég komplikált, nem otthoni szerkezetet igényel, de!

Egy antennával is lehet kezdeni valamit! Nekem is van egy 1500 mm prímfókuszos, egybe tükör, ha gondolod, akkor szívesen odaadom erre a célra. Ráadásul golyóscspágyas forgatható és billegtethető is, mindkét irányban motorosan, tehát kifejezetten alkalmas egy adott kisebb égterület feltérképezésére. Erős acélcső állványon van, és pozicionálható a Föld tengelyével párhuzamosra is a forgatási tengelye. Adok hozzá még vevőfejet is, ha megépítesz vele egy szerkezetet. Sőt mikróhullámú keverőt is kapsz, hogy alacsonyabb, pl. URH sávba át tudd tenni a megfigyelt tartományt. Legutoljára a Nap zajával vettem fel az iránykarakterisztikáját, és kimértem vele a fél fokos Napot. Ahogy 4 napon keresztöl szépen elvonult az antenna iránya elött, és mettszetet adott karakterisztikájáról. A vevőfej zajtényezője 0,9 dB, de van jobb is a piacon. Ez egy kétsávos feszváltós fej, mágneses polárforgatóval. Szóval kisebb, mint 0,2 fok a 3 dB-es pontok között az antenna irányítottsága, és ezzel már ha igaz, akkor egy hirtelen megjelenő rádióforrás irányát meg tudod mérni, és lehet keresni a látható fényben távcsővel, hogy mi az, ami sugároz! Érdekel? A szkennelő programot megírod, készítes egy vezérlőt, és akár nappal is járhat ide-oda, és gyűjtheti az adatokat. Még meteorraj figyelésre is jó lehet, ha mondjuk egy adott égi irányból egyszer csak veszi egy távoli földi adó jelét. Szerelhetsz rá még URH antennát is, vagy egy kisebb UHF vevőantennát is, és egyszerre több sávot is szkennelhetsz! Elég erős, 160 km/ó széllökésre méretezett a tartója! Keményen le kell csavarni egy betonaljzathoz, vagy be kell önteni a tartóját egy megfelelő tömegű betonba! Üdv. Imre

Kedves Fórumozók!
Van e valakinek személyes tapasztalata a Skywatcher 130/650-es összecsukható Dobson változatáról?
Elsősorban az ergonómia, stabilitás érdekelne.
A távcső: http://www.skywatcher.com/swtinc/produc ... class2=106
Nagy flexDobsonom van, nekem bevált.

Köszönöm.