Csillagváros.Hu

Szia!

Köszönöm a hozzászólásod!
Mindenképp 7cm-es vagy feletti távcsőben gondolkozom, igazából mivel a keret véges egyenlőre próbálom úgy rakosgatni a pénzem, hogy egy normális használt(abb) csövet ha látok jó áron akkor rá tudjak ugrani. Aztán hogy mennyit tudom majd használni és mikor... az majd kiderül. Mindenképp előnyös lenne egy kisebb méret ami befér a csomagtartóba, mert sokszor megyünk vidékre és ott több látnivaló van mint itt Bp-en ahol mindig narancs az ég, bár az erkélyen sokszor látni szépen a holdat is, illetve van fent egy fényesebb valami ami minden nap látszik, majd jól megnézem már egy okos appal, hogy mit is látok, én ezeket találtam: google skymap ami sky map néven fut, illetve a skeye. Mindkettő progi megmutatja, hogy pontosan mi hol van és mit látsz gps, iránytű és giroszkóp segítségével. Ma nap közben teszteltem, a napot tökéletesen mutatta hol található pedig a gps-el nem is finomítottam rá a pozíciómra.
Nappal lehet mást is látni a napon kívül? Ezen pl. még nem gondolkoztam

Westbam! Nem lehet lépcsőket kihagyni. Értem én, hogy fotózni szeretnél, de égbolt- és műszerismeret nélkül ne az legyen a kérdés, hogy mi kell a fotózáshoz. Mert ez a nem járható út.
Azért nem találsz kistávcsöves/olcsócuccos fotókat, mert olyanokat gyakorlatilag nem lehet csinálni. Mégpedig azért nem, mert ugyan bármely távcső elméletileg alkalmas a fotózásra, mint ahogy bármely kamera is, de mire egy 20ezer forintos cuccal megszerzed a kellő tapasztalatot, addig azt már fel is fejleszted 200ezresre. Remélem érthető ez.
A legfontosabb, hogy kezdj el valamilyen csillagászati távcsővel észlelni, ismerd meg az eget, mi hol van, hogy látszik az adott távcsővel, aztán közben akár fotózgathatsz is. Enélkül nem fog menni, legalábbis nincs rá példa, nem véletlenül. Azt a bizonyos rózsát a türelem termi meg.
Vannak rajzok, amiket kezdő észlelők készítettek különböző mélyég objektumokról, kisebb távcsövekkel. Nézz utána.
Nappali égen is jól észlelhető a Vénusz, néha a Merkúr, a Jupiter. A tiszta nappali ég a Vénuszhoz kifejezetten alkalmas.

WestBam írta: " majd jól megnézem már egy okos appal, hogy mit is látok, én ezeket találtam: google skymap ami sky map néven fut, illetve a skeye. Mindkettő progi megmutatja, hogy pontosan mi hol van és mit látsz gps, iránytű és giroszkóp segítségével. Ma nap közben teszteltem, a napot tökéletesen mutatta hol található pedig a gps-el nem is finomítottam rá a pozíciómra."

Betteg az én időmben! (Mondom ezt alig 30 évesen ) én még az "Ég és Föld" ismeretterjesztő könyv béna kis évszakos csillagtérképeivel ismertem meg az eget, jobban értékeltem a saját felfedezéseimet mint hogy elém tette volna bárki is. Főleg ilyen digikütyük! aztán, kicsivel később, mekkora szó volt a régi Pleione atlasz! Úgy őriztem, őrzöm ma is mint valami kincset! Bocsánat hogy ezzel így előjöttem, csak úgy merengtem kicsit.

Tiszta eget!

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Melyik távcsövet érdemes megvenni a kettő közül? Skywatcher 120/1000-t vagy Celestron Omni 120 XLT-t. Mindkettő 120 ezerért van jelenleg használtan, előbbi EQ-5, utóbbi CG4 mechanikán. A Skywatcher adatlapján az szerepel, hogy a felbontóképessége 0,97”, a Celestroné viszont csak 1,16”. Tényleg lehet ennyi különbség a két cső között? A határmagnitúdó 12,9 a Celestronnál, pedig ennyit egy jó minőségű 8 cm-essel is lehet látni jó körülmények között. Ez hogy alakul ezeknél a távcsöveknél?

Tényleg lehet ennyi különbség a két cső között?

Ezek lényegében optikailag azonos tubusok. Ugyanaz a gyár (Synta) készíti őket. Bevonatban lehet különbség.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását, elsőre tényleg jobban járok valami olcsóbb csővel aztán majd kialakul, hogy van-e időm és affinitásom ez irányban, vagy csak kezdeti fellángolás az egész

Pisti:
Ég és föld megvan gyerekkori kiadásban nekem is, így alig 30 felett Ettől független hasznos kis appok amiket írtam, segít meghatározni mi merre, aztán majd a rutin meg az évek... lehet feleslegessé teszik, de az nekem nincs egyik sem

jimmy.c írta:Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Melyik távcsövet érdemes megvenni a kettő közül? Skywatcher 120/1000-t vagy Celestron Omni 120 XLT-t. Mindkettő 120 ezerért van jelenleg használtan, előbbi EQ-5, utóbbi CG4 mechanikán. A Skywatcher adatlapján az szerepel, hogy a felbontóképessége 0,97”, a Celestroné viszont csak 1,16”. Tényleg lehet ennyi különbség a két cső között? A határmagnitúdó 12,9 a Celestronnál, pedig ennyit egy jó minőségű 8 cm-essel is lehet látni jó körülmények között. Ez hogy alakul ezeknél a távcsöveknél?

A két távcsövet ugyanaz a cég gyártja, és a felbontóképességük valamint a hmg-jük is egyforma. A SkyWatcher mellett szól, hogy nagyobb és stabilabb az állványa.

WestBam írta: majd jól megnézem már egy okos appal, hogy mit is látok,

Planiszféra, térkép, észlelési terv, vörös fényű észlelőlámpa. A halvány objektumokhoz sötéthez alkalmazkodott szem kell, az LCD-k, akármilyen kis fényerőn tönkreteszik a sötétadaptációt, alig fogsz látni valamit a távcsőben.

Bzd írta: "A halvány objektumokhoz sötéthez alkalmazkodott szem kell, az LCD-k, akármilyen kis fényerőn tönkreteszik a sötétadaptációt, alig fogsz látni valamit a távcsőben."

Kimondatlanul ilyesmire (is) céloztam fentebb WestBam!

Daniboy! Ezt írtad kicsit fentebb:

" Van Playstore áruházban is van egy program mobilra ami minden messier objektum +NGC és bolygó távcsőben látott képét megmutatja ha beírod a fókusztávot és az objektív átmérőjét mm-ben megadva."

Kérdem én, hol a felfedezés öröme? Ha egy digikütyü jó előre bemutatja nekem, vagy bárkinek mire számíthatok, hol az öröm, hova tűnik az az érzés, amikor eléd kerül a hőn áhított bolygó látványa, melyre nem is számítasz hogy a valóságban mennyivel szebb (esetleg nagyobb) mint az előre grafikusan ábrázolt? Egy ismerősömet még tavasszal megkérdeztem látta-e az áprilisi részleges holdfogyatkozást, erre azt válaszolta hogy "igen, valós időben megnéztem a Starry Night Enthusiast 6 programon".... ezen majdnem elsírtam magamat akkor!