Csillagváros.Hu

MAD írta: ↑

2020.04.28. 14:50

Megjott a Csillagatlasz es hozza a 10x50es Levenhuk. Az utobbi beesett szemlencsevel. Nem erzem pikkpakk javithatonak. Szerintetek?
..
levenhuk.PNG

Ez nagyon durva. Hogy lehetséges ilyesmi???
Ezekbe a gumi binókba ragasztva vannak a lencsék egyesével? Jobban jarnál egy Tento 10x50-el kezdésnek, még ha gyengébbek is a bevonatai. Abba bizonyosan fém és üveg minden.

Sziasztok,

első távcső vásárláshoz kérnék egy kis segítséget, bocs, ha hülyeséget kérdezek, de még nem nagyon értek hozzá. Szóval az lenne a kérdésem, hogy mi a különbség, a 90/900 -as illetve a 102/500 -as refraktor között, ha minden más paraméter megegyezik? Mit jelent észlelésben, hogy az egyik majdnem fele akkora, mint a másik? Mikor jobb az egyik, illetve a másik hossz? Az nem kérdéses, hogy a 102 minden esetben "többet fog mutatni", mint a 90. De vajon a nagyobb lencseátmérő kompenzálja a rövidséget?

Aegis írta: ↑

2020.05.01. 20:12

Sziasztok,
Az nem kérdéses, hogy a 102 minden esetben "többet fog mutatni", mint a 90.

Ez így van. Sokkal több színt fogsz benne látni.
Egy 80/840-es Zeiss AS pedig szinte semmit sem mutat a 102.höz képest.
Amit írsz, azt hol olvastad?
Itt egy link,szerintem kezd ezzel:

https://www.tavcso-mikroszkop.hu/tudast ... elott.html

A 90/900 és a 102/500 melyik paramétere egyezik meg?
Akkor jobb a rövidebb, ha utazó távcső kell, valamint kisebb mechanikán is stabilabb. Nagyobb égterületet tud mutatni kisebb nagyítással, de nagy nagyításra korlátozottan alkalmas.

Köszönöm a válaszod, mizar. Amiket írok, azt innen-onnan összeolvasott részletekből rakom össze, és mivel abszolút kezdő vagyok a témában, ezért szinte csak homály van. Annyit sikerült eddig megértenem, hogy a nagyobb átmérő több fényt enged be és ez a távcsövek legfontosabb paramétere. Valamint azt, hogy a refraktorok egy bizonyos határ felett zavaró színeket visznek a képbe. Jelenleg a 90mm és 102mm -es refraktor között próbálok dönteni, de a hossz kérdésében sem voltam biztos, de hála neked, most már tudom, hogy a hosszabb nekem jobban meg fog felelni.

Kezdő megfigyelőként a bolygók lennének nálam a prioritás, de azért a mélyég felé is kikacsintanék. Egy 90 -es vagy 102 -es lencseátméreőjű refraktor alkalmas mélyég megfigyelésre, vagy ab ovo felejtsem el és csak bolygókra akarjam használni?

Aegis! A legjobb volna, ha bele tudnál nézni pár csillagászati távcsőbe. Van egy csomó bemutató csillagda széles e hazában, meg készséges amatőrök is. Egy ilyen látogatás ezer kérdésedre adna választ. Ha megmondod, merre laksz, segítünk alkalmas helyet találni.

Aegis írta: ↑

2020.05.01. 21:51

Köszönöm a válaszod, mizar. Amiket írok, azt innen-onnan összeolvasott részletekből rakom össze, és mivel abszolút kezdő vagyok a témában, ezért szinte csak homály van. Annyit sikerült eddig megértenem, hogy a nagyobb átmérő több fényt enged be és ez a távcsövek legfontosabb paramétere. Valamint azt, hogy a refraktorok egy bizonyos határ felett zavaró színeket visznek a képbe. Jelenleg a 90mm és 102mm -es refraktor között próbálok dönteni, de a hossz kérdésében sem voltam biztos, de hála neked, most már tudom, hogy a hosszabb nekem jobban meg fog felelni.

Kezdő megfigyelőként a bolygók lennének nálam a prioritás, de azért a mélyég felé is kikacsintanék. Egy 90 -es vagy 102 -es lencseátméreőjű refraktor alkalmas mélyég megfigyelésre, vagy ab ovo felejtsem el és csak bolygókra akarjam használni?

De én nem írtam semmi olyat, amiből erre a döntésre juthattál.
Egy távcsővel az égen mindent meg kell nézni, hiszen azért van.
A távcső nem csupán az elején lévő lencse, vagy a végén lévő tükör.
Több fontos eleme is van, ami megkönnyíti, vagy megkeseríti az észlelést. Meg kell nézni a fókuszírozót, a kiegészítőket. Egy lencsés távcsőhöz zenittükör kell, bolygók megfigyeléséhez jó minőségű. Mert a bolygókhoz nagyobb nagyítást kell használni. A nagyobb nagyításhoz stabilabb mechanika kell és megfelelő okulár. A kezdő szettek tartalmaznak mindenből egy keveset, de nyilván nem a legjobbat. Éppen ezért véleményem szerint könnyebb velük a Holdat a Napot és a mélyég objektumokat jobb minőségben megfigyelni, mint minőségi bolygóészlelést végezni. Az általad megnevezett két típus hasonló azért, mert mindkettő akromatikus objektívvel rendelkezik. Ez egy kéttagú lencse. Minősége annál jobb, minél hosszabb a fókusza. A rövid cső előnye az. hogy nagy égterületet mutat, de ha belenézel fogod látni a bolygókat is. De mindkettő más élményt nyújt. A kettő átmérője hasonló, lényeges különbség a fénygyűjtésben nem lesz.

Sziasztok! Szuper kezdő vagyok. Vásároltam egy S/W 90/900-as távcsövet. Kiegészítettem Celestron 2x Barlow T2 feltéttel és E-Plössl okulárokat használok (35,25,10 mm). Sajnos sokat nem látok benne, a Hold viszont nagyon szép. Hogyan haladjak tovább? Szemüveges vagyok, ezzel kapcsolatban is várom a tanácsotokat. Milyen programot használjak, bolygók megfigyelhetőek vele?

Horváth Ákos írta: ↑

2020.05.12. 07:01

Sziasztok! Szuper kezdő vagyok. Vásároltam egy S/W 90/900-as távcsövet. Kiegészítettem Celestron 2x Barlow T2 feltéttel és E-Plössl okulárokat használok (35,25,10 mm). Sajnos sokat nem látok benne, a Hold viszont nagyon szép. Hogyan haladjak tovább? Szemüveges vagyok, ezzel kapcsolatban is várom a tanácsotokat. Milyen programot használjak, bolygók megfigyelhetőek vele?

Szia Ákos!

Úgy gondolom, ez egy jó kis kezdő szett. A "sokat nem látok benne" kifejezés igen szubjektív és relatív. Ha egy picit konkretizálnád, akkor többet tudnánk segíteni.
Lényeg, hogy ugyanezzel a műszerrel egyre többet fogsz látni, mert a látásod egyre kifinomultabb lesz a csillagászati objektumok terén. Nagyon fontos a türelem és a kitartás. Mivel ezek a mélyég-objektumok nagyrészt igen halványak, - amellett, hogy hasznos dolog tisztában lenned a távcsöved képességeivel - érdemes minél sötétebb helyen végezned az észlelést ügyelve arra, hogy a szemed sötét-adaptációját semmi ne zavarja meg.

Holdfényes éjszakákon persze korlátozva vannak a mélyég-észlelési lehetőségeink: egyszerűen elnyomja égi kísérőnk fénye a halványabb objektumokat. Természetesen elegendően fényes kettőscsillagokat, többes rendszereket, változócsillagokat, bolygókat ekkor is fel lehet keresni.

Ha a szemüveged nem cilinderes (tehát ha a szemedben nincs asztigmia), és a dioptria sem olyan nagymértékű, hogy ne találj fókuszt, akkor inkább nélküle észlelj már csak azért is, mert a 10 mm-es Plössl szemtávolsága túl rövid ahhoz, hogy szemüveggel be tudd látni a teljes látómezőt. Ha mégis cilinderes a szemüveged, akkor megpróbálhatod a szemüveggel + hosszabb fókuszú okulárokkal + 2x barlow-val az észlelést, mert ezzel a kombinációval nagyjából megmarad a hosszú fókuszú okulár nagyobb szemtávolsága. Természetesen ennek ára van: minél több optikai elemet helyezünk a fényútba, annál nagyobb képminőség-romlással számolhatunk. Tehát ez utóbbit akkor érdemes alkalmaznod, ha jelentősebb a cilinder mértéke.

Jó szívvel ajánlom Vizi Péter "Csillagatlasz kistávcsövekhez" c. könyvét, melyben hasznos tanácsokat ad a különféle objektumcsoportok észleléséhez. Igen jól átgondolt atlasz és a műszeredhez különösen jól passzol! Nagy segítség abban, hogy többet láss!

A "Stellarium" programot is használom éjszakai üzemmódban és a telefonom fényerejét minimálisra csökkentve. Nagyon megkönnyíti a tájékozódást. Azonban tartalmazhat hibákat, ezért jó, ha ott van nálad az említett könyv is!

Ha bármi nem világos, kérdezz bátran!

Üdv, András

András tanácsaihoz annyit tennék hozzá, hogy... és feltétlenül olvasgasd e fórum korábbi ilyen irányú bejegyzéseit, mert sokat tanulhatsz belőlük.
(Többek között ezért is fontos, hogy mindig minden bejegyzés a saját témakörébe kerüljön.)
Mert ugye a szlogenem...

D.Laci

Persze, persze, de miért is jó választás kezdésnek egy 90/900 valami EQ mechanikán?
Egy 15 centis Dobsonon egy iskolás is leészleli az eget egy este. Ehhez képest a kilenccentis fényszegény, amiből a gagyi zenittükör is levesz, valamint merő kínlódás megtalálni bármit ami nem bolygó.