Re: Általános kérdések
Elküldve: 2014.03.02. 20:22
"A 70/500-as cső, úgy tudom f4-es, vagy 5-ös. Az enyém f7.9-es, közel fele olyan érzékeny. Gondolom ezért nem találtam, ellenben veled (önnel)."
A fényerő nem jelent 'érzékenységet", hanem csak a gyújtótávolság és az objektív nyílásarányát A 70/500-as refraktornál ez egyszerűen annyit jelent, hogy a gyújtótávolság az objektív átmérő 7,1-szerese. A Te esetedben a fókusztávolság a nyílás 7,9-szerese, vagyis alig van különbség a két távcső fényereje közt! (Reflektornál valamennyit a segédtükör elvesz a szabad felületből, ezért tekinthetjük kereken F/8-nak.) Viszont nagyobb az átmérője, vagyis több fényt gyűjt össze! Lényegében ma már csak egy babona, hogy a kis fényerejű (F/10-F/15( távcsövek elsősorban Hold-Nap-bolygó észlelésre, a nagy fényerejűek (F/4-F/6) pedig halvány ködös objektumokra alkalmasak. Abból a korból ered, amikor nem tudtak jó leképezésű rövid fókuszú okulárokat készíteni, általában a 10 mm alatti gyújtótávolságú okulároknál a kép minősége romlott. Mivel a bolygókat, Holdat igyekszünk a megengedhető nagy nagyítással nézni, ezért ennek eléréséhez hosszú fókuszú távcsöveket alkalmaztak, amelyek a 10-12 mm-es vagy hosszabb fókuszú okulárokkal is könnyen adtak nagy nagyítást. (De azért a hosszabb fókusz alkalmazásának voltak más indítékéi is.) Ma már, amikor nagyon jó minőségű 6 és 4 mm-es okulárokat is készítenek (igaz nagyon drágák), ez a probléma nem áll fenn.
A hosszabb fókusszal más a probléma. A gyújtópontban keletkező virtuális kép, kiterjedt objektumnál annál nagyobb, mennél hosszabb a fókusz Ez annyit is jelent, hogy az objektum fénye nagyobb felületen oszlik meg. Ezért két egyforma méretű, de különböző fókuszú objektív esetében a kiterjedt felületű objektumok észlelésére a fényerős objektív valóban kedvezőbb. Ez a Holdnál, bolygóknál nem jelent problémát, mert azoknak bőven van fénye, de halvány objektumnál már számításba kell venni. Mivel azonban a Te objektíved nagyobb az enyémnél, ugyan arról az objektumról több fényt gyűjt Az a megoldás, hogy a !legkisebb nagyítást használd a halvány fényfoltok kereséséhez. Ez nagy mértékben gyakorlat dolga. Próbáld csak újra és újra. Biztos vagyok benne, hogy másodszorra, harmadszorra megpillantod az a ködöt, amit elsőre nem láttál meg. Csak legyen derült idő és tiszta levegő. - BQ.
A fényerő nem jelent 'érzékenységet", hanem csak a gyújtótávolság és az objektív nyílásarányát A 70/500-as refraktornál ez egyszerűen annyit jelent, hogy a gyújtótávolság az objektív átmérő 7,1-szerese. A Te esetedben a fókusztávolság a nyílás 7,9-szerese, vagyis alig van különbség a két távcső fényereje közt! (Reflektornál valamennyit a segédtükör elvesz a szabad felületből, ezért tekinthetjük kereken F/8-nak.) Viszont nagyobb az átmérője, vagyis több fényt gyűjt össze! Lényegében ma már csak egy babona, hogy a kis fényerejű (F/10-F/15( távcsövek elsősorban Hold-Nap-bolygó észlelésre, a nagy fényerejűek (F/4-F/6) pedig halvány ködös objektumokra alkalmasak. Abból a korból ered, amikor nem tudtak jó leképezésű rövid fókuszú okulárokat készíteni, általában a 10 mm alatti gyújtótávolságú okulároknál a kép minősége romlott. Mivel a bolygókat, Holdat igyekszünk a megengedhető nagy nagyítással nézni, ezért ennek eléréséhez hosszú fókuszú távcsöveket alkalmaztak, amelyek a 10-12 mm-es vagy hosszabb fókuszú okulárokkal is könnyen adtak nagy nagyítást. (De azért a hosszabb fókusz alkalmazásának voltak más indítékéi is.) Ma már, amikor nagyon jó minőségű 6 és 4 mm-es okulárokat is készítenek (igaz nagyon drágák), ez a probléma nem áll fenn.
A hosszabb fókusszal más a probléma. A gyújtópontban keletkező virtuális kép, kiterjedt objektumnál annál nagyobb, mennél hosszabb a fókusz Ez annyit is jelent, hogy az objektum fénye nagyobb felületen oszlik meg. Ezért két egyforma méretű, de különböző fókuszú objektív esetében a kiterjedt felületű objektumok észlelésére a fényerős objektív valóban kedvezőbb. Ez a Holdnál, bolygóknál nem jelent problémát, mert azoknak bőven van fénye, de halvány objektumnál már számításba kell venni. Mivel azonban a Te objektíved nagyobb az enyémnél, ugyan arról az objektumról több fényt gyűjt Az a megoldás, hogy a !legkisebb nagyítást használd a halvány fényfoltok kereséséhez. Ez nagy mértékben gyakorlat dolga. Próbáld csak újra és újra. Biztos vagyok benne, hogy másodszorra, harmadszorra megpillantod az a ködöt, amit elsőre nem láttál meg. Csak legyen derült idő és tiszta levegő. - BQ.
Ma tűrhető az ég, de rádió-műsorvezető is a hobbim, így majd legközelebb. Az ikrek csillagképben az NGC 2392-est sikerült megpillantanom már a harmadik kitelepülésem alkalmával. most még inkább ködöket, galaxisokat kutatok fel, de egy jó kis nyílt halmaznak sem tudok ellen állni! 
(Ja és hideg ellen.)