Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[f1angel]

Én is az árából próbáltam még következtetni, hogy akromatikus... Akkor minden bizonnyal az.

[Arpstronomer]

Komolyra fordítva
Minimális színi hibát fel kell, hogy fedezz akromatikusnál, ha éles kontúrral rendelkező tárgyat/bolygót nézel vele. Lehet ez akár egy panelház oldala is. Nálam pl. szombat este a Vénusz közepe szép világosbarna volt (amilyen a valóságban is), a pereme viszont a szivárvány minden színében játszott. Nem kellene, hogy feltűnő legyen ez a hiba, de azért észre lehet venni. Az apokromatikusok lencséje nagyon drága anyagból van (nem akarok hülyeséget mondani, miből), ami kiküszöböli ezt a hibát.

[mpt]

Speciel a Vénusz nem ideális célpont az ilyen színezéses tesztekhez, a földi légkör eléggé szétcincálja az amúgy is nagyon alacsonyan levő, fényes célpont színeit, tehát akár tükrös műszerrel is szivárványszínekben pompázónak lehet néha látni. Érdemesebb valami magasan járó, kontrasztos célponton (holdkráterek pereme pl) tesztelni.

Az akromatikus távcsövek színhibája típustól (az objektív felépítésétől), a megmunkálástól függően, stb igen eltérő mértékű lehet, csakúgy, mint az, kit mennyire zavar (erre mondják néhányan, hogy "ne a színezést nézd, hanem a bolygót!" ) Néztünk már olyan 80/400-as (f/5-ös, tehát viszonyag fényerős), teljesen átlagos akromatikus műszerbe, hogy még közepes nagyítás felett is meg kellett dolgozni érte, hogy a Holdon észrevegye az ember a színhibát.
Egyszóval attól, hogy akromatikus, még lehet egy műszer nagyon "jóképű".

Nincs itt keveredés Vénusz és Merkúr ügyben? A Vénusz az teljes korongon ragyogó fehér (már ahol fény éri), barnás-sárgás az inkább a Merkúrra passzolna.

--mpt

[Arpstronomer]

Bár a Merkúrt láttam volna, de sajnos nem...pedig igazán nagy hal lett volna, így kezdésnek.
Szinte vakítóan fényes volt már este fél 8-kor is, a Merkúrt nagyon keresetem, de lekéstem róla.

Persze hogy lehet szép képe az akro-knak, én is meglepően elégedett voltam az enyémmel, a Hold-megfigyelések során.
Okozhatta a fokozott szivárványosodást az, hogy még nem sötétedett be teljesen és a háttérfény zavart be?

[KVI]

Sziasztok!

A képletek a kettőscsillagok felbonthatóságára vonatkoznak. Pl. nekem 150/750 távcsövem van. Ennek az említett képlettel, fel lehet bontani 0.8' távolságú kettősöket. (Remélem jól írom!)

Majdnem: 0.8"

Ez azonban csak a távcső elméleti felbontása. Ha így számolsz, akkor lenne szükség a Hubbléra, mert a földön nagyobb kukkerek is vannak.
Azon túl, hogy a távcsöved minősége kicsit rontja az elméleti felbontást, a légkös is ad egy nagyon kemény korlátot a felbontásra. Ez persze függ a légkör állapotától, de átlagos magyarországi viszonyok között ez durván 1"-nek vehető. Nagy ritkán vannak ennél jobb látási viszonyok, 0.8", esetleg 0.6", de az alá nem nagyon lehet menni.

A nagyításról: egy átlagos emberi szem felbontása durván 1', jó szemű észlelők esetén akár 40" is lehet. A fentiek alapján a 1'/1" = 60x-os nagyításnál a távcső mindent megmutat, amit egyáltalán látni lehet (szélsőséges esetben 100x-osnál) Hiába növeled a nagyítást, már újabb részletek nem jönnek elő.
Amiért mégis használunk nagyobb nagyítást, annak két oka van: egyrészt maximális felbontással használni a szemet irtó fárasztó, minél nagyobb a nagyítás, annál tovább bírj a szemed. A másik ok, hogy a nagyítás novelésével az égi háttér fényessége csökken, amiből az következik, hogy pontszerű objektumokra nézve a határfényesség növekszik (sajnos a kiterjedt objektumok fényessége ugyanúgy csökken, mint a háttéré).

Üdv

Kvi

[astrohist]

flangelnek - Igen, a Kisatlaszba besegítettem egy keveset, de inkább csak egy-két ötlettel besegítettem a Kisatlaszba. Mindenesetre jó optikád van, ha kibírta az erős nagyítást. Ha az ember csak úgy nézeget, célszerű először kis nagyítással kezdeni, azután ha megláttam valami érdekeset, lehet növelni.

Ez egyébként a méályegekre is vonatkozik: ködöt, halmazt, extragalaxist mindig kis nagyítással érdemes megkeresni, utána kipróbálhatod, meddig lehet felfelé menni.

Idővel, ahogy belejön az ember, egyre többet lát meg. Az ötödik, tizedik nézegetés után észrevehetitek, hogy ugyan ott már egyre több részlet látszik. No a Hold, az persze mindig változik, még két egyező fázisban is másként hat ugyan az a táj. (Mostanában nem látok jó holdtérképet, de az interneten található, és ki is lehet nyomtatni!) A felbontási képlet a Holdra, bolygókra nem érvényes. A Holdon pl. elvében egy párszáz méteres tárgy nem lenne látható kis távcsőben. De ha a fény-árnyék határon van, hosszú árnyékot vet, akkor az árnyékból mégis észrevehető.
A bolygókat alaposabban szemügyre kell venni, legalább közepes nagyítással. Nagyon érzékenyek a levegő nyugtalanságára is. De ha megszokja a szemetek, egyre többet látni azokon is.
Most már lassan egyre jobb a Vénusz, érdemes figyelemmel kísérni, hogy lesz nagyobb, és egyre jobban közeledik a "félhold" alakhoz.
Üdv: BQ

[Vizi Péter]

Megérkezett a Csillagatlaszom!!! Ahogy belelapozgattam tényleg nagyon szuper, jó kis társ lesz!

Köszönöm!
Ha kérdésed van az atlasszal kapcsolatban, vagy ötleted, bátran ide!

Vizi Péter

[Pape]

A mélyég-objektumora is érvényes, vagy azokhoz inkább az alább írt bontási képletet használják?

Mélyegeknél leginkább az dönt nagyítás dolgában hogy mennyire halvány (vagy inkább hogy mennyire alacsony felületi fényességű) az objektum. A halvány cuccokat már "eltünteti" a nagy nagyítás, ezeket kis nagyítással érdemes nézni. Fényes objektumoknál viszont bátran lehet próbálkozni.

[orhazoli]

Tisztelt érdeklődők!

Döntsétek el, hogy a mellékelt képen melyik a Vénusz és a Merkúr!

Jó munkát!

Üdvözlettel: Orha Zoltán -- ozo

[rumpfbarna]

Szia!

Ha lehet hinni a fényképezőgéped exif adatainak, akkor ezt látjuk:

KORONA-Stellarium.jpg