Általános kérdések

[astrohist]

Szerintem egy kezdőnek ez átláthatatlan. Most a magam nevében beszélek. Túl sok, túl professzionális. Annak, aki felnéz az égre, és maximum a Vénuszt ismeri fel szabad szemmel, az ilyen-olyan halmazok, galaxisok, számára "sokadrangú" objektumok csak zavaró tényezők.

Az én benyomásom az, hogy az atlasz gyakorlatilag egy profi munka profiknak, de semmiképp nem kezdőknek ajánlott, pláne nem a szó szerint kezdőknek, akik még életükbe akár távcsőbe se néztek.


Barátaim (kezdők)! Kezdem látni, hol itt a bökkenő. De először azz utolsó mondat: "profi munka profiknak". No ez éppen nem így van, mert egy profi csillagász - már nem is néz fel az égre, hanem legfeljebb a követő rendszer monitorjára. Az Atlasz kimondottan olyan kezdőknek szól, akik most ismerkednek az éggel. De:
Ha ismerkedni akarsz az éggel, akkor először a puszta szemmel látható csillagképeket ismerd meg. A Kisatlasz valóban nem erre való. Erre a célra legjobb, ha van egy kis csillagtérképed, a szabad szemmel látható csillagokról. Ennek alapján kezdj el távcső nélkül ismerkedni. Áttekintő kis térkép az északi égről a Polarisban kapható, de magad is előállíthatsz a számítógépen, az amatőrök által használt Stelláriummal. Azon beállíthatod, hogy bár mely napon, és órában milyen csillagképek, csillagok vannak a látóhatár fölött. (Azt is ajánlanám, hogy szerezz be egy un. forgatható csillagtérképet, amelyen az ég mindenkori helyzete tetszés szerinti időre beállítható.)
Ha már puszta szemmel kiismered magadat az égen,. akkor előveszed az Atlaszt, megkeresed az a csillagképet, amelynek valamelyik látnivalóját szeretnéd távcsövön át megnézni. Azután valamelyik fényes, puszta szemmel látható csillagból kiindulva, szépen eljutsz a keresett objektumig.
Ezt meg kell tanulni, enélkül nem megy. Fölég, ha nincs jól pólusra állított GoTo rendszerű, vagy osztottkörös távcsöved.
Sok érdeklődő ott veszíti el a kedvét, hogy azt hiszi, ha van egy jó távcsöve, hát akkor mindent láthat vele. Nem, nem, először meg kell tanulni "mezítláb" (puszta szemmel) felismerni a csillagképeket. Ez is lehet ám már önmagában is érdekes..
Hát próbálkozz valahogyan így gondolkodni és ismerkedni. Én is így kezdtem, mások is. Sok sikert: BQ.

[Csillagos Pisti]

Előttem szóló igen tisztelt Bartha Lajos tökéletesen összefoglalta a lényeget. Az is baj lehet szerintem egyébként, hogy közepes nagyításon már a kisatlaszok, áttekintő térképek által mutatott csillagkörnyzet nem megfeleltethető a távcsőben látottakkal, s ez szerintem totálisan megzavarja a kezdőket....eleve több csillag látszik távcsőben mint a fentebb emlegetett térképeken. (teszem hozzá ez nem a térképek hibája kedves kezdők!) A kezdők ezen problémájával akkor szembesültem amikor a Pleione csillagatlaszt kritizálta egy vevő a tavcso.hu-n. Nem tudta értelmezi a csillagkörnyezetet távcsőben szemben azzal ami egy +7mg-s atlaszban -szabadszemes csillagokkal- szerepel. Az is baj, hogy sok más kezdő ezt elolvashatta és elmehetett a kedve az egésztől. (Ugyanilyen kritika érte Rükl kisebb Holdatlaszát is....pedig tudjuk hogy az egy remekmű...)

Amikor én ismerkedtem kölyökként az éggel, az én "kulcsom" az Orion-öv volt, s mikor ezt felismertem, majd pedig később az egész tavaszi, nyári, őszi és téli eget, -már megismert konstellációk visszaköszöntek- minden a helyre került bennem. Távcsővet ekkor én még nem használtam, legalábbis brutális nagyításokkal, egyszerűen értelmezi akartam ami fenn van, (menet közben a bolygókat is felfedezi magának az egyén)
Tehát ha nem tudod mi van fenn, mi hol van, hiába van nagy távcsöved....... No tehát ezután kezdtem csak el bolygókat követni, halmazokat egyebeket keresni, mert kiismertem magamnak az eget. Mindezt a SAJÁT élményt, Stellárium és Starry Night, HNSKY meg hasonlók nélkül. Meg hát, sok esetben a kezdők túlzott elvárásai sajnos valóban oda vezetnek hogy sok távcső eladásra kerül, gazdájuk esélyt sem adva a távcsőnek hogy valóban megéljék a saját felfedezést.

Másik meg a "mindent azonnal" esete, pedig a csillagászat nem erről kellene hogy szóljon.

Igen, igazad van Toth Viktor (Victorius) a Mizser Attila által fordított írással, az valóban közép-haladó amatőröknek készült írás, de legalább láthattad a cikkben hogy a binó egy fontos műszer. Egyébként fantasztikusan jó időtöltés ez a csillagászat, mert mindig lesz olyan, amit még sose láttunk.

[Victorius]

Azt gondoltam, hogy egyérteműen kiolvasható az üzeneteimből, hogy nem a csillagtárkép a rossz, s semmiképp nem ezek szerzőit okolom azért, hogy én nem tudok eligazodni rajtuk. Arról meg pláne nincs szó, hogy kritizálnék bármit is.

Csupán annyit szerettem volna érzékeltetni, hogy ellentétben az akár sok évtizedes csillagmúlttal, ami itt többeknek megadatott, vannak teljesen kezdők is a témában, s bizony az ő indulásuk nem is olyan könnyű. Bár lényegesen könnyebb, mint 20-30 éve, mert az elérhető információk mennyisége azóta exponenciálisan megnőtt.

[Vizi Péter]

Victorius! Semmi gond nincs az írásoddal.
De továbbra is azt kérdezem, hol akadsz el? Kimész az ég alá, és rögtön nem találsz meg semmit, vagy van már egy-két ismert csillagkép, és onnan nem jutsz tovább, vagy...?

[Victorius]

Victorius! Semmi gond nincs az írásoddal.
De továbbra is azt kérdezem, hol akadsz el? Kimész az ég alá, és rögtön nem találsz meg semmit, vagy van már egy-két ismert csillagkép, és onnan nem jutsz tovább, vagy...?

Ott akadok el, hogy ha egyszer az Ursa major nekem ma bal kézre van, akkor három hónap múlva mit keres nekem jobb kézre!? Viccet félretéve, egy humán beállítottságú ember vagyok, így nekem magnitúdókat, deklinációkat, kúpvetületeket, szögperceket felfogni nem egyszerű. Addig nem akarok kimenni az ég alá, amíg az alapvető összefüggéseket nem értem, mert totál hülyének érezném magam.

De tegnap este a könyvedből már azt megtanultam, hogy mi az a cirkumpolaritás.

[Gábor1967]

Szia!

Nem tudom, hogy ez a fajta csillagtérkép segítségedre lenne e a szabad szemes tájékozódásban:

DSC_1994.JPG

üdv, Gábor

[Victorius]

Szia,

Pont most töltöttem le és nyomtattam ki ezt A3 méretben.

http://www.skymaps.com/skymaps/tesmn1506.pdf

Úgy látom, nagyon hasonló a kettő.

[géza]

Menj ki először a szabad ég alá, mert bent fogod th nek érezni magad. Ez a legjobb térkép, most készült Neked. Ezt ma este is megtalálod, a Göncölszekér. (UMA). Észak fele nézz. A sarkcsillag is rajta van. Az a feketített vonalzóféle egy kartoncsík, 1cmes bevágásokkal. Ezt ha kinyújtott karral tartva nézed , nagyjából egy fokot jelent egy bevágásonként. Csináld meg. Mérheted, milyen messze vannak egymástól a csillagok a szekéren is - nagyjából. Ez erre elég.

[gvm57]

Szia Viktor!

Az égbolton való tájélozódást nyugodtan lehet hasonlítani a földrajzi tájékozódáshoz.
A csillagképeket fogd fel úgy, mint az országok körvonalai a térképeken. Az ismertebb országokat már a jellegzetes térképi formájuk alapján lehet azonosítani. Méretük és egymáshoz képest való elhelyezkedésük ismert, és nem (nagyon) változik, tehát megjegyezhető. Azt pedig le lehet olvasni pl. Európa térképéről, hogy ha el akarok jutni teszemazt Francia országba, akkor át kell menjek Ausztrián és Svájcon.
A csillagképeknél is ugyanez a helyzet. Meghatározó vonalaik (főcsillagok összekötése) jellegzetesek, méretük és elhelyezkedésük egymáshoz képest nem változik. Ugyanúgy el lehet jutni egy kis guberálással a Göncöltől a Skorpióig mint az említett példában az országoknál.
Lajos bácsi leírta a módszert a betanulásra (mert ezt be kell tanulni), szabadég alatt szabadszemmel csillagképek azonosítását kell begyakorolni. Első nekifutásra ne foglalkozz a részletekkel, csak a csillagképek formájával, méretükkel, elhelyezkedésükkel. Majd ha ezek már jól mennek, akkor lehet bennük keresgélni a különböző objektumokat.
A példához visszatérve, ha elég messziről nézzük pl. Francia országot, akkor Párizs nem is látszik (pedig tudjuk, hogy ott van), a Diadalívről nem is beszélve.
Csak az ország (csillagkép) formáját ismerjük fel, de a város (égi objektum) ill. a nevezetesség (egy központi csillag) nem vehető észre.
Na erre kellenek a távcsövek!

Az pedig csak relatív, hogy valami jobbra vagy balra van, hiszen ha megfordulok a tengelyem körül, mindjárt más lesz a helyzet. Éppen ezért égtájak alapján kell tájékozódni. Csillagászatban az észak az Égi pólus. A pólushoz képest minden délre van.
A "Göncölöd" problémájának megoldásához egy egyszerű megoldás, ha fogsz egy papírlapot, az egyik oldalára rajzolsz, egy talpas nyilat, álljon mondjuk felfelé, a lapot a közepénél egy tűvel felszúrod valamilyen alkalmas helyre, és ezután elforgatod 180 fokkal. A tű lesz az Égi pólus, a nyilad Göncöl, és látni fogod, hogy átkerül a nyíl a másik oldalra a tűhöz képest, de még fejre is áll.
Így "csinál" a Göncöl is (meg az összes többi).
Az égbolt elmozdulására egy kísérlet:
Állj a szobában a csillár alá (általában középen van). Nézz fel a csillárra és így kezdj el forogni (csak lassan).
Mit látsz?
Azt látod, hogy forog a csillár meg a plafon!
Pedig ez nem igaz, hiszen Te forogsz.
No ebben az esetben Te voltál a Föld, a csillár és a plafon pedig az égbolt.

Én annak idején a Klepesta- Rükl szerzőpáros Csillagképek atlasza c. kis könyvecskéjéből "tanultam be" az égi "merrevan"-t. Ritkán "használt" csillagképeknél még most is előveszem, főleg ha nincs nálam semmilyen elektronikus kütyü, amin lehetne térképet guberálni.
Itt letöltheted a könyvecske szkennelt változatát:
http://stella.kojot.co.hu/Docs.htm
Javaslat: ha túl bonyolultnak tartod a meglévő térképedet, sorkiemelővel húzd át a csillagképek fő vonalait, és csak ezekre figyelj.

Jelszó: Szabadég, Szabadszem, CsillagKÉP térkép, Gyakorlás

(no és persze Szabadság, hogy minderre legyen elég idő )

Üdv.
Gábor

[Victorius]

Szerintem valamit rosszul adtam elő. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy miért van egy csillagkép egyszer itt és ott, meg miért más az északi félteke égboltja, mint a déli.

Felismerem a Nagy- és Kisgöncölt is, megtalálom a Sarkcsillagot, kis szerencsével még a Cassiopeiat is, meg akár a Plejádokat is. Azt is tudom, hogy mik a neutroncsillagok, meg kvazárok, meg a kozmikus háttérsugárzás, meg a sötét anyag. Sőt mi több, már csak néhány tíz oldal van hátra Stephen Hawking: Az idő rövid története című könyvéből.

Inkább el kellene indulni a gyakorlat útján már, az általam letöltött csillagképtérkép kiváló segédlet lesz. A telefonomra letöltöttem a Sky Safari-t, ami remek alkalmazás, de a kézi vezérléses dolgot akarom először megtanulni. Két szem meg egy térkép, esetleg egy binokulár.