Általános kérdések

[KisMedve]

Sziasztok!
Nemrég vettem 90/900-as SkyWatcher teleszkópot. Teljesen kezdő vagyok, korábban nem használtam semmilyen távcsövet, a sajátom volt az első, amibe belenéztem.
Megvolt az összeszerelés, a beállítások. A Polaris is rendben megvolt. Megkerestem a Jupitert is. A föld forgása miatt ugyebár "szökik" a vizsgált égitest(nincs követő rendszerem). Merre kellene, hogy szökjön? Jobb kéz felé vagy balra. Mert a Stelláriumban jobbra mozdul és a megosztott yt videókon is, nálam a távcsőben viszont balra. Így kell ennek lennie? Vagy valami rosszul lett beállítva? Esetleg a távcsövemmel van valami baj? Bocs, ha butának tűnik a kérdés, de új vagyok és a környezetemben senki se foglalkozik ilyesmivel, pedig nagyon izgalmas dolog a csillagászat.
Milyen nagyítással érdemes nézni a bolygókat, Holdat és milyennel a Messiereket?
Előre is köszi a választ!

[Vizi Péter]

Üdv a Csillagvárosban!
A valóságban az objektumok keletről nyugatra mozdulnak el az égen, azaz ha háttal állsz a Sarkcsillagnak (magyarul dél felé nézel), akkor balról jobbra vándorolnak. Mivel azonban a csillagászati távcsöved fordított képet ad, abban jobbról balra lesz a mozgás iránya.
A távcsöved kb. 150x nagyításig kitűnően használható. A Jupitert, a Holdat, azaz a fényes égitesteket nyugodtan nézheted nagy nagyítással, már ha a légkör állapota ezt megengedi. De ezt Te is látni fogod: ha a kép a távcsőben hullámzik, lobog, mint a tábortűz felett elnézve (lényegében ugyanaz a jelenség, a hideg-meleg levegő keveredése mozgatja, összemossa, életleníti a képet), akkor kisebb nagyítást kell használni. De ha nyugodt a levegő, akkor határ a csillagos ég, illetve a távcső teljesítőképessége (ez az említett kb. 150x).
Mélyég objektumoknál, mivel azok halványabbak, nehezebb is őket megtalálni, kis nagyítás (és ezzel nagyobb látómező) kell, aztán ha sikerült befogni, tolhatod felfelé a nagyítást, amíg szimpatikus. Sok objektum kifejezetten kis nagyítással élvezetes, pl. az M45, azaz a Fiastyúk. Látni fogod, hogy a nagyítás növelésével sötétedik az égi háttér, de egyben halványodik is a látott kép felülete, mivel az adott fénymennyiség nagyobb felületen oszlik szét. Nézd meg az Orion-ködöt (M42), ott ezt kipróbálhatod.

[Tomy27]

Üdv.
Nem rég kezdtem el foglalkozni amatőr szinten a csillagászattal.
Kezdésnek egy SW 70/900- at vettem, de szerintem a közel jövőben
le fogom majd cserélni egy tükrösre, ami általánosságban mindenre jó.
Ahogy nézegettem eddig a 150/750 lesz a nyerő, de még képlékeny.
Lenne egy dolog ami nem teljesen tiszta még számomra.Még pedig
hogy van az, elviekben a látómező az okulár látószöge és a nagyítás
osztaléka ugyebár.Ezt értem is, a 70/500- nál ki is jön 25mm- es oksival
a 2,8 fok.De pl ha egy 60/900-ast számolom ki így meg egy mondjuk
114/900- ast, akkor ugyanaz az érték jön ki, mivel a fókusz ugyanaz.
De gyakorlatban azért 114/900 gondolom csak nagyobb LM- et ad,
a nagyobb átmérő miatt?Mert azért majd a duplája, bár ott a kitakarás
természetesen tudom,de akkor is jóval nagyobb, mint a kis refraktor.

[Stefi]

De gyakorlatban azért 114/900 gondolom csak nagyobb LM- et ad,
a nagyobb átmérő miatt?Mert azért majd a duplája, bár ott a kitakarás
természetesen tudom,de akkor is jóval nagyobb, mint a kis refraktor.

Fókusznak a nagyításhoz és a LM-hez van köze azt jól látod.
Viszont az átmérőnek meg a fénygyűjtéshez meg a felbontáshoz.
Szóval ha a 60/900ba bele nézel, majd ugyan azzal az oksival a114/900-ba, akkor az biztos feltűnő lesz hogy sokkal fényesebb az objektum a nagyobb átmérős távcsőbe.

[Tomy27]

Szia,
Köszönöm a gyors választ.
Igen értem hogy fényesebb, persze,
de akkor a 60/900- ba meg a 114/900- ba
is ugyanakkora volna a LM ezek szerint?

[tobe_]

Azonos okulár esetén igen.

[Vizi Péter]

valós, tehát az okuláron keresztül látott látómező = okulár látómezője (katalógus adat) / az okulárral elért nagyítás (távcsőobjektív(lencse vagy tükör) fókusz / okulár fókusz).

[moon]

Sziasztok!

Február 20-án 21:02:39 és 21:03:38 közötti 59 sec expón találtam ezt az objektumot, ami csíkot húzott az M42-fotóimon.
150/750-es távcsővel, canon eos 1100D-vel fotóztam 59 s képeket, így van róla pár expóm.
Mivel 59 másodperc alatt tett meg ekkora utat, ezért arra gondoltam, hogy műholdhoz vagy repülőhöz túl lassú, bolygóhoz meg túl gyors és nem volt arra egy sem, így talán kisbolygó vagy aszteroida lehet?
Létezik kisbolygós planetárium program amiben kereshető lenne?

Ez egy kivágott részlet nagyítva:

Resize of IMG_1226.jpg

[Kukac]

Nekem gyanús, hogy ez nem természeti jelenség, és utólag került a fotóra.
Ha jobban belenagyítasz, akkor mekkora a szélessége ennek a csíknak? Stabilan 1-2 pixel?
Mennyire egyenes az egyenes? Mert se a repcsik, se az aszteroidák nem húznak nyílegyenes csíkot.

[moon]

Nem utólag került rá, van róla 5-6 expóm rawban.
Az idő is stimmel, van egy olyan képem is referenciának, amelyen éppen abban az időben megy el a kép csücskén az Ariane 5 R/B műhold, ugyanakkor látható rajta ez az objektum is. Stellariumba betöltöttem a műholdakat, és szépen kiadja. Most stellariumba töltögetem a különféle bővítmény adatbázisokat, de még nincs találat, és nagyon belassul tőle a gépem.

ui: Közben kiderült, hogy valószínűleg a sebessége alapján geostacionárius műhold lehet, de sajnos egyik adatbázisban sem találtam meg az illetőt arra az időpontra.