SzarkaLevente írta:A 90/900-as egyértelműen élesebb képet ad a bolygókról, mint a 130/650-es tükrös. Utóbbi fénygyűjtő képessége kb 10-11 cm-es lencsésének felel meg.
A válasz korrekt, de... A lencsés 90/900-as csak sima akromatikus lehet ebben az árban. Ez azt jelenti, hogy a középső kb. 50% átmérőn kívül a szélek felé egyre erősebben elszíneződnek a csillagok. Természetesen az 50% belső körben mutatott bolygó képe élesebbnek látszik, hiszen kitakarásmentes rendszerről van szó. A fénygyűjtése viszont sokkal kisebb, mint egy 130/650-es Newton csőé, tehát kisebb fényerővel, kisebb látómezővel és csak kissé élesebb kép lesz látható benne.
A 130/650-es Newton sem fenékig tejfel! A szélek felé nem elszíneződés, hanem kómahiba lép fel, amely orvosolható késöbb egy drága kómakorrektorral, azaz ki lehet javítani, hogy esetleg fotózással se legyen gond. Ez a kómahiba viszont nem zavaró az okulárral történő használat során. A fényereje nagyobb, a bontása is nagyobb, hiszen az átmérője nagyobb! A fényereje is a duplája, hiszen f/5 a lencsésé pedig f/10, azaz kifejezetten a halványabb objektumokra lesz jobb! Úgy is mondhatnám, hogy több csillagot látni vele!
Van itt egy bökkenő, éspedig az, hogy hol, és hogyan fogod használni? Budapesten, és hol? Erkélyről, vagy kertből, vagy kitelepülsz a tetőre, vagy esetleg beteszed a kocsiba, és uzsgyi vagy 30-40 km-rel odébb?
Ha erkélyről, akkor a Newton cső nehézkes lesz! A betekintése ugyanis korláton kívülre eshet!!!
Ha tetőről, vagy teraszról, akkor jobb a helyzet. A lencsés a távcső, akkor betekintése az erkély korlátján belül marad! Magasra kell tenni, ha zenitben is szeretnéd használni, és akkor kell hozzá egy zenittükör, ha nem akarsz aláfeküdni! Ez nem puszta "kényelem" okán kell, hanem lehetetlen hanyat fekve használni!!! Ugyan ez áll a keresőre is!!! Nem kényelmi oka van a 90 fokos tükörnek, vagy prizmának!!!
Egy tanács még, hogy először menj el több amatőrhöz, és nézegess bele a műszerükbe, figyelj arra, hogy hogyan használják, mire, meg azt is, hogy hol, milyen helyszínen! Ez után jegyezzed fel a tapasztaltakat, és vedd elő késöbb, és elemezzed ki a saját szempontjaid szerint! Az élesség, a fényerő más és más dolog! A színezés nem azonos az élességgel, a kómahiba javítható, de nem zavaró csak fotózáskor. A színi hiba zavaró lehet, de nem javítható, csak cserével. A lencsés bepárásodik könnyebben, nagyon zavarja az oldalról beeső idegen fény, a Newton cső árnyékoltabb. Az akromatikus lencsés rendszerben nincs kitakarás a fényútban, a Newton esetében van. Ez a két rendszerű távcső folyamatosan verseng ebben a kezdő kategóriában! Nem véletlen, hogy kinek egyik, kinek másik tetszik jobban, mert egyik sem tökéletes! Tökéletes, mindenre egyformán jó távcső nincs! Mindenki egyéni szempontok szerint mérlegel, a szerint, hogy mire használja, vagy mihez szokott hozzá, vagy mennyi pénze van. Én azt választanám, amit jobban tudok használni a megfigyelő helyemen, mert abban több örömöm telik. Az ár között nincs jelentős különbség! A minőségben sincs! A fő szempont a megfelelő fénymennyiség és a lehető legélesebb képalkotás. Egy műszer annyit ér, amennyit használnak belőle! Jobb egy gyengébb tudású használható szerkezet, mint egy olyan, ami csak áll a dobozában! Kérdezz meg személyesen több amatőrt, mielőtt vásárolsz bármit. Keddenként van előadás a Polarisban, oda általában sokan elmennek, lehet tőlük infót kérni, esetleg be is léphetsz az MCSE-be, és akkor azonnal kapsz egy évkönvet, és havonta egy-egy Meteor lapot. Ajánlom a sok szakkönyvet is. Az évkönyvben előre jeleznek sok égi eseményt, érdemes néhányat bejegyezni a naptáradba!
A kipróbálásra pedig nyitott vagyok, mert még sosem volt szerencsém.. érdekel minden a legkisebbtől legnagyobbig. 
