Amiket írtál azt mind elfogadom és egyetértek, hiszen már egyszer kijelentettem: gravitációs erő nincs. Te ezt fejtetted ki hosszabban. Az eltérés köztünk a kölcsönhatás szón van. Ha engem egy kölcsönhatás ér, erőt fejt ki rám, akkor: gyorsulok. Innen látszik, hogy te a kölcsönhatás alatt a newtoni ...

Állandóan a "kölcsönhatások" egyesítéséről beszél mindenki, miközben pont a gravitáció, pont az Őt legjobban leíró elmélet szerint nem kölcsönhatás. Hanem geometria. Ezt nem értettem, ugyanis is én a "mindenki"-be tartozom. Persze, kell ezt tudni a háttérben, de ezzel együtt sze...

Nem sikerül a "hármas egyesítést" megcsinálni "takarékos" módon, mert van ugyan egyesített elmélet, csak legalább 3 (valójában több) szabad paramétere van. Engem a szabad paraméterek száma igazából nem zavarna első közelítésben, mert mitől kellene éppen egynek lennie? De ha a kö...

Idő-iránya: van paradoxon? Gyakran hallom, hogy ellenmondás van az elemi fizikai törvények, amik időben tükrözhetők, és a makroszkópikus rendszereket leíró statisztikus törvények között, mivel az utóbbi nem fordítható meg, lásd entrópia növekedés, meg a szilánkok nem állnak össze pohárrá. Én ezt túl...

Itt ez az új Nature cikk: Négydimenziós csillag összeomlása miatt létezünk? Annyi oké és triviális, hogy 4D hiperfelszín = 3D. De mi van az anyaggal? Miért nem potyog ki minden galaxis a terünkből, bele a 4D szigularitásába? Hogy tudunk az eseményhorizonton lebegni? Az csak úgy lehet, ha minden ami ...

Idézet Hraskó: bev. áltrel. könyvéből: A Kruskal-Szekeres metrika ugyanis explicite függ T-től, noha a téridő, amelyet lefed, statikus (részenként lefedhető Schwarzschild-koordinátákkal, amelyben a metrika a statikus (10.7) Schwarzschild-metrika). Nem és nem értem. A belső rész metrikájában miért a ...

Minél jobban megfeszítjük a kötelet, annál inkább tart egy határesethez, de ez a határeset egy térszerű geodetikus vonal egy szakasza, és nem a fény pályája. Ez meglepett, már azt hittem kezdek ráérezni. Ha egy tömegpontot egyre nagyobb energiabefektetéssel hajítok el, egyre jobban megközelíti a ha...

Kezdem érteni. Először is elkövettem a legnagyobb hibát, én végtelenül rugalmatlan madzagra gondoltam, hiszen én is úgy akartam csinálni, mint a nagyok: elvileg, gondolatban, idealizálva értettem. Csakhogy már a specrel szerint se lehet szó merev testről, vagy ilyen nyújthatatlan madzagról, elvileg ...

tömören: most akkor dE*dt > h vagy dE*dt ~= h Amikor tisztán a Heisenberg-féle határozatlansági relációról van szó, vagy a levezetéséről, akkor mindig nagyobb jel szerepel. Csomószor viszont amikor a következményeiről beszélnek, akkor úgy állítják be, mintha egyenlőségjel szerepelne. "Kis időre...

Az próbálom megemészteni, hogy általános esetben nincs, nem értelmezett a távolság az áltrelben. Ehhez lenne pár konkrét kérdésem. 1) Néhány speciális esetben mégis van, a Schwarzschild megoldás közéjük tartozik? Az én megértésemben, az statikus megoldás, és ezért ott értelmezhető. 2) Ha kifeszítek ...