Hozzászólás
Szerző: Kukac » 2013.08.01. 10:29
Az augusztusi Astronomy írt erről egy cikket, hogy várhatóan mik lesznek a következő 40 év
csillagászati kutatási témái.
Egyrészt érdekes volt olvasni, hogy az eddig relatíve elszigetelt tudományok, mint megfigyelő csillagászat, kozmológia valamint atomfizika mennyire összeolvadnak, összedolgoznak. Szinte kikerülhetetlenek manapság
ezek az együttműködések, ami nem baj, csak sokpénz, meg idő összehozni egy ekkora csapatokat.
Az Astronomy szerint ezek a témák lesznek a legizgalmasabbak:
- Megismerni a jelenleg látható univerzumon túli világot, ehhel kell a most épülő, és ha minden jól megy
2018-ban felbocsátandó James Webb űrteleszkóp, de tervezik már ennek az utódját is (40 évről beszélünk) az ATLAST- ami többspektrumú, 8-16 méteres űrteleszkóp lehet, ha megvalósul.
- Kutatni fogják a az ismert galaxisoknál is idősebb égi objektumok keresését
- A fekete anyag és fekete energia kutatás mindenképpen napirenden lesz, bár az Astronomy ezzel kapcsolatban konzervatív, szerintük nem mostanában lesz, mire a tudósok jutnak valamire a témában
- Földi életre alkalmas idegen bolygókutatás a naprendszeren kívül. Nem csak az eddigi, fényességcsökkenéssel, hanem direkt (űr)teleszkópos megfigyeléssel
- Élet kutatása a naprendszerünkben. Egyértelműen a legkézenfekvőbb a Mars, de ha anyagi keret engedi, akkor
A gázóriások holdjain is. Pl: Európa
- Gravitácis hullámok észlelése, pl: összeolvadó fekete lyukak körül
Technikai feklődés is várható, hiszen a földi űrteleszkópok is nagyságrendi fejlődésen fognak átesni.
- Már tervezik az építését a 39,3 méteres Európia Extrém Nagy Teleszkópnak
- Várható egyre inkább a magántőke bevonása a fejlesztásekbe, nem csak állami pénzből fognak iylen projekteket finanszírozni.
- Megfigyelés párhuzamosítás: több, különböző spektrumon dolgozó teleszkópok adatainak összerakása egy nagy megfigyelésbe, hogy pontosabb vagy részleteseb adatokat kapjunk
- Ausztráliában és Dél Afrikában már építik a szintén pontosságban nagyságrendi növekedés hozó új, rádióteleszkópos rendszereket (Australian Square Kilometer Array Pathifinder). Ezekkel fekete lyukakból kiáramló jet-eket, körülöttük kialakult akkréciós korongokat lehet majd megfigyelni, és mindenféle mást is.
- A számítógépesített feldolgozással és a megnövekedett kapacitással egyszerre nagyobb égrészt és egy éjszaka alatt nagyobb területeket lehet majd nagy felbontásban észlelni. Ez egyrészt segít az aszteroidák kutatásában, másrészt a szupernovák és egyéb, csak rövid ideig észlelhető jelenségek kutatásában.
- Jelenleg már exaFlop- Milliárd*Milliárd -10^18-on lebegőpontos máveletre képes számítógépeket terveznek, hogy online képesek legyenek eldolgozni azt a borzalmas adatmennyiséget, amit ezek a teleszkópok rögzítenek. Hiszen hiába nagy érzékenység, ha utána napokig folyik az adatfeldolgozás.
- Az Astronomy kielemli az amatőr csillagászat további fontosságának növekedését, hiszen eygrészt a technikai fejlődéssel az amatőr csillagászat is óriásit fejlődött és fejlődik majd tovább, másrészt a felfedezett jeléenségek uténkövetésére nincs és nem is lesz forrás, de ezt amatőr megfigyelésekkel érdemben el lehet végezni
Mindez persze nagyon konzervatív "jóslás", hiszen 40 év hosszú idő, és a menet közben felfedezett dolgokra épülő további kutatásokat nem is sejtjük.