Vizuálisan is - András szerint is - jól látható és jellemezhető, leírható a különbség.
Sőt, elsősorban vizuális észlelés szempontjából került előtérbe a téma.
MDA
Vizuálisan is - András szerint is - jól látható és jellemezhető, leírható a különbség.
Csak a csillagtesztet szeretném dokumentálni előtte-utána fotóval/videóval. Alaposan előkészítve, körültekintően szeretném megcsinálni a tesztet, mert ez elég sokat elvesz az észlelési időből az adott estén - nem szeretném többször megismételni.
Magam is több ilyet láttam; az egyiket épp együtt láttuk, Péter, az egyik MTT-n, sörrel a kezünkben ülve az előadó előtti téren, egy asztalnál...Vizi Péter írta: ↑2020.07.07. 23:59Láttam már egy rakás ilyet. Ha nagy magasságú (több ezer km) pályán van egy műhold, akkor a fényvisszaverő felületéről (napelemtábla...) pont ilyen rövid, pár másodperces időben verődik vissza a fény. Ennyi idő alatt meg nem látjuk azt elmozdulását még távcsővel sem.
Valamelyik este én is láttam hasonlót. Rövid felvillanás, de utána kicsit odébb megint és ezt a vonalat követve még egy-két alkalommal ismét odébb felvillant. Az én magyarázatom magamnak az volt, hogy ez egy műhold (vagy vmi rakéta fokozat), ami forog vagy direkt vagy már csak bukdácsol.Attila írta: ↑2020.07.09. 19:31Magam is több ilyet láttam; az egyiket épp együtt láttuk, Péter, az egyik MTT-n, sörrel a kezünkben ülve az előadó előtti téren, egy asztalnál...Vizi Péter írta: ↑2020.07.07. 23:59Láttam már egy rakás ilyet. Ha nagy magasságú (több ezer km) pályán van egy műhold, akkor a fényvisszaverő felületéről (napelemtábla...) pont ilyen rövid, pár másodperces időben verődik vissza a fény. Ennyi idő alatt meg nem látjuk azt elmozdulását még távcsővel sem.
Ott és akkor Sárnecky Krisztián magyarázta a jelenséget molnija-típusú, nagy excentricitású pályán keringő műhold apogeum környéki bevillanásával.
Ami logikusnak is tűnhet elsőre (pláne annak tudatában, hogy a fenti ellipszis pályagörbe apogeuma a 35ekm-es geoszinkron pálya, azaz az "álló műholdak" fölött van), de két problémám már akkor, és azóta is van ezzel a magyarázattal.
Az egyik, hogy miért csak apogeum környékén villan (azaz, amikor szinte egy helyben áll a Föld egy pontja fölött)??? Alacsonyabban, láthatóan mozgás közben miért nem villan?
A másik pedig, hogy - számoljunk egy kicsit - az Iridiumok, és egyéb 400km körüli pályamagasságban keringő mesterséges égitestek villanásaival összemérhető fényességű volt a több, mint 35 ezer km-re lévő "Molnija-hold" villanása (ezt Te is megerősítheted). Ugyanakkor - mint tudjuk - minden sugárzás, így a fény intenzitása is a távolság négyzetével fordított arányban csökken. https://hu.wikipedia.org/wiki/Inverz_n% ... rv%C3%A9ny
A 400km-hez képest a 35 ezer km-es geoszinkron (vagy geostacionárius pálya is) közel két nagyságrendi (90x-es) különbsége miatt 90^2, tehát több, mint kb. 8.000x nagyobb méretű napelemtábla kellene ehhez...
Tehát a magam részéről nem hiszem, hogy Krisztián magyarázata helytálló lenne.
Természetesen abban sem "hiszek", hogy az idegen űrhajó ablakából akar jelezni nekünk egy ott fogva tartott ember, de fogalmam sincs, hogy mit láttunk akkor, és mit láttam (illetve láttunk) egy fél évvel később, az érdi fennsíkon, távcsöves bemutatás közben, mert az is pont ilyen volt...
Tehát számomra ez az "akta még nincs lezárva"...
MDA