Pár gondolat nekem is eszembe jutott, igaz hogy félig off, de nem lesz hosszú:
Elég sajnálatos ez a senki sem lehet próféta a saját hazájában megállapítás, de tényleg igaz sokszor. De nem hinném, hogy csak itt van így, már csak ha a mondás eredetére gondolunk is, az is elég bizonyíték.
Sokszor a kommunikáció is bajos már kezdettől, pedig gyakran ezen múlik minden, mert megérteni is akarni kell, meg a jót se mindegy hogy mondja el valaki. Utána meg már nem is az a fontos, hogy mi hangzott el, csak marad a keserű szájíz, és rossz esetben mindenki szegényebb lesz, mert ki tudja milyen lehetőségtől esik el.
Hogy mit nehéz és mit könnyű csinálni, azt nehéz teljesen biztosan eldönteni, de törvényszerűen mindenkinek az, amit éppen csinál.
Komolyra fordítva, ez tényleg kemény kérdés, mert a válaszhoz ismerni kell az elkészült rendszer rugalmassági tulajdonságait is, ami sokszor fontosabb, mint hogy mennyire pontosan ölt testet egy terv. A tükrök nagyrészt aszférikusak, egy felületnek kell jónak lenni, de ez sokszorosan érzékenyebb, mint egy lencsefelület. Tervezni viszont nem kell sokat, elég hozzá papír ceruza, 10 perc és a műhelyben kellő összes adat meglesz.
Viszont nem véletlenül nem terveznek -csak ritkán- nagyobb méretű aszférikus lencséket, pedig az elérhető eredmény szempontjából ez sokszor előnyös lenne. A gömb felület előállítása konvex és konkáv oldalon is mind közül a legkönnyebb, és ebből fakadóan valószínűleg jóval közelebb áll az ideális alakhoz, mint bármelyik más felület. (Én csak egyszerű lencsét csiszoltam még, egy meniszkuszt, de képalkotó elem, így tartanom kellett a görbületeket. Nemsokára készül egy Makszutov is
)
A lencseobjektív tervezése nagyon összetett feladat, sok matek, milyen jó, hogy van már sokféle program hozzá. Sajnos, hogy hogyan is zajlik ez a valóságban, arról alig van fogalmam, pedig érdekes lehet, de fő, hogy a lencsetervező tudja.
A lencsék közül a legkeményebb „ellenfél” pedig szerintem a légréses akromát elkészítése, mert teljesen rugalmatlan, döntéssel lehet asztigmiát korrigálni, meg színhibát a légréssel, de kb. ennyi.
A három tagú rendszer olajréssel sokkal rugalmasabb is lehet, pláne, ha a centrumból kitologatható a középső tag, erről egy lencsetervező megint sokkal többet tud. De persze nem azt akartam mondani, hogy szerintem egy ilyen elkészítése olyan könnyű, hogy csak jól sikerülhet! Nehogy valaki ezt olvassa ki belőle!