Csillagváros.Hu

Lovász András írta: ↑

2023.07.29. 06:48

Valamint észrevettem, hogy nem mindegy, hol csonkoljuk, vignettáljuk a fényutat; az objektívnél, a segédnél, az okulár előtt közvetlenül, vagy az okulárban (netán az okulár után). Más-más lesz a hatása.

Ezt részletezd kérlek. Mely esetben milyen hatásokat tapasztaltál?

Lovász András írta: ↑

2023.07.29. 06:48

Én konkrétan az ES 24/68-as okuláromban figyeltem meg a javulást. Korábban nulla volt a segédemen a ráhagyás, miután pedig 25 mm-rel hátrahúztam a főtükröt, 2,65 mm "plusz peremet" nyertem (amilyen most a helyzet nálad).

Mondanom sem kell (főleg Neked), milyen kicsi a tűrése egy főtükör felületének. Egy segéd már kevésbé érzékeny s egy zenittükör esetében már ritkán kerül szóba annak felületi pontossága (inkább a bevonatáról beszélnek az érintettek). Ezért illik egy segédet vastagabb üvegből készíteni, mint egy zenittükröt...

András, véleményem szerint egyre rosszabb a helyzet!
Minél többet bújod az internetet, annál több valótlan dolgot olvasol, és sajnos magadévá is teszed.
Az első felvetésed végre egy tapasztalati megállapítás, de tévesen következtetsz.
Azért értél el javulást, mert a segéded a szélén rossz.
A 45 fokban fényt eltérítő rendszerek rendkívül módon érzékenyek a felületi pontosságra.
Síktükrök garmadáját teszteltem próbapadon és távcsőben is. Amiket el tudok mondani nagy biztonsággal az a következő.
Nagyjából az átmérő 1/3 részéig terjedő nagyításig mindegy, milyen a sík optikai minősége, ha ki van polírozva és jó a bevonat.
Onnan kezdve rohamosan romlik a teljesítmény ahogy nő a nagyítás.
Ha nem így lenne, nem tettem volna most horror drága Antares síkot a Newtonba, hanem vágtam volna egy nagyobb fénymásoló csíkból.
Azért beszélnek csupán a bevonatról, mert a sík optikai minőségét nem sokan tudják korrekt módon megnézni, alumíniumozva meg pláne.
Azt mindenki elhiszi, hogy jó. Most őszintén, te tudod, hogy a te távcsövedben lévő síktükör milyen minőségű?
Egy rossz síktükör, ami Newton esetén már L/4, rohamosan rontja a strehl értéket. Egy 65% -os rendszerrel még vígan lehet mélyegezni és bolygózni is, de 50% alattival már kevésbé. Ez egész rendszert kell vizsgálni és nem csupán az optikákat, hanem a kollimálást is.
Bevált módszer, hogy nem 45 fokban döntik a síkot, hanem 30 fokban, így kevésbé lesz érzékeny a minőségére és még kör alakú is maradhat. A legnagyobb ostobaság, ha egy jó síktükröt szilikonnal ragasztanak, szemmel látni, ahogyan a zsugorodó szilikon hatására változik a felület.
Végül, mivel a mostani síktükröm a Newtonban peremig tökéletes, így bátran engedhettem a tervet egészen odáig. Teljesen mindegy, hol vágod el a sugárkúpot, egy jó síktükörrel semmi változás nem lesz azon kívül, hogy csökken, vagy nő a központi kitakarás. (a vignettáló hatást most nem néztem) De miért is lenne?
Ilyen egy jó síktükör képe vízteszttel nézve. A hullám amit látni, az a víz mozgása, valamint rettenetesen nehéz fotózni így kicsit torzulnak
a vonalak. Szemmel teljesen párhuzamosak, ami víztesztnél azt jelenti, hogy min. L/20 minőség.
Ezt mostanában készítettem a referencia síkomról. Ha kevesebb a vonal, akkor is párhuzamos, de a víz mozgása iszonyatosan látszik sajnos.

Minden tiszteletem Andrásnak de ebben tévedsz:
" Egy segéd már kevésbé érzékeny s egy zenittükör esetében már ritkán kerül szóba annak felületi pontossága (inkább a bevonatáról beszélnek az érintettek). Ezért illik egy segédet vastagabb üvegből készíteni, mint egy zenittükröt..."

A newtonok sarkalatos pontja a segédtükör. El szokták bagatelizálni, de attól még igaz. Felületének pontosság igénye egyszerű matematika. A 45 fokban lévő döntés miatt a Pithagorasz állandóval, 1.41 -el pontosabb felületet ígényel ,mert a P-V érték ennyivel romlik. A 45 fokos hibákkal terhelt, érdes felületről a csúcstól-csúcsig való fényút a visszaverődésnél gyökkettővel hosszabodik, ennyivel romlik .
Egy standard L/4 -es segédtükör vagy prizma csak a merőleges beesésnél ennyi, 45 foknál már csak L/2.6 nak felel meg.
Egy diffrakcióhatárolt főtükörnél ezért illik legalább L/6 os segédet használni, mert gyengébb esetben lerontja a képet. Az én Newtonon 72-mm es Antares segédtükre, ( mely Zygo mérés szerint zöld színben L/18-as pontosságú) költségesebb mint egy Synta 20 centis parabolatükör. Nem véletlenül. Jó minőségben nagy pontossággal nehéz legyártani, sok lehet a selejt.
Régebben egy hazai távcsőbolt segédjeit tesztelte egy jó ismerősöm. 14 db kínai standard segéd volt készleten, tesztelés során 2 db volt ami használható, a többi olyan L/1 hibákkal terhelt volt. Természtetesen ment vissza a polcra, mostanra már valamilyen hazai távcsőtulajdonost boldogítja.
Ha interferometrikus bemérést kérsz a kereskedőtől, simán beméri neked a főtükröt, és ha jobbat akarsz felárat kér. De a segédet azt nem. Egyrészt azért mert annak felületi vizsgálata főleg alu réteg nélkül lehetséges (Newton-gyűrűk láthatóvá tételével, referencia síkkal.) Másrészt azért mert nagy százaléka nem felelne meg még a diffrakcióhatároltság feltételének sem.
Persze vannak szerencsés vásárlók. Egy 26 centis bolygózó Newtonomhoz rendeltem fillérekért Leventétől egy 50 - mm es segédet, Kurucz Jani mérte be nekem, a Zeiss L/20-as referenciskjával egyezett meg minőségbe. De ez ritka mint a fehér holló. Itt jegyzem meg, hogy eladó lesz ez a segéd, ha valakinek szüksége lenne egy perfekt kistükörre keressen bátran.
Csaba

Ha egy felületi hiba a helyes útjától eltéríti a fénysugarat, azt minél távolabbról szemlélve annál nagyobb torzulást tapasztalunk.
Tessék kipróbálni! Egy nagyobb méretű síktükröt tessék leakasztani a falról és ránézni fél méterről, majd utána mondjuk 10 méterről!
Melyik esetben lesz rosszabb a kép???

Most elszomorodtam. Hogyan nem lehet ezt belátni? 800x írjak le mindent???

Most adom fel. Kiszállok. További kellemes fórumozást.

Lovász András írta: ↑

2023.07.29. 11:50

Ha egy felületi hiba a helyes útjától eltéríti a fénysugarat, azt minél távolabbról szemlélve annál nagyobb torzulást tapasztalunk.
Tessék kipróbálni! Egy nagyobb méretű síktükröt tessék leakasztani a falról és ránézni fél méterről, majd utána mondjuk 10 méterről!
Melyik esetben lesz rosszabb a kép???

Most elszomorodtam. Hogyan nem lehet ezt belátni? 800x írjak le mindent???

Most adom fel. Kiszállok. További kellemes fórumozást.

Dehogy szállsz! Ettől meredekebb vitákban sem szálltál sehová.
Amit most írtál az igaz, de éppen ezzel cáfolod az elméletedet.
Így működik a coleostat. Oda, hogy nagy távolságból leképezze jól a képet nagyon pontos felület kell. Legalább L/15-20, távolság függvényében. Valamint vannak felbontási és hibahatárok, ami fölött nem érzékeljük a különbséget. Egy L/5 és egy L/8 tükör között az egyetlen különbség, hogy utóbbi jobban növeli az EGO-t.
De leírhatod 1000x is, attól még nincs teljesen igazad, valamit kutyulsz. Majd letisztul.

mizar írta: ↑

2023.07.29. 12:39

Egy L/5 és egy L/8 tükör között az egyetlen különbség, hogy utóbbi jobban növeli az EGO-t.

Így van! Körülbelül ez az igazság. Nem ezen fog múlni, hogy mit lát az ember és mit nem.