Lovász András írta: ↑2023.07.29. 06:48
Én konkrétan az ES 24/68-as okuláromban figyeltem meg a javulást. Korábban nulla volt a segédemen a ráhagyás, miután pedig 25 mm-rel hátrahúztam a főtükröt, 2,65 mm "plusz peremet" nyertem (amilyen most a helyzet nálad).
Mondanom sem kell (főleg Neked), milyen kicsi a tűrése egy főtükör felületének. Egy segéd már kevésbé érzékeny s egy zenittükör esetében már ritkán kerül szóba annak felületi pontossága (inkább a bevonatáról beszélnek az érintettek). Ezért illik egy segédet vastagabb üvegből készíteni, mint egy zenittükröt...
András, véleményem szerint egyre rosszabb a helyzet!
Minél többet bújod az internetet, annál több valótlan dolgot olvasol, és sajnos magadévá is teszed.
Az első felvetésed végre egy tapasztalati megállapítás, de tévesen következtetsz.
Azért értél el javulást, mert a segéded a szélén rossz.
A 45 fokban fényt eltérítő rendszerek rendkívül módon érzékenyek a felületi pontosságra.
Síktükrök garmadáját teszteltem próbapadon és távcsőben is. Amiket el tudok mondani nagy biztonsággal az a következő.
Nagyjából az átmérő 1/3 részéig terjedő nagyításig mindegy, milyen a sík optikai minősége, ha ki van polírozva és jó a bevonat.
Onnan kezdve rohamosan romlik a teljesítmény ahogy nő a nagyítás.
Ha nem így lenne, nem tettem volna most horror drága Antares síkot a Newtonba, hanem vágtam volna egy nagyobb fénymásoló csíkból.
Azért beszélnek csupán a bevonatról, mert a sík optikai minőségét nem sokan tudják korrekt módon megnézni, alumíniumozva meg pláne.
Azt mindenki elhiszi, hogy jó. Most őszintén, te tudod, hogy a te távcsövedben lévő síktükör milyen minőségű?
Egy rossz síktükör, ami Newton esetén már L/4, rohamosan rontja a strehl értéket. Egy 65% -os rendszerrel még vígan lehet mélyegezni és bolygózni is, de 50% alattival már kevésbé. Ez egész rendszert kell vizsgálni és nem csupán az optikákat, hanem a kollimálást is.
Bevált módszer, hogy nem 45 fokban döntik a síkot, hanem 30 fokban, így kevésbé lesz érzékeny a minőségére és még kör alakú is maradhat. A legnagyobb ostobaság, ha egy jó síktükröt szilikonnal ragasztanak, szemmel látni, ahogyan a zsugorodó szilikon hatására változik a felület.
Végül, mivel a mostani síktükröm a Newtonban peremig tökéletes, így bátran engedhettem a tervet egészen odáig. Teljesen mindegy, hol vágod el a sugárkúpot, egy jó síktükörrel semmi változás nem lesz azon kívül, hogy csökken, vagy nő a központi kitakarás. (a vignettáló hatást most nem néztem) De miért is lenne?
Ilyen egy jó síktükör képe vízteszttel nézve. A hullám amit látni, az a víz mozgása, valamint rettenetesen nehéz fotózni így kicsit torzulnak
a vonalak. Szemmel teljesen párhuzamosak, ami víztesztnél azt jelenti, hogy min. L/20 minőség.
Ezt mostanában készítettem a referencia síkomról. Ha kevesebb a vonal, akkor is párhuzamos, de a víz mozgása iszonyatosan látszik sajnos.
sík.JPG