Kedves Ervin!
Azt látom, hogy nagyon tájékozott vagy. Naprakész a tudásod. A hozzászólásaiban jól ismerteted a tudományos világ jelenlegi nézetét, de szeretném, ha azt is kifejtenéd, hogy miért hibás a másik (FGyurka46) álláspontja. (Természetesen tiszteletben tartva a partner érzékenységét.)
Legutóbb, nagyjából egyidőben szóltunk hozzá a témához, így akkor még nem ismerhettem az üzeneted tartalmát.
Az én tudásom is gyarapszik. Egyelőre azt még nem látom be, hogy az anyag hullám lenne, de azt már igen, hogy képes hullámokra jellemző módon viselkedni. Statisztikailag interferenciaszerű jelenséget mutatni. A következő videó az, ami meggyőzött:
0.Kétréses kísérlet - YouTube
www.youtube.com/watch?v=YtyU_QEEyd4
Az első tíz percet át lehet ugorni.
Nem az elektron által keltett fény , hanem maguk az elektron-becsapódások mutatnak interferenciaszerű eloszlást. Az elektronok végig anyagi természetűek maradnak!
Egy elektromágneses hullámforrást helyeznek el a réses fal és az ernyő közé. A hullámhossz változtatásával, hol erősebb, hol gyengébb az interferencia szerinti elektroneloszlás.
Valószínűleg igazad van, hogy a fotonnak nincs töltése, de a foton igenis hathat az elektronra.
Gondolj csak a fényelektromos hatásra, amiért Einstein Nobel-díjat kapott. Ha a fény kiüthet egy elektront a pályájáról, miért ne módosíthatná egy kilőtt elektron pályáját? A fénynek van mágneses komponense is. Nem tudom hogyan, de akár módosíthatja a mágneses teret is. Ha mágneses mezővel tudják az elektront a rés felé terelgetni, akkor egy fényforrás miért ne módosíthatná az elektron pályáját?
Az ötlet nem az enyém, hanem FGyurka46-é. Ő mondta (döcögősen megfogalmazva), hogy a mágneses vagy elektromos tér fénysebességgel terjed, és már jóval az elektron elindulása előtt biztosítja az interferencia feltételeit. Ha egyetlen rés van nyitva akkor így, ha kettő, akkor úgy.
Mond meg, hogy miért hibás ez az elképzelés? Miért kell mindent hullámként értelmezni?
Meggyőzhető vagyok. Látod, eleinte azt mondtam, hogy képtelenség az, hogy az elektronok áthaladásának a mérése befolyásolja a kísérlet kimenetelét. Lám, meg vagyok győzve!
Várom a válaszod.
Üdvözöl,
HiL
Kettős rés kísérlet
Re: Kettős rés kísérlet
Először is én kérek bocsánatot, nem így akartam fogalmazni, egy kicsit nagyképű lett a hozzászólásom.
Kezdjük akkor a hozzászólásod végével.
Legyen előtted a standard modell táblázata. Ha bármi kétséged van bármelyik elemi részecskének bármely tulajdonsága felől, ebben megtalálod: https://hu.wikipedia.org/wiki/Standard_modell
Ebben a fermionok az anyagi világunk építőkövei, és a bozonok közvetítik köztük a kölcsönhatásokat. Az elektronnak -1 a töltése, vagyis elektromágnesesen képes kölcsönhatásra. Az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő bozon a foton, így az mindenre hat, aminek van töltése, és fordítva. Fontos még, hogy fermionok soha sem hatnak közvetlenül egymásra. Mindig egy bozon közvetíti köztük a kölcsönhatást. Két elektron nem tud összeütközni, hanem úgy változtatnak irányt, hogy az egyik kibocsát egy fotont, amit a másik elnyel. Így néz ki ez egy Feynman diagramon: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feynman-g ... iagram.svg
Amit pedig az előző hozzászólásomban írtam, az nem irónia. Komolyan gondoltam. Mit jelent számodra, hogy anyagi természet? Melyik az a tulajdonság?
A tömeg? A fotonnak nincs tömege, mégis mutat "anyagi" tulajdonságokat. A proton 3 darab kvarkból áll, de a tömegének csupán 1%-át teszi ki a 3 kvark tömege, a többit a tömeg nélküli gluonok energiája adja. A tömeg nem más, mint energia. E = mc²
Tudnak-e fizikai kölcsönhatásba kerülni, mint a biliárdgolyók? Összekoccannak, és visszapattannak egymásról. Nem. Pont fent írtam, hogy minden kölcsönhatás bozonokon keresztül kerül közvetítésre.
És ezért írtam azt, hogy minél jobban belegondol az ember, hogy mi a hullám, és mi az anyag, az anyag fogalma kerül ki, mint abszurd elképzelés.
Mivel te magyar nyelvű youtube videót linkeltél, nem tudom, hogy optimális-e, ha én angol nyelvűt linkelek, de David Tong professzor jobban tud magyarázni nálam: https://youtu.be/zNVQfWC_evg
Kezdjük akkor a hozzászólásod végével.
Legyen előtted a standard modell táblázata. Ha bármi kétséged van bármelyik elemi részecskének bármely tulajdonsága felől, ebben megtalálod: https://hu.wikipedia.org/wiki/Standard_modell
Ebben a fermionok az anyagi világunk építőkövei, és a bozonok közvetítik köztük a kölcsönhatásokat. Az elektronnak -1 a töltése, vagyis elektromágnesesen képes kölcsönhatásra. Az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő bozon a foton, így az mindenre hat, aminek van töltése, és fordítva. Fontos még, hogy fermionok soha sem hatnak közvetlenül egymásra. Mindig egy bozon közvetíti köztük a kölcsönhatást. Két elektron nem tud összeütközni, hanem úgy változtatnak irányt, hogy az egyik kibocsát egy fotont, amit a másik elnyel. Így néz ki ez egy Feynman diagramon: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feynman-g ... iagram.svg
Amit pedig az előző hozzászólásomban írtam, az nem irónia. Komolyan gondoltam. Mit jelent számodra, hogy anyagi természet? Melyik az a tulajdonság?
A tömeg? A fotonnak nincs tömege, mégis mutat "anyagi" tulajdonságokat. A proton 3 darab kvarkból áll, de a tömegének csupán 1%-át teszi ki a 3 kvark tömege, a többit a tömeg nélküli gluonok energiája adja. A tömeg nem más, mint energia. E = mc²
Tudnak-e fizikai kölcsönhatásba kerülni, mint a biliárdgolyók? Összekoccannak, és visszapattannak egymásról. Nem. Pont fent írtam, hogy minden kölcsönhatás bozonokon keresztül kerül közvetítésre.
És ezért írtam azt, hogy minél jobban belegondol az ember, hogy mi a hullám, és mi az anyag, az anyag fogalma kerül ki, mint abszurd elképzelés.
Mivel te magyar nyelvű youtube videót linkeltél, nem tudom, hogy optimális-e, ha én angol nyelvűt linkelek, de David Tong professzor jobban tud magyarázni nálam: https://youtu.be/zNVQfWC_evg
Németh Ervin
Re: Kettős rés kísérlet
Szia, Ervin!
Nekem túl tudományos az, amit csatoltál. Olyannyira, hogy még az ábrákon sem tudok eligazodni. Például a Feynman-diagramon nem látom azt a vízszintes vagy a függőleges időtengelyt, amit a szöveg említ. David Tong professzor előadását is meghallgattam (a 36. percig). A kérdésem nem a részecskék felépítésére és tulajdonságaira vonatkozott. Megpróbálom újra, szabatosabban megfogalmazni.
Körülmények:
- Mágneses térrel terelnek elektronokat a fal rései felé.
- Az elektron a résen átjutva, interferenciamintázat szerinti eloszlásban éri el az ernyőt.
- A fal és az ernyő között elhelyezett fényforrás sugárzásának hullámhosszától függően gyengül, vagy erősödik az interferenciakép-jellege.
Kérdés:
Elképzelhető-e, hogy elektronterelésre használt mágneses tér okozza, a résen áthatolva, az interferenciakép szerinti eloszlást?
Meggondoltam magam. Igazából ez nem is kérdés. Apró mágnestűket kéne elhelyezni a fal és az ernyő közé, és elektronok nélkül kellene megismételni a kísérletet.
Üdvözöl,
HiL
Nekem túl tudományos az, amit csatoltál. Olyannyira, hogy még az ábrákon sem tudok eligazodni. Például a Feynman-diagramon nem látom azt a vízszintes vagy a függőleges időtengelyt, amit a szöveg említ. David Tong professzor előadását is meghallgattam (a 36. percig). A kérdésem nem a részecskék felépítésére és tulajdonságaira vonatkozott. Megpróbálom újra, szabatosabban megfogalmazni.
Körülmények:
- Mágneses térrel terelnek elektronokat a fal rései felé.
- Az elektron a résen átjutva, interferenciamintázat szerinti eloszlásban éri el az ernyőt.
- A fal és az ernyő között elhelyezett fényforrás sugárzásának hullámhosszától függően gyengül, vagy erősödik az interferenciakép-jellege.
Kérdés:
Elképzelhető-e, hogy elektronterelésre használt mágneses tér okozza, a résen áthatolva, az interferenciakép szerinti eloszlást?
Meggondoltam magam. Igazából ez nem is kérdés. Apró mágnestűket kéne elhelyezni a fal és az ernyő közé, és elektronok nélkül kellene megismételni a kísérletet.
Üdvözöl,
HiL
Re: Kettős rés kísérlet
A mágneses tér hatásával kapcsolatban megjegyzem, hogy azzal csak irányváltoztatásra késztethetők az elektronok, kör (vagy pl. parabola) pályára.
A gyorsítást pl. a lineáris, vagy a ciklotron típusú berendezésekben elektromos erőtér biztosítja, és a kettős rés kísérletben is lineáris pályán éri el az elektronforrásból kilépő elektron a réseket.
A korábban képernyőként használt katódsugárcsőben is ez történik, az elektromos erőtér gyorsítja fel az elektronnyalábot a képernyő irányába, és mágneses tér téríti el a képernyő megfelelő pontjára.
A gyorsítást pl. a lineáris, vagy a ciklotron típusú berendezésekben elektromos erőtér biztosítja, és a kettős rés kísérletben is lineáris pályán éri el az elektronforrásból kilépő elektron a réseket.
A korábban képernyőként használt katódsugárcsőben is ez történik, az elektromos erőtér gyorsítja fel az elektronnyalábot a képernyő irányába, és mágneses tér téríti el a képernyő megfelelő pontjára.