Különböző helyzetekben előfordulhat, hogy egy anyagfajta nyomásának a hozzájárulása a dologhoz messze lelépi a tömegének a hozzájárulását. Ekkor előfordulhat az az eset, hogy bár a tömeg(energia) alapján a téridőnek össze kéne húzódnia, de a nyomás ezt olyan mértékben meghaladja, hogy mégis inkább tágul. Azt lehet mondani, hogy ez az anyagfajta "antigravitációs" hatású, pedig ez félrevezető. A tömege/energiája ugyanolyan kutyaközönséges vonzó gravitációt okozna, csakhát van neki az a fránya nyomása is, ami miatt viszont a végeredmény taszító hatás lesz.
Ez így sajnos félrevezető.
Az ember a fenti szöveg alapján azt gondolná, hogy az idézett esetben nyomás taszítja szét a testeket - mint amikor a lufi gumirészecskéi vagy a szappanbuborék felszínén levő szappanmolekulák távolodni kezdenek egymástól, mert a gömb belsejében növeljük a nyomást. De ez téves analógia.
Ha jól meggondoljuk, a lufi vagy a buborék mérete nem a nyomás miatt nő, hanem a
nyomáskülönbség miatt! Ha levegőt töltünk a gömb belsejébe, bent nagyobb lesz a nyomás, mint kint. A gömb anyagát belülről a belső, kívülről a külső nyomás nyomja, a kettő nem egyenlő, ezért nettó kifelé mutató erő lép fel.
Fordítva, ha a külső nyomást növeljük, a nyomáskülönbség miatt a lufi összemegy. Ez történne az ember tüdejével is, ha túl mélyre merülne a vízbe. De ha a palackból az automata (ügyes mechanikai szerkezettel) pontosan akkora nyomású levegőt nyom a tüdőbe, mint a külső víznyomás, akkor a tüdő falára kívülről és belülről ugyanakkora nyomás, tehát ugyanakkora erő hat, így a tüdő sem tágulni, sem összeroppanni nem fog.
A gravitáció esetében más a helyzet. Az inflációnak nevezett kozmológiai szituációban a teret kitöltő speciális anyagfajta (a Higgs-mező) nyomása ugyanakkora, mint az energiasűrűsége - de mindenhol egyforma! A térben tehát sehol sincs nyomáskülönbség: nem képzelhetjük úgy, hogy a nyomás(különbség) mintegy "szétfeszíti" a teret, és ezért lép fel a gyorsuló tágulás.
Nem ez a helyzet: ahogy Rigel cikkében is szerepelt, az Einstein-egyenletek szerint a nyomás (nem a nyomáskülönbség!) is hozzájárul a testek gravitáció-keltő képességéhez, csak ellentétes előjellel és háromszoros szorzóval. Ha a Higgs-mező esetében a nyomás abszolút értéke ugyanakkora, mint az energiasűrűség, akkor a háromszoros szorzó miatt ő lesz a domináns, és taszító előjelű gravitációs hatás lép fel.
Nincs értelme tehát ezt mondani:
minden pozitív energiával (vagy tömeggel) rendelkező dolog vonzó gravitációs hatással van a környezetére. Viszont mivel a nyomás is belejátszik a dologba, egyes esetekben lehet olyan állapot, hogy a nettó végeredmény taszítás. Mintha antigravitáció működne.
Nem "mintha"! A nyomástól származó taszító hatás nem különíthető el az energiasűrűség vonzó hatásától. A próbatest nem külön-külön érzi az egyik gravitáló tényező vonzó- és a másik taszító erejét, hanem csak az eredőjüket érzi, és nem tudja megkülönböztetni pl a Föld kutyaközönséges gravitációs vonzóerejétől. Mert hogy nem is lehet megkülönböztetni. Ez éppen olyan gravitáció, mint a szokásos. Csak épp az őt keltő rendszertől elfelé mutat. Ha úgy tetszik, úgy is nevezhetjük: antigravitáció. Mindenféle "mintha" nélkül.
Viszont a jelenségnek semmi köze a mágnességhez. A magyar wiki súlyosan téved a hasonlattal (nem ez az egyetlen fizikai tévedés a wikiben...). A mágnesség északi és déli pólushoz köthető, a törvényeket (közelítőleg) megfogalmazhatjuk e mágneses pólusok közt ható erők segítségével. A fent leírt antigravitációs hatás esetén semmi ilyemiről nincs szó. Nincsenek "pozitív" és "negatív" gravitációs töltések. Egy közönséges test minden másik testet vonz, a megfelelő állapotú Higgs-mező minden másik testet taszít - gravitációsan. A helyzetet egyszerűen nem lehet összehasonlítani a mágnességgel - persze, hiszen egészen más jelenségről van szó.
Ez az "antigravitáció" egyáltalán nem misztikus, éppen olyan következménye az általános relativitáselméletnek, mint pl a fekete lyukak létezése. Csak azokhoz hasonlóan a köznapi életben nem találkozunk vele, ezért furcsának és érdekesnek találjuk.
Le kell viszont szögezni, hogy ez az "antigravitáció" sajnos nem használható autók vagy légdeszkák lebegtetésére. Így amikor idén októberben Marty McFly megérkezik 1985-ből, sajnos nem tud magával vinni antigravitációs gördeszkát. (Hogy ezek után mi történik vele az alagútban, azt senki sem tudja...)
dgy