Butyka Dániel írta:Nem értem! Ha valami gyorsabb, még nem biztos, hogy gyorsul is.
Nem is erről van szó, l: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6t%C3%A9t_energia
"Bizonyítékok..." alcím, második bekezdés.
--mpt
Butyka Dániel írta:Nem értem! Ha valami gyorsabb, még nem biztos, hogy gyorsul is.
Így a feltételezett utódok szó szerint semmit nem fognak látni, tapasztalni az Univerzumból.
Ez utóbbi feltételezésnek van realitása?
teichnersz írta:Nyugodtan mehetett volna pont a cím végére.
Egy Nobel-díjat ért a dolog: http://www.origo.hu/tudomany/20111004-fizikai-nobeldij-2011ben.html
Dzsek írta:Az érték nagyobb nem lehet, mivel semmi sem mozoghat a fénynél gyorsabban...
Dzsek írta:
Az Univerzum korával, tágulásával és megfigyelésével kapcsolatban vetődött fel bennem, hogy miért is látjuk a 12-13 milliárd fényéves, kezdetleges galaxisokat? Illetve, hogyan látjuk?
Nagyon erősen vörösbe eltolódva. Ez igazán régi dolgokat infravörösben látjuk. Azért is tervezik a legújabb távcsöveket, amiket majd fellövünk az űrbe infravörös szenzorokkal.
A kérdés, hogy mekkora az Univerzum tágulásának mértéke? Mert (ahogyan én forgatom a gondolataimat) ha ez az érték kisebb, mint a fény terjedési sebessége, akkor az első galaxisok fénye "beleütközött volna a Világegyetem szélébe".
Ezt a Hubble állandó adja meg. Jelenleg 70 km/s/Mparsec (millió Parsecenként 70km/s)
Az érték nagyobb nem lehet, mivel semmi sem mozoghat a fénynél gyorsabban (a nem létező tachyonoktól most tekintsünk el), de ha kisebb, akkor hogyan jut el a 13 milliárd éves fény a mi szenzorainkhoz most?
(Ezt Rigel kifejtette, de hozzáteszem, hogy a téridó nem anyag, azt nem korlátozák az áltrel törvényei, tehát tágulhat gyorsabban, mint fénysebesség, sőt, elég sokáig tette is, mert a 13,8 milliárd éves univerzumunk, több, mit 90 milliárd fényév átmérőjű)
Összegezve tehát, hogyan lehetséges, hogy az éppen megszülető Univerzumból (amelynek kora alig több 1-2 milliárd évnél) eljut hozzánk információ a fény sebességével?
Mert amikor az univerzum 1 milliárd éves volt, és elindult a fény felénk,akkor a fény "mögött" az univerzum tágult ugyan, de a fotonok nem tágultak vele. Ilyen alapon lennének teljesen fekete foltok az égen, de nincsenek.
Hiszen a fény közeli sebességeket nem adjuk össze, nem vonjuk ki egymásból. Egy fénysebességgel táguló univerzum egyik pontjából látszik a másik. Az viszont igaz, hogy a fotonokat megviselte a tágulás, mert a frekvenciájuk meg az energiájuk megváltozott.
U.i. Rigel által idézett egyenlet már a Friedman megoldása egy gömbfelületre, de teljesen helyes.
dgy írta:U.i. Rigel által idézett egyenlet már a Friedman megoldása egy gömbfelületre, de teljesen helyes.
Hmmmm
dgy