Re: Csillagászat a mitológiákban
Elküldve: 2015.12.27. 23:37
"Neki a nóváról van is egy elmélete, amely kínai és koreai feljegyzésből indul ki. Mindkét dokumentumban írnak egy "vendégcsillag" felbukkanásáról a mai Sas és Bak csillagképek között, ami márciustól 70 napig volt látható. Igaz a kínaiak Kr.e.5. évet a koreaiak Kr.e.4. évet adnak meg, de a március feltűnés és a kb 70 napos láthatóság megegyezik."
Máté érdekes dolgot ír, szerinte a csillag keleten állni látszott, azaz a háttércsillagokhoz képest nem mozdult el. Én ebből arra következtetek, hogy nem naprendszeri objektum volt. A másik érdekesség, hogy nem volt feltűnő, hiszen Heródes és tudósai a csillag meglétéről csak a megérkező bölcsektől szereztek tudomást.
A kínai krónikák Kr. e. 5 és 1 közt minden évre adnak "üstököst", de nem bizonyos, hogy mindegyik valóban üstökös volt, mivel az üstökösök és a novák megjelölésére többféle kifejezést is használtak. Ezért a mai katalógusok a régi feljegyzésekben fellelhető nova-szupernova adatokat csak akkor fogadják el, ha mai műszerekkel fellelhető a szétszórt gáztömeg maradványa. Ilyen pedig a jelzett időközben regisztrált nova gyanús csillagok vélhető helyén még nem volt kimutatható. Emellett 70 nap novának és üstökösnek is egyaránt sok. Szupernova esetleg látszik még tovább is (l. az 1054. és 1572. évi fellángolásokat.) Erről azonban nincsen Kelet-ázsiai adat, sem modern alátámasztás.
A "csillag megállt ama hely fölött". A Jupiter és Szaturnusz látszó napi mozgása általában is lassu, amikor a direkt és a retrográd mozgás átvált (Kr. e. 7. november 12), vagyis stacionárius, puszta szemmel a napi mozgás nem is érzékelhető. De itt talán nem is erről van szó, hanem arról, hogy Jeruzsálemből Betlehem felé, nyugatnak tartva, Betlehem "fölött" látták az együttállást. (A mindennapi használatban ma is nem egyszer azt mondjuk, hogy a kertemből nézve ez vagy az az égitest este pl. a háztető bal oldala fölött látszik, stb.)
Ami azt illeti, hogy Nagy Heródes és udvara számára nem keltett feltűnést: nos az egykori izraeli csillagászat eléggé szegényes volt. Az Ószövetség pl. 3-4 csillagképet említ, az Újszövetség, Máté kivételével egyet sem! Az ókori zsidó közösségek a hónapok meghatározása érdekében csak a Hold újfényének láthatóságát tartotta számon, a csillagászat más területeiről csak nagyon keveset, kb. azt, amit a "babilon fogság" idején ellestek a mezopotámiai csillagász-papoktól. (Ennek egy része is az Újszövetség korára már elhomályosodott, jelképessé vált. Pl. a Vénusz, a babilonaiaknál Istar bolygója Eszter-ré, mint személlyé vált.) De ne ítéljük el őket ezért a kevés ismeretért! A római annalesek pl. egyetlen ilyen égi jelenséget sem jegyeztek fel, kivéve a fényes üstökösöket.)
Valójában a Betlehemi csillagról biztosat nem lehet mondani, de még mindig a legvalószínűbb a Kr. e. 7-6 évi háromszoros együttállás, amelyre vonatkozólag legalább mezopotámiai adatok is vannak. Az újszövetség négy könyvének összeállítói pedig nem sok figyelmet szenteltek a kor égi jelenségeinek, Máté is főleg Jézus születésének csodás körülményeit kívánja fokozni. Viszont az, hogy a hagyományos (talán csak szóbeli közvetítéssel hozzá jutott) szöveg-töredékekből összeállítható egy, a mezopotámiai asztrológiai hagyománnyal egyeztethető esemény, erősen a jelenség realitása mellett szól. - BQ.
Máté érdekes dolgot ír, szerinte a csillag keleten állni látszott, azaz a háttércsillagokhoz képest nem mozdult el. Én ebből arra következtetek, hogy nem naprendszeri objektum volt. A másik érdekesség, hogy nem volt feltűnő, hiszen Heródes és tudósai a csillag meglétéről csak a megérkező bölcsektől szereztek tudomást.
A kínai krónikák Kr. e. 5 és 1 közt minden évre adnak "üstököst", de nem bizonyos, hogy mindegyik valóban üstökös volt, mivel az üstökösök és a novák megjelölésére többféle kifejezést is használtak. Ezért a mai katalógusok a régi feljegyzésekben fellelhető nova-szupernova adatokat csak akkor fogadják el, ha mai műszerekkel fellelhető a szétszórt gáztömeg maradványa. Ilyen pedig a jelzett időközben regisztrált nova gyanús csillagok vélhető helyén még nem volt kimutatható. Emellett 70 nap novának és üstökösnek is egyaránt sok. Szupernova esetleg látszik még tovább is (l. az 1054. és 1572. évi fellángolásokat.) Erről azonban nincsen Kelet-ázsiai adat, sem modern alátámasztás.
A "csillag megállt ama hely fölött". A Jupiter és Szaturnusz látszó napi mozgása általában is lassu, amikor a direkt és a retrográd mozgás átvált (Kr. e. 7. november 12), vagyis stacionárius, puszta szemmel a napi mozgás nem is érzékelhető. De itt talán nem is erről van szó, hanem arról, hogy Jeruzsálemből Betlehem felé, nyugatnak tartva, Betlehem "fölött" látták az együttállást. (A mindennapi használatban ma is nem egyszer azt mondjuk, hogy a kertemből nézve ez vagy az az égitest este pl. a háztető bal oldala fölött látszik, stb.)
Ami azt illeti, hogy Nagy Heródes és udvara számára nem keltett feltűnést: nos az egykori izraeli csillagászat eléggé szegényes volt. Az Ószövetség pl. 3-4 csillagképet említ, az Újszövetség, Máté kivételével egyet sem! Az ókori zsidó közösségek a hónapok meghatározása érdekében csak a Hold újfényének láthatóságát tartotta számon, a csillagászat más területeiről csak nagyon keveset, kb. azt, amit a "babilon fogság" idején ellestek a mezopotámiai csillagász-papoktól. (Ennek egy része is az Újszövetség korára már elhomályosodott, jelképessé vált. Pl. a Vénusz, a babilonaiaknál Istar bolygója Eszter-ré, mint személlyé vált.) De ne ítéljük el őket ezért a kevés ismeretért! A római annalesek pl. egyetlen ilyen égi jelenséget sem jegyeztek fel, kivéve a fényes üstökösöket.)
Valójában a Betlehemi csillagról biztosat nem lehet mondani, de még mindig a legvalószínűbb a Kr. e. 7-6 évi háromszoros együttállás, amelyre vonatkozólag legalább mezopotámiai adatok is vannak. Az újszövetség négy könyvének összeállítói pedig nem sok figyelmet szenteltek a kor égi jelenségeinek, Máté is főleg Jézus születésének csodás körülményeit kívánja fokozni. Viszont az, hogy a hagyományos (talán csak szóbeli közvetítéssel hozzá jutott) szöveg-töredékekből összeállítható egy, a mezopotámiai asztrológiai hagyománnyal egyeztethető esemény, erősen a jelenség realitása mellett szól. - BQ.