Hol vannak ők? avagy egy ötlet a SETI kutatáshoz

[makk2]

Szép eszmefuttatás, bár én a számtanpéldámat a "lakhatósági zóna" kifejezés buta, idejétmúlt és hatásvadász voltára hoztam, sugallva, hogy szakkörökben azért elég sokan használják ezt a buta, idejétmúlt és hatásvadász kifejezést...

Egyébként ha már a hatásvadászatnál tartunk, az "asztrobiológia" mennyivel kevésbé az, mint a "lakhatósági zóna"?

Talán annyiban, hogy a földönkívüli biológiáról egyelőre nincsen lövésünk se, a lakhatósági zóna paramétereit meg egy középiskolás is ki tudja számolni.

Ha már kiköltöztek az űrbe, akkor fejlett civilizációjuknak kellene lennie. A valóság az, hogy ha mi 100 fényévre lennénk innen, pl. Arecibo lazán fogná a rádiójeleinket. Egy kb. 100 fényéves gömbben, ha egy civilizáció van, aki tud rádiózni, ők már tudják, hogy élünk. És ha megtudják, könnyen lehet, hogy úgy gondolják, ideje minket manipulálni. Én például azt tenném, hogy elhappolnám tőlük az összes tudományos eredményüket, cserébe meg mindenféle müllerpétert meg egelyket küldenék vissza és azt mondanám, hogy ez itt a mi tudományunk. Ki tudja, lehetséges, hogy már rég ilyenekkel beszélget az amerikai kormány, és valahogyan rávették őket arra, hogy számolja fel az űrkutatást.

[Sárki]

Szép eszmefuttatás, bár én a számtanpéldámat a "lakhatósági zóna" kifejezés buta, idejétmúlt és hatásvadász voltára hoztam, sugallva, hogy szakkörökben azért elég sokan használják ezt a buta, idejétmúlt és hatásvadász kifejezést...

Egyébként ha már a hatásvadászatnál tartunk, az "asztrobiológia" mennyivel kevésbé az, mint a "lakhatósági zóna"?

Amíg asztrobiológia létezik, addig a lakható zóna csak figyelemfelkeltésre jó. Azt se tudjuk mi kell az élet kialakulásához, akkor hogyan tudnánk meghatározni a lakható zónát?

[jkovacs]

Amíg asztrobiológia létezik, addig a lakható zóna csak figyelemfelkeltésre jó. Azt se tudjuk mi kell az élet kialakulásához, akkor hogyan tudnánk meghatározni a lakható zónát?

Akkor csak úgy halkan kérdezem, az asztrobiológia mivel foglalkozik?

[makk2]

Amíg asztrobiológia létezik, addig a lakható zóna csak figyelemfelkeltésre jó. Azt se tudjuk mi kell az élet kialakulásához, akkor hogyan tudnánk meghatározni a lakható zónát?

Azért elég sokat tudni róla, különösen, miután megnéztük ezt a DGy-t:

http://www.youtube.com/watch?v=-88VLSTEZbM

[Kukac]

Az itt leírt megfontolások sajnos csak minden alapot nélkülözp találgatások.
1. Semmi oka sincs annak, hogy egy "civilizált" létforma őgyan olyan irányban és módon fejlődik, mint mi.
Csupán a földi párhuzamos civilizációk történetéből: az eurázsiai, a közép-amerikai éás az ausztráliai lakoság fejlődési üteme és szemlélete eltérő.
2. Az előző levélhez: nincsen sok értelme az időbeli számolgatásnak, mert semmi oka sincsean arra, hogy másutt ugyan annyi idő alatt zajlik le ez a folyamat. Valószinűleg az emberiség fejlődésében jelentős szerepe volt a negyedkori jégkorszakoknak (eljegesedéseknek),
3. Van-e egyáltalában ok arra, hogy éppen a földi minta szerint alakuljon ki egy civilizáció.
Az eddigiekben hallgatólag azt feltételeztük, hogy Homo sapiens tipusu lényekről van szó. De ez a forma egyáltalában nem szükségszerű.
4. Nem szükségszerű, hogy bármilyen életforma kifelé irányuló érdeklődést mutat.
Mivel egyszerűen nem tudjuk, hogy milyen életformák lehetségesek, Ezért minden következtetés megalapozatlan. Találgatni, fantáziálni lehet, de ezeknek semilyen tudományos háttere sincsen. - BQ.

Lajos, minden szavadat aranyba kellene foglalni, és naponta bemondani a rádióban TV-ben.
De elég, ha itt elolvassák a kockák.

Egy másik topicban majden hogy pontosan ezt fejtegettem, ugyanezekkel az érvekkel. De úgy látom, Lajos kell hozzá, hogy a tanult emberek a fejükhöz kapjanak.
Nem bánom én, csak mozduljunk már ki ebből a fafejű hozzáállásból, hogy élet csak szén és víz alapon, civilizáció pedig csak a mi tempónkkal alakulhat ki.

Már csak ezért is érdemes a SETI-vel foglalkozni, hogy jöjjön egy szilícium alapú életforma, és a sok konzerv tudós csak vakarja a kobakját, hogy se szén, se víz, se ingamozgás és mégis él!

[makk2]

Már csak ezért is érdemes a SETI-vel foglalkozni, hogy jöjjön egy szilícium alapú életforma, és a sok konzerv tudós csak vakarja a kobakját, hogy se szén, se víz, se ingamozgás és mégis él!

Nekem meg az tetszene, ha kiderülne, hogy nemhogy szénlánc alapúak, de még az aminosavaik is azonosak a miénkkel... hogy sokan, akik soha életükben egy DGy-t vagy egy Asimovot nem néztek meg, olvastak el, elképedhessenek.

[Vizi Péter]

Nagyon ritkán szólok hozzá az ilyen gumi-témákhoz, ahol szinte bármit igazat lehet mondani, aminek az ellenkezője is bizonyítható, de legalább értelmesen felvethető. Most kivételt teszek.

Talán ott kellene kezdeni a dolgot, hogy definiáljuk az ÉLET fogalmát. Hátha sikerül közös nevezőre jutni...

[jkovacs]

Talán ott kellene kezdeni a dolgot, hogy definiáljuk az ÉLET fogalmát. Hátha sikerül közös nevezőre jutni...

Nagy összegbe mernék fogadni, hogy nem fog sikerülni. Mármint az élet fogalmát definiálni és abban közös nevezőre is jutni...

[Vizi Péter]

No, én is erre gondoltam.

[makk2]

A természet törvényei, a világegyetem állandói valami különös oknál fogva pont úgy vannak belőve, hogy mi létezhessünk benne. DGy nagyon sok ilyen, különös "véletlent" sorol fel, ilyenek:

- ha az erős kölcsönhatás néhány ezrelékkel erősebb lenne, stabil volna a diproton (tehát a hidrogén-2), és ezért sohasem alakultak volna ki csillagok.

- ugyanakkor, ha néhány ezrelékkel gyengébb lenne, akkor pedig instabil volna a deutériummag, és ezért nem lettek volna sohasem csillagok.

- a szénatom energiaszintjében van egy "hupli". Pont ott, és pont akkora, hogy a triple-alpha folyamat (tehát a 3 alfa-részecskéből a szénatom képződése) megvalósulhasson. Ha nem ott lenne, akkor a csillagok nem tudnának szént termelni, és ezért mi, emberek, sohasem jövünk létre.

- ugyanakkor az oxigénnél hiányzik egy hupli. Ha ott volna, akkor a szénmagok még egy He4-et benyalva hamar oxigénné alakulnának, és a csillagok megintcsak nem tudnának elég szenet termelni.

- a szupernovákban a központban a neutronanyag kialakulásakor keletkező irtózatos mennyiségű neutrinó pont elég erős hozzá, hogy az összeomló csillag külső rétegeit ledobja a világűrbe. Ha a neutrinók egy picivel (még) kevésbé, vagy picivel jobban hatnának kölcsön az anyaggal, a szupernovák nem tudnának nehéz magokkal teleszórni a világűrt.

Én azt gondolom, hogy DGy fizikus lévén, a fizika törvényeit ismeri jól. Szerintem ezek a különös összefüggések nem állnak meg itt, hanem az anyag szerveződésének egyre magasabb és magasabb szintjein is folytatódnak. Szerintem nem csak ezek a különös szabályok adják az atropikus elvet, szerintem nagyon is reális lehetőség, hogy még magasabb szintű, eddig nem eléggé ismert összefüggések is vannak, amiket csak biológusok ismernek, vagy éppen még senki sem ismer, mert még nem fedezték fel őket.

Szerintem nagyon könnyen lehet, hogy nemcsak, hogy kizárólag szénláncos formában létezhet élet, de még az is tök reális lehetőség a számomra, hogy valamiért kizárólag az általunk ismert 20 aminosav hozhat létre fehérjét, és hogy az egész univerzumban, ha bárhol másol is van élet, az is a mi aminosavainkból épül fel.