A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Elküldve: 2011.11.16. 21:41
A Tudastar/Kozmologia "Az osrobbanas modell es bizonyitekai" cimu leirasbol masoltam ki a kovetkezo mondatot:
"Kezdetben az összes anyag egy végtelen kicsi, végtelen sűrű, végtelen forró pontba volt összenyomva" ....
Nezzuk egyenkent a fenti jellemzoket.
"Kezdetben az összes anyag egy végtelen kicsi pontba volt összenyomva."
Mikor vegtelenul kicsi valami?
A matematikaban a vegtelenul kicsi azt jelenti, hogy nulla.
A Nagy Bumm elmelet kiotloje George Gamow es kovetoi honnan vettek es mivel lattak bizonyithatonak a vilagegyetem anyaganak Osrobbanas elotti meretet?
Vagy mire alpoztak ezt a feltevest?
Ugy gondolom, hogy ezt a meretet nem lehet elmeletileg levezetni, bizonyitani. Akkor pedig semmi ertelme annak, hogy a meretet, bizonyitek nelkul, vegtelenul kicsinek (azaz nullanak) hatarozzak meg.
Helyesebb lenne beismerni, hogy nincs mod sem a pontos, sem a kozelito ertek meghatarozasara.
Nezzuk a kovetkezo jellemzot.
Kezdetben az összes anyag egy végtelen sűrű pontba volt összenyomva....
A problema a vegtelen suruvel elmeletileg ugyanaz, mint a vegtelen kicsivel.
Vegtelenul suru anyag nem lehetseges, nem ertelmezheto.
Egy anyag surusege a tomegenek es a terfogatanak a hanyadosa.
Mint fentebb leirtam, az elmelet szerint az osszes anyag terfogata vegtelenul kicsi, tehat nulla volt. Ez azt jelenti, hogy ennek a surusegenk a kiszamitasahoz a nevezobe nullat kellene irni, ami a matematikaban nem megengedett.
Az anyag suruseget az hatarozza meg, hogy az elemek kozott mekkora a hezag. Egy gazban peldaul a gazatomok (molekulak) kozott tavolsagok vannak. A folyadekok es a szilard anyagokban ezek a tavolsagok sokkal kisebbek. De nemcsak az atomok kozott vannak hezagok. Az atomon belul a mag es az elektronok kozott is van hezag.
A maximalis akkor a suruseg, amikor az anyagi reszecskek kozott nincs hezag.
De mit tekintunk anyagnak?
Anyag az atommag, az elektron, egy sor reszecske, de anyag a kulonbozo elektromagneses sugarzas is.
Ezek hogy allnak ossze hezagmentesen?
Szerintem sehogy.
Bar az elmelet szerint az atomi reszecskek csak kesobb keletkeztek, de tovabbra is kerdes, hogy hogyan allt ossze az elektromagneses sugarzas?
Mond errol a vegtelenul suru anyagrol az elmelet valamit?
A leirasban az szerepel, hogy a teret az Osrobbanas utan foleg nagy energiaju sugarzas toltotte be. Ez a sugarzas a "vegtelenul suru anyagbol" indult ki. De mi volt ez a "vegtelelul suru anyag"?
Szerintem sem a mikrohullamu hattersugarzasbol sem a vilagegyetem tagulasabol nem kovetkezik az, hogy ez egy (szerintem nem letezo) vegtelenul suru anyagbol indult volna el.
A kovetkezo jellemzo szerint kezdetben az összes anyag egy végtelen forró pontba volt összenyomva....
A vegteleul forrora is ervenyes a fenti megjegyzesem.
Nem ertelmezheto.
Itt ideznem kell az elmelet azon tetelet, mely szerint az Ősrobbanás idején nem létezett sem tér, sem idő.
Ez egyben azt is jelentene, hogy nem letezett mozgas sem. Az ido es a mozgas ugyanis osszetartoznak.
Ha van ido, akkor mozgas is van. Ha nincs mozgas, akkor idorol sem beszelhetunk.
Hogy jon ez ide?
Ugy, hogy ho mozgas nelkul nem lehetseges.
Ebben az osanyagban nem lehetett mozgas. A mozgashoz hezag kell.
Marpedig itt az elmelet szerint nem volt hezag.
"Kezdetben az összes anyag egy végtelen kicsi, végtelen sűrű, végtelen forró pontba volt összenyomva" ....
Nezzuk egyenkent a fenti jellemzoket.
"Kezdetben az összes anyag egy végtelen kicsi pontba volt összenyomva."
Mikor vegtelenul kicsi valami?
A matematikaban a vegtelenul kicsi azt jelenti, hogy nulla.
A Nagy Bumm elmelet kiotloje George Gamow es kovetoi honnan vettek es mivel lattak bizonyithatonak a vilagegyetem anyaganak Osrobbanas elotti meretet?
Vagy mire alpoztak ezt a feltevest?
Ugy gondolom, hogy ezt a meretet nem lehet elmeletileg levezetni, bizonyitani. Akkor pedig semmi ertelme annak, hogy a meretet, bizonyitek nelkul, vegtelenul kicsinek (azaz nullanak) hatarozzak meg.
Helyesebb lenne beismerni, hogy nincs mod sem a pontos, sem a kozelito ertek meghatarozasara.
Nezzuk a kovetkezo jellemzot.
Kezdetben az összes anyag egy végtelen sűrű pontba volt összenyomva....
A problema a vegtelen suruvel elmeletileg ugyanaz, mint a vegtelen kicsivel.
Vegtelenul suru anyag nem lehetseges, nem ertelmezheto.
Egy anyag surusege a tomegenek es a terfogatanak a hanyadosa.
Mint fentebb leirtam, az elmelet szerint az osszes anyag terfogata vegtelenul kicsi, tehat nulla volt. Ez azt jelenti, hogy ennek a surusegenk a kiszamitasahoz a nevezobe nullat kellene irni, ami a matematikaban nem megengedett.
Az anyag suruseget az hatarozza meg, hogy az elemek kozott mekkora a hezag. Egy gazban peldaul a gazatomok (molekulak) kozott tavolsagok vannak. A folyadekok es a szilard anyagokban ezek a tavolsagok sokkal kisebbek. De nemcsak az atomok kozott vannak hezagok. Az atomon belul a mag es az elektronok kozott is van hezag.
A maximalis akkor a suruseg, amikor az anyagi reszecskek kozott nincs hezag.
De mit tekintunk anyagnak?
Anyag az atommag, az elektron, egy sor reszecske, de anyag a kulonbozo elektromagneses sugarzas is.
Ezek hogy allnak ossze hezagmentesen?
Szerintem sehogy.
Bar az elmelet szerint az atomi reszecskek csak kesobb keletkeztek, de tovabbra is kerdes, hogy hogyan allt ossze az elektromagneses sugarzas?
Mond errol a vegtelenul suru anyagrol az elmelet valamit?
A leirasban az szerepel, hogy a teret az Osrobbanas utan foleg nagy energiaju sugarzas toltotte be. Ez a sugarzas a "vegtelenul suru anyagbol" indult ki. De mi volt ez a "vegtelelul suru anyag"?
Szerintem sem a mikrohullamu hattersugarzasbol sem a vilagegyetem tagulasabol nem kovetkezik az, hogy ez egy (szerintem nem letezo) vegtelenul suru anyagbol indult volna el.
A kovetkezo jellemzo szerint kezdetben az összes anyag egy végtelen forró pontba volt összenyomva....
A vegteleul forrora is ervenyes a fenti megjegyzesem.
Nem ertelmezheto.
Itt ideznem kell az elmelet azon tetelet, mely szerint az Ősrobbanás idején nem létezett sem tér, sem idő.
Ez egyben azt is jelentene, hogy nem letezett mozgas sem. Az ido es a mozgas ugyanis osszetartoznak.
Ha van ido, akkor mozgas is van. Ha nincs mozgas, akkor idorol sem beszelhetunk.
Hogy jon ez ide?
Ugy, hogy ho mozgas nelkul nem lehetseges.
Ebben az osanyagban nem lehetett mozgas. A mozgashoz hezag kell.
Marpedig itt az elmelet szerint nem volt hezag.