Re: A fénynél gyorsabban?
Elküldve: 2012.08.06. 19:10
DGy-előadások szorgalmas nézegetése során négy módját találtam a fénysebesség túllépésének:
1) féregjárat. Itt lokálisan nem lépjük túl c-t, mégis globálisan igen, mert olyan a téridő geometriája. Ha bemegyek a wormhole-ba, megteszek 1 másodperc alatt 10 métert és kijövök az alfa centaurinál, akkor 0.4 fényév/másodperc -cel mozogtam. A bökkenő ott van, hogy wormhole-t csinálni annyira életszerű, mint időgépet, és ha lehetne is, irtózatos energiák kellenének hozzá és nem is lenne stabil.
2) fázissebesség. Ha van egy fényév átmérőjű tartályod, és 1 másodperc alatt körbeforgatsz benne egy lézerpointert, akkor a pötty a tartályon pi fényév/másodperccel fog mozogni. Ez azonban nem igazi sebesség, csak fázissebesség. Sehol sem ment anyag fénynél gyorsabban.
3) az univerzum akármekkora sebességgel tágulhat, őt nem köti a limit. Ez azért van, mert nem az univerzum tágul, hanem a tér geometriája változik, mindenhol, lokálisan.
4) ha van valamekkora törésmutatójú átlátszó anyagod, abban a fény ugye lelassul. A törémutató n, akkor c/n-re csökken (nem nagyon trükkös anyagokban n 1-nél valamivel, de nem sokkal nagyobb érték). Gyémántban például még 200ezer km/s alá is le tud menni a fénysebesség. Ha valami mégis gyorsabban mozog ebben a közegben a fénynél, az Cserenkov-sugárzást fog kibocsátani addig, amíg le nem lassul c alá. Itt azonban nem a tényleges vákumbeli fénysebesség csökken le, csak kvantummechanikai ok miatt a fotonok sebessége lassul le a közeggel kölcsönhatva. Ugyanez a kölcsönhatás eredményezi a Cserenkov-sugárzást is.
-------
Szóval a lényeg az, hogy 1000c-vel röpködő star trek űrhajó nincs és a mai tudomány alapján nem is lesz. Ha mégis lesz, annak a mai tudományhoz nem lesz köze, mai tudomány alapján tehát kár lenne rajta agyalni. Vannak viszont ennél szerintem sokkal érdekesebb témák is, amik a mai tudomány alapján sem tűnnek oly lehetetlennek. Szerintem ilyen például a Higgs-mező gyakorlati alkalmazása, vagy a fúziós reaktor. Vagy a VASIMR. Vagy olyan csillagközi űrhajó magfúziós VASIMR-ral, ami talán már csak párszáz év technikai fejlődésre van, és akár 100 év alatt el tudna jutni az alpha centauriig. Szerintem ezek csodálatos és hihetetlen izgalmas dolgok. Ilyen projekteken dolgozni valószínűleg már nem annyira, a szép eredmény általában igen hosszú, kemény munkából jön össze, ahol az egyes ember általában csak valami, nem különösebben érdekes részletkérdésen dolgozik sokat, miközben az egész projekt fölött folyamatosan ott lóg a költségvetési Damoklész-kard.
1) féregjárat. Itt lokálisan nem lépjük túl c-t, mégis globálisan igen, mert olyan a téridő geometriája. Ha bemegyek a wormhole-ba, megteszek 1 másodperc alatt 10 métert és kijövök az alfa centaurinál, akkor 0.4 fényév/másodperc -cel mozogtam. A bökkenő ott van, hogy wormhole-t csinálni annyira életszerű, mint időgépet, és ha lehetne is, irtózatos energiák kellenének hozzá és nem is lenne stabil.
2) fázissebesség. Ha van egy fényév átmérőjű tartályod, és 1 másodperc alatt körbeforgatsz benne egy lézerpointert, akkor a pötty a tartályon pi fényév/másodperccel fog mozogni. Ez azonban nem igazi sebesség, csak fázissebesség. Sehol sem ment anyag fénynél gyorsabban.
3) az univerzum akármekkora sebességgel tágulhat, őt nem köti a limit. Ez azért van, mert nem az univerzum tágul, hanem a tér geometriája változik, mindenhol, lokálisan.
4) ha van valamekkora törésmutatójú átlátszó anyagod, abban a fény ugye lelassul. A törémutató n, akkor c/n-re csökken (nem nagyon trükkös anyagokban n 1-nél valamivel, de nem sokkal nagyobb érték). Gyémántban például még 200ezer km/s alá is le tud menni a fénysebesség. Ha valami mégis gyorsabban mozog ebben a közegben a fénynél, az Cserenkov-sugárzást fog kibocsátani addig, amíg le nem lassul c alá. Itt azonban nem a tényleges vákumbeli fénysebesség csökken le, csak kvantummechanikai ok miatt a fotonok sebessége lassul le a közeggel kölcsönhatva. Ugyanez a kölcsönhatás eredményezi a Cserenkov-sugárzást is.
-------
Szóval a lényeg az, hogy 1000c-vel röpködő star trek űrhajó nincs és a mai tudomány alapján nem is lesz. Ha mégis lesz, annak a mai tudományhoz nem lesz köze, mai tudomány alapján tehát kár lenne rajta agyalni. Vannak viszont ennél szerintem sokkal érdekesebb témák is, amik a mai tudomány alapján sem tűnnek oly lehetetlennek. Szerintem ilyen például a Higgs-mező gyakorlati alkalmazása, vagy a fúziós reaktor. Vagy a VASIMR. Vagy olyan csillagközi űrhajó magfúziós VASIMR-ral, ami talán már csak párszáz év technikai fejlődésre van, és akár 100 év alatt el tudna jutni az alpha centauriig. Szerintem ezek csodálatos és hihetetlen izgalmas dolgok. Ilyen projekteken dolgozni valószínűleg már nem annyira, a szép eredmény általában igen hosszú, kemény munkából jön össze, ahol az egyes ember általában csak valami, nem különösebben érdekes részletkérdésen dolgozik sokat, miközben az egész projekt fölött folyamatosan ott lóg a költségvetési Damoklész-kard.