A fénynél gyorsabban?

jkovacs
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.29. 11:48

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: jkovacs » 2012.02.24. 17:56

SzZoli írta:"Foszfor helyett arzénnal működő baktérium - 2010"
(OFF)
Ezek pedig léteznek, tenyésztgették őket.

Tenyésztgették, tenyésztgették őket, de aztán mégsem tenyésztek ki...
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=study-fails-to-confirm-existence
jkovacs
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.29. 11:48

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: jkovacs » 2012.02.24. 17:57

SzZoli írta:"a háromféle neutrínó mindegyikének nem lehet nulla a tömege"
Tehát egyikének sem, vagy egynek, kettőnek?

Gyula megjegyzése egész pontosan azt jelenti, hogy legalább az egyik tömege nem nulla.
jkovacs
Hozzászólások: 25
Csatlakozott: 2009.10.29. 11:48

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: jkovacs » 2012.02.24. 18:07

csoknyai attila írta:Ha ez a nyilvánosságra hozatal nem történik meg, az átlag ember nem is hall róla, hogy micsoda fantasztikus méréseket, kísérleteket végeznek.

Sajnos az átlagember az egészből csak annyit ért - és gyanítom, hogy ezzel meg is elégszik -, hogy a "hülyék" még egy madzagot sem tudnak rendesen bedugni...
Elpa
Hozzászólások: 17
Csatlakozott: 2012.02.26. 12:03

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: Elpa » 2012.02.26. 12:40

Engemet az érdekel, hogy milyen kísérleti igazolása van annak, hogy vákuum meghatározná a fénysebesség konkrét értékét?
Elminster
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2012.02.27. 11:26

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: Elminster » 2012.02.27. 11:36

Elpa írta:Engemet az érdekel, hogy milyen kísérleti igazolása van annak, hogy vákuum meghatározná a fénysebesség konkrét értékét?


Már a kérdés is rossz!
Nem a vákuum határozza meg a fénysebesség értékét.

A fénysebesség értékét egyrészt meghatározza az elektromágneses kölcsönhatás, de ami fontosabb (és Maxwell óta kiderült): az elektromágneses kölcsönhatás is csak "hozott anyagból dolgozott". Értsd ezt úgy, hogy a "fénysebesség" eleve a téridőnek a paramétere, így a téridőben megvalósuló egyéb kölcsönhatások is öröklik ezt az egyetemes állandót.

A "fénysebesség" ugyanis nem tekinthető semmiféle mozgási sebességnek. A "fénysebesség" az a váltószám, amivel a térbeli kiterjedésekkel azonos időbeli dimenziót az általunk órával mért időtartamokra konvertáljuk. Nagyjából az, ahogy a téridőben a dolgok a jövő felé haladnak a saját idődimenziójuk mentén. Vagy más módon megfogalmazva: ahogy a hullámfüggvények időben fejlődnek. Azért tűnik mozgási sebességnek, mert speciel a tömeg nélküli részecskék hullámfüggvénye pontosan ilyen "sebességgel" fejlődik. (Hullámfüggvényes nézőpont esetén egyébként sincs mozgás, csak a legvalószínűbb megtalálás helye "átalakul" innen-oda.)

Maga a vákuumbeli fénysebesség

- frekvenciától
- iránytól
- forrás sebességétől
- detektor sebességétől

való függetlensége pedig számos kísérlettel igazolt. Itt is van néhány:
http://math.ucr.edu/home/baez/physics/Relativity/SR/experiments.html#Tests_of_Einsteins_two_postulates
Elpa
Hozzászólások: 17
Csatlakozott: 2012.02.26. 12:03

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: Elpa » 2012.02.29. 09:40

Elminster írta:
Elpa írta:Engemet az érdekel, hogy milyen kísérleti igazolása van annak, hogy vákuum meghatározná a fénysebesség konkrét értékét?


Már a kérdés is rossz!
Nem a vákuum határozza meg a fénysebesség értékét.


Kedves Elek!

Köszönöm szépen a válaszodat!
Hagy jegyezzem meg azt, hogy a kérdés lehet pontatlan, lehet félreérthető, de rossz az sohasem lehet!
Indiai bölcselet: "A választ adót minősíti az, ha a kérdést rossznak véli."
dgy
Hozzászólások: 467
Csatlakozott: 2009.09.22. 15:00

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: dgy » 2012.02.29. 14:12

Hagy jegyezzem meg azt, hogy a kérdés lehet pontatlan, lehet félreérthető, de rossz az sohasem lehet!
Indiai bölcselet: "A választ adót minősíti az, ha a kérdést rossznak véli."


Pedig van ilyen eset. Amikor a kérdés prejudikál, és sugalmaz egy hamis választ, akkor az bizony rossz kérdés, és a feltevőjét minősíti. Pl: "Melyik baltával gyilkolta meg a feleségét?" A szerencsétlen válaszoló eleve csak védekezhet, és a kérdés elfogadásával hallgatólagosan azt is elismeri, hogy ő ölte meg a feleségét, és már csak a módozatokról lehet vitatkozni.

Tipikusan ilyen volt az itt (és persze az origó fórumán ezzel párhuzamosan) feltett "gézoofizikai" kérdés is:
Engemet az érdekel, hogy milyen kísérleti igazolása van annak, hogy vákuum meghatározná a fénysebesség konkrét értékét?

A kérdés feltevése implicite tartalmazza azt, hogy a harmadik mondatrészben leírt állítás igaz, és csak a második mondatrész, azaz a kísérleti igazolás a kérdés. De mivel az állítás hamis, nem lehet helyesen válaszolni a kérdésre, és ha az ember megpróbálja, az magyarázkodásnak hat. Tehát az egész kérdés rossz. Függetlenül az indiai filozófiától.

dgy
Elpa
Hozzászólások: 17
Csatlakozott: 2012.02.26. 12:03

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: Elpa » 2012.02.29. 14:31

dgy írta:
Hagy jegyezzem meg azt, hogy a kérdés lehet pontatlan, lehet félreérthető, de rossz az sohasem lehet!
Indiai bölcselet: "A választ adót minősíti az, ha a kérdést rossznak véli."


Pedig van ilyen eset. Amikor a kérdés prejudikál, és sugalmaz egy hamis választ, akkor az bizony rossz kérdés, és a feltevőjét minősíti. Pl: "Melyik baltával gyilkolta meg a feleségét?" A szerencsétlen válaszoló eleve csak védekezhet, és a kérdés elfogadásával hallgatólagosan azt is elismeri, hogy ő ölte meg a feleségét, és már csak a módozatokról lehet vitatkozni.


Köszönöm a kioktatást. Javaslom te tedd fel a kérdésemet helyesen, és felelj rá kedved szerint!
meunier
Hozzászólások: 239
Csatlakozott: 2009.09.15. 13:21

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: meunier » 2012.02.29. 17:10

Most miért kellett megsértődni?
TMB 100/800 APO, Lunt 60Ha, SW 200/1000N, Heq-5
Elpa
Hozzászólások: 17
Csatlakozott: 2012.02.26. 12:03

Re: A fénynél gyorsabban?

Hozzászólás Szerző: Elpa » 2012.03.01. 07:39

meunier írta:Most miért kellett megsértődni?
Kedves László! Olyan valaki oktatott ki aki nem tud ötig számolni. (Az öt részből összetett mondatot három részből állónak vélelmezett. ) A kérdésemre sem tudott felelni. Egy ógörög mondás szerint: "Csak az ostoba sértődik meg az ostobák szavától."
Ezért nincs okom a sértődésre.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”