Csillagváros.Hu

megtaláltam végre !!! vmi ilyesmire gondoltam.... a távolságot mint üveg golyót

Kvantum-radar Nagy Gergely | 2010. december 10. 02:10
lehetséges lenne ?

http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser
ha szabadon gondolkoznánk .. merre lehetne még kiút az irdatlan távolágokból?

"Newton gravitációs törvényéből az is következik ,hogy minél távolabb vannak a testek egymástól , annál kisebb közöttük a vonzóerő.E törvény szerint valamely csillag gravitációs ereje pontosan a negyede egy fele akkora távolságra levő , hasonló csillagénak.ez a törvény nagy pontossággal előrejelzi a bolygók pályáját.Ha a gravitációs törvényben a csillag vonzóereje gyorsabban csökkenne a távolsággal , akkor a bolygók pályái nem elliptikusak volnának , hanem spirálisan haladnának a nap felé.Ha lassabban csökkenne, akkor a távoli csillagok vonzóereje felülmúlná a földét."

Ezt Hawking : Az idő rövid története című könyvében találtam . Felteszem a kiemelt részben a fordító összekeverte a két mondat második tagjait ..... vagy én nem értek valamit?

Ez azt jelent, hogy a gravitációs erő a távolság négyzetével arányban csökken, ha ez nem így lenne akkor például a Naprendszerünk se lenne stabil.

Hát éppen ez az..... Vagyis ha a csillag vonzereje gyorsabban csökkenne - azaz nem négyzetével hanem mondjuk negyedik vagy ötödik hatvánnyal- ,akkor haladna a bolygó spirális pályán a nap felé ????????? Akkor nem a nap felé hagyná el a pályáját hanem a naprendszer külseje felé ...Ha lassabban csökkenne -az az mondjuk a távolsággal egyenes arányban vagy a felével- akkor nagyobb sebesség kellene a pályán tartáshoz vagyis a mostani pálya a csillag felé módosulna spirális pályán.
Persze tényleg csak kérdés ,nem tudom a tutit.

Na jó leesett. Vagyis a mondat megfordításával asszem megértettem a dolgot . Vagyis " ha a gravitációs törvényben a csillag vonzóereje gyorsabban csökkenne a távolsággal (tehát gyorsabban nőne a távolság csökkenésével akkor a bolygók pályái nem elliptikusak volnának hanem.......
Szóval bocs .

pont írta:A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel....

Megígérték nekem is de hogyan lehetne mérni ?

Ennél japánabbul nem tudtál volna kérdezni én eszt most nem bírom értelmezni......
Ettől az én agyam kékhalált kap (aki nem tudja mi az nézzen utána gugliban)

Naaszittem nem találok témát a kérdésemhez. De találtam.
Kicsit relativitás-elméletes, de a távolsággal is kapcsolatos, mint a végére kiderül.

Alap kísérleti felállás: fényforrás a nagy messzi távolban, s elvileg hozzá képest állok, mint szemlélő. Majd a fényforrás felém megindul, s ismét megáll. X idő múlva megérkeznek azon fotonjai, melyeket akkor bocsájtott ki, mikor felém közeledett. Ezek a fotonok "sűrűbben" lesznek, és Doppler-eltolódást is fognak mutatni, igaz? Tehát egy kék-eltolódott és erősebb fényforrást figyelhetek meg, arra az időre, amíg felém közeledett. Ez a jelenség annál később jelentkezik nálam, minél távolabb volt a fényforrás.
No most ha én indulok el a fényforrás felé, majd állok meg, mivel minden relatív, ugyanazt kéne tapasztaljam, mint az előző esetben.
Következhet-e ebből az, hogy ha építhetünk erre egy mérő-űreszközt, mely meglódul, majd megáll, és elkezdi figyelni a csillagokat, mikor tapasztal az esetleg eddigiektől eltérő, a mozgása megváltozásából következő színeltolódást és fényességnövekedést? Amennyi idő múlva tapasztalja a változást az adott csillagnál, a fénye annyi idő múlva ér ide. Ez csak elméleti kérdés, mert amúgy értelmetlen lenne hisz közeli csillagoknál parallaxis mérésekkel is meg lehet mérni a távot, távoli csillagok fényét pedig ki az, aki megvárja, hogy ideérjen...

aPeti:

Amennyi idő múlva tapasztalja a változást az adott csillagnál, a fénye annyi idő múlva ér ide

Ez tévedés. Ha a megfigyelő elindul egy távoli csillagból folyamatosan érkező fénnyel szemben, AZONNAL észleli a Doppler-effektust. Az ugyanis nem a forrás sebességétől függ.

A legegyszerűbb (bár nem pontos) úgy elképzelni, mintha a távoli csillag géppuskasorozatot lőne ki. A golyók szabályos távolságban követik egymást, a megfigyelő állandó időközönként észleli őket. Ha elindul szembe velük, sűrűbben találkozik a golyókkal, nagyobb lesz a freki. Mégpedig azonnal, hiszen a golyók itt vannak a szomszédban - a dolog nem függ attól, milyen messze van a géppuska, mennyi ideig utaztak a golyók, amíg ideértek. (A relativitáselmélet a modell számszerű részleteit módosítja, de a lényeg változatlan.)

Kicsit másképp: képzelj el két szomszédosnak látszó csillagot, az egyik kétszer olyan messze van, mint a másik. Elindulsz a két csillag felé. El tudod képzelni, hogy az egyik fénye megváltozik, a másiké nem? Hol van felírva a fotonokra, hogy milyen messziről jöttek?

Ezzel az eljárással tehát (természetesen) nem lehet távolságot mérni.

dgy

Igaz, a Doppler-effektust tényleg azonnal kell észleljem. Ki is kellett volna javítanom ezt a hozzászólásomban.
Tényleg elég visszásnak hat a fejemben lévő dolog, hogy a fényességváltozás nem azonnali. Minden rezzenésemet-moccanásomat végtelenbe nyúlóan visszhangoznák így a csillagos ég különböző távú fényforrásai.
De... A fényforrásból kibocsájtott fotonok hozzám képest szabályos rendben követik egymást, és sebességük hozzám képest állandó, tehát akárhogy gyorsítok/lassítok, mindig ugyanolyan ütemben szaladnak felém a már "kilőtt" fotonok. Vagy a sebességük állandó marad, csak megsűrűsödnek a Lorentz transzformációból is következően... A Doppler-eltolódás pedig gondolom nem azért jön létre, mert a fotonok megsűrűsödnek, hanem mert (mintha) a fotonok egyenként "sűrűsödnének" meg.

Egyébként létezik-e (biztos igen) olyan elképzelés a relativitás megoldására, mely szerint egy adott foton úgymond "több helyen is lehet" attól függően, hogy az észlelője a fényforráshoz képest hogy, s milyen sebességgel mozog? Ezt úgy értem: ebben az elképzelésben a foton nem egy 3D-s térben jelen levő c sebességű részecske-hullám, hanem annál "kiterjedtebb", alább ecsetelt módon. S itt nem lenne Lorentz-transzformáció. Ha közeledek a fényforráshoz, akkor az adott irányú, épp felém tartó foton azon részére "rezgek rá", amelyik felém épp c-vel halad, tehát mondjuk a rövidebb hullámhosszú, lassabban közlekedő részére... Ha távolodok a fényforrástól, akkor pedig a foton azon részével találkozom, vagyis egy olyan fotont tapasztalok az adott irányból, mely a fényforráshoz képest ugyan gyorsabb, mint c, de énhozzám képest éppen c sebességgel halad (és nagyobb hullámhosszú). Nem tudom, mennyire érthető.

aPeti írta:Ha közeledek a fényforráshoz, akkor az adott irányú, épp felém tartó foton azon részére "rezgek rá", amelyik felém épp c-vel halad, tehát mondjuk a rövidebb hullámhosszú, lassabban közlekedő részére... Ha távolodok a fényforrástól, akkor pedig a foton azon részével találkozom, vagyis egy olyan fotont tapasztalok az adott irányból, mely a fényforráshoz képest ugyan gyorsabb, mint c, de énhozzám képest éppen c sebességgel halad (és nagyobb hullámhosszú). Nem tudom, mennyire érthető.

Te figyu, a fény sebessége nem függ a hullámhosszától. nincs olyan, hogy hozzád képest C-nél lassabban vagy gyorsabban halad a fény- Az mindig C-vel halad. A sebességek csak a newtoni mechanikában
adódnak (vonódnak ki) egymásból. Két egymással szemben közlekedő foton relatív sebessége nem 2c. Hanem c.

De ha valami másról akartál írni, akkor az utolsó mondatod lép érvénybe, hogy nem voltál értehtő!