tobe írta:Az hogy lehet, hogy a részecskék mind egyformák, mármint az azonos típusúak, most mindegy, hogy elektron, vagy neutron, stb . és mind tudja, hogy mit kell neki csinálnia, milyen receptoraik vannak, amik felfogják és reagálnak az őket érő hatásokra és hogy tudták azokat olyan egyformára "készíteni" ? Onnantól még érthető is, hogy mit csinálnak úgy nagyjából, de mindig eljutunk egy olyan pontig, amire nemhogy nincs magyarázat, de még eleve elég a magyarázat lehetőségét is feltételezni. Van szerintem nagyon sok dolog, ami előtt tátva marad még a legokosabb fizikusoknak, gondolkodóknak is a szája.
Erről jut eszembe, lehet valahol találni egy listát a nyitott kérdésekről a fizikában pl . online a neten ?
pg.: nekem van néhány nyitott kérdésem, dióhéjban, később, esetleg, ha valakit érdekel, hosszabban is el tudom kérdezni:
miért mondják, hogy a fénynek nincs tömege, mikor a csillagokban lezajló fúzió szerint:
A csillagokban is, mint a Világegyetemben mindenhol a hidrogén a leggyakoribb elem, így életük legnagyobb részében hydrogen atommagokból hélium atommagokat építenek fel. A folyamat során négy proton (azaz négy hidrogén atommag) hoz létre két protonból és két neutronból álló hélium atommagot. A reakció lényege, hogy a négy alkotórész tömege külön-külön nagyobb, mint a keletkezett atommag teljes tömege. A kettő közötti különbség a tömegdefektus, a kötési energia - ez az ami a fúzió során felszabadul.
4 db H atommag tömege külön-külön: 6,694x10-24 g
1 db He atommag tömege: 6,645x10-24 g
Különbség: 4,82x10-26 g
Tömegdefektus: 0,7%
Az eredeti tömeg 0,7%-a szabadul fel energia formájában, ez a csillag sugárzásának forrása.
pg.: ha a proton, neutron, elektron, stb mind ANYAG, a belőlük kivált, sugárzásként eltávozott, 4,82x10e-26 TÖMEG-ű alkotók miért nem anyagok, ha tömegük van???
a fény , ugye az elektromágneses sugárzás egy vékony sávja. Ha kilövődött, kisugárzódott, akkor már el kell venni tőle az "ANYAG"-i statust? Miért ne lehetne kettős állampolgár?
Nem a szavannai felfogásunk szerinti anyag, nem lehet megenni, magunknak eltenni, de ma már másként is ítélhetnénk.
miért mondják, hogy a gravitáció nem erő, csak elhajlítja a teret??
az univerzumban minden kölcsönhatásban van a környezetével......ha a "TÉR" az a semmi, ami a tágulás közben az anyagi alkotók __pl. a galaxisok--- között tágul, ezzel a semmivel hogyan tudnának bármit kezdeni a "nagy gravitorok" ? Magukhoz görbítik a semmit? Szerintem erre lenne jobb magyarázat.
hogyan alakult ki a gravitáció??
kérek mindenkit, a kifejezésbe: ALKOTÓ, ne kössenek bele nem találtam jobbat és kösz
szóval, volt egy kicsi, tömör, forró golyó...régen... az ALKOTÓ unta, felrobbantotta
kicsit később --pár másodperc és mai idő szerint 400 millió év között valahol,--- megbánta, mert látta, az egész cucc a végtelenségig fog tágulni, végtelen messzire, soha többé nem tátja, semmibe vész az egész.
Fogott tehát az ALKOTÓ egy nagyon hosszú, nagyon vékony tűt, és elkezdte böködni a protonokat---véletlenül pont megfelelő helyen lévőket--nagy távlatú statisztikai eloszlásban---,és rájuk parancsolt, imígyen: "kiabáljatok hangosan, --többi proton, ide hozzám!" És a többiek szótfogadtak, elkezdtek tömörülni. A többi már megy magától lassan befogják az egész felrobbantott bandát, --- vigyázz!! az univerzum véges, a legszélén állókon kívül nincsen senki, aki kifelé csalogatna, dacolva az ALKOTÓ akaratával!!-- a robbanás ereje a tágulással gyengül, a gyülekező parancs ereje sem az idővel, sem a térrel nem gyengül, lassan újra visszajön az összes.
Honnan tudták a példabeli protonok, hogy ők kapták a parancsot, és nem tőle balra lévő 21.-ik ???
következő kérdés, az Univerzum nagysága:
Re: A NAGY BUMM elmélet és az Univerzum
HozzászólásSzerző: Szabó Zoltán (SzZoli) » 2011. március 5., szombat 19:27
Gondoljunk arra, hogy az Univerzum végtelen, nincs határa, széle. Így máris nehéz bármiféle középpontot elképzelni.
Molnár Péter (mpt) » 2011. március 2., szerda 18:44
SzittyaG írta:Egy alapvető kérdésem lenne: miből feltételezzük azt, hogy az univerzumunk 13,7 milliárd éves? Sajnos sok helyen kerestem a választ, de még nem találtam meg, gondoltam majd itt
![kacsintás ;)](./images/smilies/icon_e_wink.gif)
A mikrohullámú háttérsugárzásban megfigyelhető, az iránytól függő roppant kicsiny (10^-5 nagyságrendű, ha jól rémlik) eltérések mértékéből és az eltérést mutató foltok méretéből, valamit ezek eloszlásából következtették ki. A pontos részleteket talán DGy majd leírja
![mosoly :)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
Na ja, így jár, aki a Wikipédiát hiteles forrásként kezeli
![mosoly :-)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
Számolj utána! Adva van a vöröseltolódás, kiszámolhatod a távolságot belőle.
Adok egy kis segítséget: a vöröseltolódásból számolt távolság soha nem lesz nagyobb 13,7 milliárd fényévnél.
A 3C 9 esetében a távolságra 11,05 milliárd fényév jön ki.
Igen, az inflláció elegánsan, és roppant egyszerűen választ ad egy csomó kérdésre. Az emlitett háttérsugárzás hihetetlenül azonos értékére, a "síkság" problémára, és még jó pár dologra. Ebben az a szép, hogy mindezt úgy, hogy olyan jelenségekre, amik látszólag nem függenek össze! A 96 milliárd fényévet enyhén spekulatívnak érzem, biztos valahol valamelyik helyi "blikknek" nyilatkozott valaki, és ők a lehető legnagyobb betűtípussal hozták le, címoldalon. Így megragadt..
![nagyon boldog :D](./images/smilies/icon_e_biggrin.gif)
. A világegyetem lehet ennél sokkal nagyobb. Valahol olvastam, egy becslést, hogy ha a belátható/teljes világegyetem méretének az arány olyan arány is lehet, mint a proton méretének megfelelő gömb és a föld felülete.. Szal hatalmas. Erre a kérdésre, megfigyelések utján nem fogjuk megtudni a választ. Legalábbis a jelenlegi ismeretek szerint. Másrészt szerintem nem is igazán van jelentősége..
ez volt néhány vélemény, ezen a fórumon.
kb 11 Mrd fényévtől "szal hatalmas"-ig, SŐT A VÉGTELENIG
És van egy komolynak tűnö is, már idéztem egyszer:
Főoldal arrow Tudástár arrow Kozmológia
01 - A kozmológia alapjai
Nyomtatás E-mail
Szerző: SDT, MCSE | 2009. április 11. szombat 21:24
A kozmológia, mint tudomány; kozmológiai elv, Olbers-paradoxon, Hubble-törvény, a táguló Univerzum.
Mai ismereteink szerint a Világegyetem kb. 13-15 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és azóta folyamatosan tágul, ennélfogva a kiterjedése óriási..... A megfigyelési kozmológia alapja az, hogy a távoli égitesteket ....
----Világegyetemben nem lehet végtelen távolságra ellátni, csak maximum akkorára, amekkorát a fény ezen életkor alatt befuthatott. Az Olbers-paradoxon és az éjszakai sötét égbolt magyarázata tehát az, hogy az általunk belátható térrész, bár hatalmas, de véges, és ebben a véges térrészben a világító anyag sűrűsége igen kicsi. "
de például hogyan működik a sebesség és iránymérés
HozzászólásSzerző: Török Béla (tobe) » 2011. március 7., hétfő 12:35
"A mérések szerint a Föld az Oroszlán/Kráter csillagkép irányába száguld az űrben 378 km/sec sebességgel, és az egyben azt is jelenti, hogy a relativitáselmélet alapfeltételezése téves, a fénysebesség nem állandó."
HozzászólásSzerző: Parajdi Péter (Pape) » 2011. március 7., hétfő 22:30
Halkan jegyzem meg, hogy a Nap térbeli haladási iránya (az apex), a herkules csillagkép keleti felében található
Napunk a fősíkban, a Sagittarius és Perseus spirálkarok között az Orion ágban található. A centrumtól 30 ezer fényévnyire helyezkedik el, az elméleti fősíkhoz nagyon közel, attól mindössze 45 fényév távolságban. A Nap 220 km/s-os sebességgel kering a Tejútrendszer centruma körül, 250 millió évenként megtéve egy teljes fordulatot.
http://www.babylon5.hu/tech/csillagok-main.htmlhát, vannak még kérdések kösz hogy elolvastok