Hol vannak ők? avagy egy ötlet a SETI kutatáshoz

[SzZoli]

Valaki összekeverte az intelligens lények keresését az üzenetváltással. Előbbi sikeres lehet akkor is, ha azok az "intelligens" lények már 50 éve kinyírták egymást egy atomhábotúban. És nem fognak válaszolni.

[astrohist]

Ugy vélem, egyszerűen minden technikai lehetőséget meg kell próbálni: a mesterséges jelzések keresésétől az életlehetőség kutatásáig (ami most még gyermekcipőben sem jár) minden értelmes módszert. Ha nem próbáljuk meg, nem is tudhatjuk lesz-e eredménye. Viszont:
1. Egyáltalában nem szükség szerű, hogy egy (emberi szemmel) intelligensnek tekinthető közösség a világmindenség felé fordul.
2. Miért kellene egymást elpusztítaniuk egy atomháboruban? Egyáltalában, miért lenne szükségszerű, hogy intelligens lények egymást irtsák. Pusztán azért, mert az emberiség ilyen, még nem kell másutt másoknak is ilyennek lenni. (Megdöbbentő, hogy ennyire emberszabásúan gondolkodik szinte mindenki: nem csak a mezei nagyközönség, de tudósok és főleg sci-fi írók.)
3. Nem bízok abban, hogy bármilyen ésszerű kutató programnak holnaputánra már eredménye lesz, de egyszer biztosan lesz, még ha negatív is. - BQ.

[ἄπειρον]

Azért Lajos bácsi, mert ez az evolúció törvénye.

Azért ez a mondat és az utána következők az evolúciónak meglehetősen vulgáris és avítt felfogásáról tanúskodnak. Másrészt az ember néhány ezer éve valami kulturális lény lenne, háborúit ebben a térben kell értelmezni, amit nemigen lehet leírni a biológiai evolúció elméletével.

Amiről Lajos bácsi (remélem szólíthatom így) írt, arra sokkal inkább úgy lehet válaszolni, hogy a totális béke és lefegyverzés egyszerűen instabil állapot - bárki, aki elkezd fegyverkezni, átviszi a rendszert egy másik állapotba.

Furcsa módon egyébként a béke ügyét talán éppen a lobalizáció fogja előremozdítni (a világcsendőr helyett). Azon államok, melyek mélyen egymásra utaltak, szoros kulturális és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek, nehezebben bocsátkoznak háborúba egymással.

Mindenesetre amikor ETI kérdésekről van szó, nem szabad elfelejteni, hogy azok a civilizációk lehetnek sokkal korosabbak is, mint az ember írott történelmének ötezer éve.

[tobe_]

SETI, talán nem az ég fele kellene fordítani a rádiótávcső tükröket, hanem a Föld golyója fele ...

Egyébkén, mivel ugye egy bizonyítékunk van eddig nagyjából az értelmes életre, az emberre gondolok, de viszont az nem lehetett hogy akár 1 milliárd éve is volt már ilyen emberféleség, csak kihalt, kipusztult, és eddig akár nyomát nem találták, mert az a sok lelet, az még lehet így is a jéghegy csúcsa, amit eddig találtak ?

[ἄπειρον]

Nem tudok arról, hogy az evolúció elmélete bármilyen (akár átvitt) értelemben is avíttnak számítana. Épp ellenkezőleg.

Olvasd el újra a hozzászólásomat, ugyanis mellélőttél. Két dologra reagálok, mely ettől független.

Egyrészt egész biztos, hogy a globalizációnak éppen vége, nem tudom, te hol élsz 2008 óta.

Nem mintha számítana, de erre vannak pl. OECD adatsorok is, hogy ti. a globalizáció mértékek szignifikánsan zéró közelébe mentek le? Vagy ez csak egy obskurus kijelentés, saját elmélet, a vágyak kivetítése?

Én mondjuk 4 milliárd évről beszéltem, mert nem igazán látom, hogy miért kellene éppen az írás feltalálásánál elkezdeni egy civilizáció időmérését.

Az élet kb. 3,8 milliárd évvel ezelőtt tette meg első lépéseit. Nyugodtan vállalhatsz civilizációs közösséget egy sztromatolittal, lelked rajta, de azért a civilizáció fogalmát másra szokták fenntartani. Nem véletlenül nem foglalkoznak sem az antropológusok, sem a régészek ezekkel a korszakokkal. Mondjuk ki, hülyeség az emberrel ott foglalkozni, ahol az nincs.

Utolsó megjegyzés. A modern evolúcióelmélet nem Mérő Lászlónál kezdődik. Hanem pl. John Maynard Smith könyveiben. Tudom, hogy Mérő népszerű a közgazdászok, pszichológusok és a nagyközönség körében de ez a népszerűség ott véget is ér.

[Moonlight]

SETI, talán nem az ég fele kellene fordítani a rádiótávcső tükröket, hanem a Föld golyója fele ...

Egyébkén, mivel ugye egy bizonyítékunk van eddig nagyjából az értelmes életre, az emberre gondolok, de viszont az nem lehetett hogy akár 1 milliárd éve is volt már ilyen emberféleség, csak kihalt, kipusztult, és eddig akár nyomát nem találták, mert az a sok lelet, az még lehet így is a jéghegy csúcsa, amit eddig találtak ?

Azokról a civilizációkról, akik harmóniában éltek a természettel és a dokumentumaikat Word 2.0-ban mentették (kukoricalisztből készült) CDk-re, azokról viszonylag keveset tudhatunk meg.

Ugyanakkor egész biztos, hogy a civilizációk megjelenésének megvan a megfelelő ideje: legalább 2-3 csillag-generáció kell elteljen, hogy legyen jó kis kőzetbolygójuk, ott néhány milliárd év evolúció, stb. Sokkal korábbiak nem lehetnek nálunk. Az persze igaz, hogy pár ezer év is óriási különbség.
Előző civilizációk és stb: azért ez scifi kategória marad ellenkező értelmű lelet megtalálásáig.[/quote

Vajon Darwinnak erről sejtése lehetett?Érdekes.
http://www.nemere.hu/tiltott.htm

[dgy]

Előző civilizációk és stb: azért ez scifi kategória marad ellenkező értelmű lelet megtalálásáig.

Vajon Darwinnak erről sejtése lehetett? Érdekes.
http://www.nemere.hu/tiltott.htm

Ugyan már! Darwinnak ehhez semmi köze! Teljesen egyértelmű, hogy azokat a leleteket (százmillió éves kőzetekben talált mozsártörők, cipőnyomok stb) a közismerten trehány (lásd az ide vonatkozó regényeket és filmeket) időutazók hagyták el. A leletek publikálását a nagyhatalmú Időrendőrség próbálja megakadályozni, a tiltás ellenére publikálókat meg a gonosz Időügynökök üldözik (és ha elkapják, akkor a devonba száműzik őket)...

dgy

[astrohist]

Nemere Istvánról tudni kell, hogy gátlástalanul hazudik, és lelkesen népszerűsíti a hozzá hasonló "megélhetési fantaszták" linkságeit.
Néhány valótlanságot jómagam is lelepleztem. Úgy látszik az ilyen leleplezések kevésbé terjednek el, mint az alaptalan, kitalált híresztelések. - Jó lewnne ezeket az ostobaságokat, ill. terjesztésüket a Csillagvárosból mellőzni. BQ,

Mellékelek egy kis részletet az ilyen féle ál-tudományos hírekből. Kicsit hosszú, elnézést, de talán tanulságos:

Részlet a különös kérdőelek c. írásból (Megjelent a Galaktiká-ban)

REJTÉLYES-E A "REJTÉLYES ACÉLKOCKA"?
Korántse higgyük azonban, hogy a szakemberek valamiféle maradiságból vagy éppenséggel a tények
letagadásának okából óvakodnak egyik-másik megoldatlan kérdés vizsgálatától. Nemegyszer a szenzációkeltő
álhírek, jóhiszemű félreértések és tudatos szélhámoskodások szegik kedvét a leglelkesebb kutatóknak is. Az
utóbbi időben egyre sűrűbben emlegetett "rejtélyekről" közölt hírekből szinte lehetetlen kibogozni a valóságot, a
tájékozatlanságot és a szélhámosságot. Így hát a valódi szakember nem szívesen nyúl az ellenőrizhetetlen
adatokhoz. Mint például a hazai sajtóban is többször említett rejtélyes acélkocka esetében… amelyet állítólag ameglehetősen kalandos életű német bányamérnök, Friedrich Adolf Gurlt (1829-1902) talált egy barnaszén bánya kőzetrétegeiben, 1886-ban. A mintegy 7 cm hosszú, 6 cm legnagyobb szélességű és 4,7 cm legnagyobbvastagságú, szabálytalan trapéz alakú fémes anyagdarabot meteornak ítélte és ilyenként írta le a francia Akadémia közlönyének 1886. évi 103. kötetében (Comptes Rendus). Akkoriban a lelet elég nagy feltűnést keltett, mivel bányafejtés anyagában addig nem - és azóta sem - találtak meteoritdarabot. Az ún. wolffsäggi meteorit, 785 grammos súlyával, mérete után valóban besorolható a vasmeteoritok nem kisszámú csoportjába. Mint látható, sem Gurít, sem mások nem beszéltek "acélkockáról", annál kevésbé, mivel a meteoritdarab ránk maradt ábrázolásai egyáltalában nem is mutatnak kocka vagy hasáb alakot. A felülnézetben trapéz, oldalnézetben mogyoró vagy barackmag alakú példány jellegzetes meteoritszerű képet mutat, amilyen meteoritot még száz- és százszámra őriznek a múzeumok. Jellegzetesek a felszínét borító, "ujjnyomra" hasonlító bemélyedések; ezeket a légkörön áthaladva a megolvadás hozza létre.
Gurít, illetve a bányatársulat ezt a példányt sohasem adta át szakértőnek kémiai elemzésre, nem mutatták be nyilvános kiállításon, és nem ajándékozták egyetlen múzeumnak sem. Így hát lassanként a feledés pora borította a wolffsäggi meteoritot, amelyet a leírás óta egyetlen hozzáértő sem látott. (Ma már azt sem tudni, hol őrzik a leletet.) A meteoritkatalógusokban sem található meg, mivel bizonytalan, kétes hitelű példánynak minősítették.
Az 1950-es években azonban felfedezték a különös meteoritot a fantaszták, álmodozók és szédelgők.
Valójában ma már nehéz lenne kinyomozni, hogy ki röppentette fel először a gondolatot: a harmadkori
wolffsäggi barnaszénben talált meteorit emberi megmunkálás nyomait viseli magán. Az állítólagos
"acélkockán" ugyanis egy keskeny, körbefutó bemélyedés látható. Ezt a szabálytalan hornyolást nevezték el
"megmunkálás" nyomának. Mivel pedig tíz-húszmillió évvel ezelőtt még ember sem volt, a híresztelés
kikiáltotta a rejtélyes leletet idegen égitestekről érkezett űrhajósok itt maradt nyomának. A hírhedt
"rejtélygyáron", a francia Jacques Bergier már csalhatatlan bizonyítékát látta a leletben a távoli világ
küldötteinek.
Csak éppen magát a leletet nem látta senki! A kétes hitelű francia Science et Vie c. folyóirat szerint a
salzburgi múzeumban őrzik. Ám Osztrumov szovjet újságíró személyes látogatása során Ausztriában sehol sem tudtak megmutatni a különös "acélkockát" - vagy ahogyan a rejtélygyártók áltudományos nagyképűséggel
elnevezték, a paralellepipedont. Pedig a szakkörök bizonyára örömmel fogadták volna, ha végre valaki közli az érdekes vasmeteorit lelőhelyét. Mert az vitathatatlan, hogy a barnaszéntömbben lelt fémes tárgy, ha ugyan létezik, egy jellegzetes meteoritpéldány. (Létezését már a múlt században is kétségbe vonták.) Különös egyébként, hogy a szenzációvadászoknak sohasem ötlött fel az a kérdés: a távoli égitestről idelátogató értelmes lényeknek miért kellett egy meteoritdarabot farigcsálniuk? Egyébként a meteoritról közölt képek - amennyiben hitelesek - semmiféle különleges megmunkálás nyomát sem mutatják.
A rideg tények azonban képtelenek meggyőzni a túlfűtött fantáziát. A különféle valótlan híreszteléseket a
kozmikus vendégekről szóló mesék egyik legbuzgóbb hazai terjesztője még további "adatokkal" is megtoldotta.
A walffsäggi meteoritról ekként ír:
"Így írták ezt az esetet a »szenzációhajhász újságírók« rovására mindaddig, míg 1. Poggendorf, a szovjet
Tyehnyika Mologyozsi tudományos hírmagyarázója Az egzakt tudományok bibliográfiáját lapozgatva ismerős
névre nem bukkant. ( ..) Friedrich Adolf Gurít… 1886. július 7-én . .. mutatta be a fémtárgyat." (Ország Világ,
1976. nov. 15., 12. o.)
A pontosnak és hitelesnek tűnő adatok - egytől egyig valótlanok! Megállapítható, hogy a Tyehnyika
Mologyozsi (Ifjú Technikus) c. folyóiratnak nincsen 1. Poggendorf nevű hírmagyarázója, az Egzakt
tudományok bibliográfiája (azaz könyvészete) néven emlegetett mű pedig nem létezik. Ezzel szemben a múlt
század híres osztrák fizikusát nevezték J. C. Poggendorffnak, ő azonban aligha lehetett a szovjet folyóirat
munkatársa, mert sok évtizeddel a lap megindulása előtt, 1876-ban (81 esztendős korában) elhunyt. Tény, hogy Poggendorff valóban szerkesztett egy tudománytörténeti lexikont, amely a világ legjelentősebb tudósainak rövid biográfiáját (azaz életrajzát) és főbb műveit tartalmazza, ez 1863-ban jelent meg Életrajzi-irodalmi kézikönyv az egzakt természettudományok történetéhez címen· . Ennek Poggendorff szerkesztette első két kötetében aligha
· Poggendorff, J. C.: Biographisch-Litterarisches Handwörterbuch zur Geschichten der Exacten
Naturwissenschaften, I-II. kötet. Leipzing, 1863. (Ez a két kötet összesen 8501 nevet sorol fel.) A III. kötet A. J. lehet szó a hírhedt meteoritról, hiszen az a könyv kiadása után huszonhárom évvel, a szerző halálát követben
egy évtizeddel került elő! Poggendorff halála után számos további pótkötet jelent meg, ezek negyedik kötetében valóban fellelhető Gurít neve, de egyetlen, az idézetben említett sor sem fordul elő a híres lexikonban! Világos tehát, hogy a magyar hetilap tévedett.
Aligha kell indokolni, hogy ennyi hamis adat és téves, eltorzított közlés után a tudomány hivatásos művelői
miért tartózkodnak a különféle "rejtélyek" vizsgálatától, Valótlan közlésekből nem lehet valódi tanulságot
levonni. Pedig érdemes ezeket a híreszteléseket átböngészni, mert akad szinte már humoros "rejtély" is. Az
előbb idézett cikk szerint "Nevada államban, jelentős mélységből felszínre hozott kemény mészkőben kb. öt
centiméter hosszú acélcsavart találtak".
Nos, ilyen "csavarokat" bármelyik hazai turista, kiránduló is könnyen találhat. Elég, ha a barlangjairól
nevezetes Aggtelek és Jósvafő közti országút vízlevezető árkában felhalmozódott tömör kristályos
mészkőtörmeléket figyelmesen átkutatja. Előbb-utóbb feltűnik, hogy a kódarabok törésfelületén néha
merőlegesen kiálló, máskor hosszában elnyúló, csavarszerű mészképződmények ékeskednek. A földtan triász
korának sekély vizű tengerében élő virágállatok, az ún. crinoideák maradványát őrzi az ősmaradványokban
egyébként szegény kristályos mészkő.
"Acélcsavarról" persze szó sincsen. Az elhalt crinoideák hosszú, csavarszerű nyelét töltötte ki a finom
mésziszap, amely a szerves anyag felbomlása után valóban meghökkentően csavarmenetre emlékeztető
kőmagként maradt meg. (A virágállat nyelének csavarszerű szelvényezettsége biztosította a hajlékonyságot és azt, hogy veszélyben összehúzódjon, táplálékkereséskor kinyúljon.)
A triász-mészköre jellemző csavarszerű ősmaradványokból csinált azután a jámbor - vagy talán nem is olyan
fémbor - cikkíró acélcsavart! Az őslénytan szakértője persze hamar észreveszi a turpisságot, és egy életre elegevan a "rejtélyekből (Bartha Lajos)
Utólagos megjegyzés: a Salzburgi Múzeum termmészettudományi osztályán magam is utána érdeklődtem a "szénbányában talált meteoritnak" - eredménytelenül. Ottani barátaim alaposan feltúrták az egykori ismertetőket, leltárakat, de erről a leletről semilyen ismertetést sem találtak.

[Moonlight]

Jó estét!Akkor tehát Michael Cremo könyvében a leletek hamisak lennének?Vagy csak egy részük az?

[Balage]

Jó estét!Akkor tehát Michael Cremo könyvében a leletek hamisak lennének?Vagy csak egy részük az?

Nem hamisak a leletek, mert nem is léteznek valószínűleg. Nemhogy az egész elmélet hülyeség, még azt sem írja le rendesen, amit a "hivatalos" tudomány ír le.
"A hivatalos tudomány állítása szerint százmillió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön az első madarak, az első főemlősök és egyéb állatok..."
- a legősibb madarak 150 millió éve jelentek meg.
- a főemlősök....... hadd ne kelljen már mondani, hogy nem a dinoszauruszok korában jelentek meg. Az emlősök egészen a dinoszauruszok kipusztulásáig cickányszerű lények voltak.
- "és egyéb állatok" meg sületlen ködösítés, a tipikus hozzá nem értés megnyilvánulása.

"Egymilliárd évvel ezelőttről is van jó néhány tárgyi bizonyíték"
Egymilliárd éve élhetetlen (értsd: lakatlan, növénytelen, kő mindenütt) volt a szárazföld, tengerben is csak primitív többsejtű szervezetek voltak.

"mozsár, mozsártörő, vasedény(!!!)"
Hogyne, alatta meg a rezsó be volt még dugva a konnektorba, mi? Az általunk alkotott fémeszközök mind természetellenes megnyilvánulásai az anyagnak, ami folyamatosan arra törekszik, hogy abba a formába kerüljön vissza, amiből mi kinyertük (legvégén pl vasérc). Ezért kezeljük a hidakat, mert pár 100 év alatt elrozsdásodnak teljesen.

De a 100 millió éves tepsi az bizony megmarad, csak a globális régészeti maffia nem engedi, hogy nyilvánosságra hozzák. A XXI. században.