Jobb klikk,
A hivatkozás mentése más néven...
És már jön is!
Űdv,
L.
Dávid Gyula kérdések
Re: Dávid Gyula kérdések
Láttam! Láttam! DGy láthatóan kitett magáért, nagyon jó volt! Kár, hogy csak interneten tudom látni az ilyeneket... olyan szép visszagondolni, mennyi csodálatos élményt szerezhettem volna, ha fizikusnak megyek.
Németországban egyáltalán nem tudok még csak hasonlóról sem.
Németországban egyáltalán nem tudok még csak hasonlóról sem.
Re: Dávid Gyula kérdések
Olvastam két érdekes témáról. Mi a véleményetek? (Persze jó lenne D.Gy véleményét ismerni, ha lenne ideje...)
Lesz kvantumszámítógép?
A kvantum objektumok rendelkeznek azzal a bizarr, ugyanakkor hasznos tulajdonsággal, hogy egyszerre több állapotban is tudnak létezni, ezt nevezik szuperpozíciónak. Erwin Schrödinger fizikus a szuperpozíció különös következtetéseit egy dobozban elhelyezett macskával illusztrálta, aminek a sorsa egy radioaktív atomtól függ. Mivel az atom bomlását a kvantum mechanika vezérli, és csupán meghatározott számú mérés végezhető rajta, a macska valahogy egyszerre élő és holt, amíg a dobozt ki nem nyitják. „A kísérlet végén a macska állapotfüggvénye olyan, hogy a macska egy fél valószínűséggel él, és egy fél valószínűséggel halott. Heisenberg szerint – mondja Schrödinger – ha most hirtelen ránézek a macskára, attól a tekintettől a macska tényleg meghal, vagy a macska tényleg megél. Hát kérem szépen – mondta Schrödinger –, én ebből egy szót sem hiszek. Ez így nem lehet.” - ismertette a kísérlet végeredményét Teller Ede Schrödinger szemszögéből.
A szuperpozíció - elméletben - képessé teszi a kvantum számítógépek számításainak párhuzamos futását az információ kvantumbitekben való tárolásával. A hétköznapi bitekkel ellentétben ezek az úgynevezett kubitek nem veszik fel az 1 vagy 0 értéket, hanem a kettő keverékeként léteznek, csupán a méréskor állapodva meg egy határozott értéken. A szuperpozíció megsemmisülése pusztán annak a hatására, hogy rájuk pillantunk azonban egy igen törékeny rendszert eredményez, ez az egyik fő nehézség a leendő kvantumszámítógép tudósok előtt is, akiknek elég hosszan fenn kell tartaniuk a szuperpozíció, hogy számításokat végezhessenek.
Kutatók szerint az alapelveket tekintve lehetségesnek tűnik olyan mérések elvégzése, amik elég „óvatosak” a szuperpozíció fenntartásához. Az elmélet lényege, hogy valami kevésbé direktet mérjenek, minthogy egy bit 1 vagy 0 - visszatérve Schrödingerhez, olyan ez mintha egy homályos lencsén keresztül néznénk rá szegény párára. Ez nem teszi lehetővé egy „erős” információdarab kinyerését - legyen a macska élő vagy holt - viszont más tulajdonságok észlelhetők lehetnek a méréssel.
Most dr. Rajamani Vijayaraghavan, a Berkeley Egyetem fizikusa, akit kollégái a mindennapos nyelvtörés elkerülése végett leginkább Vijay-nek neveznek, csapatával megalkotta a homályos lencse működő megfelelőjét. "Csak félig nyitjuk ki a dobozt" - mondta a kutató.
A csapat egy parányi szupravezető áramkörrel dolgozott, amit a kvantum számítógépek kubitjeként szoktak alkalmazni. A kubitet szuperpozícióba helyezték, állapota ciklikusan 0 és 1 között mozgott. Ezután a csapat megmérte ennek az oszcillációnak a frekvenciáját, ami jellemzően egy gyengébb mérés, mint a bit értékének a meghatározása, ezért lehetségesnek tűnt a mérés elvégzése anélkül, hogy a kubitet választás elé állították volna, a művelet azonban egy komplikációt is eredményezett.
Bár elég kíméletes volt ahhoz, hogy ne semmisítse meg a kvantum szuperpozíciót, a mérés véletlenszerűen megváltoztatta a kubit frekvenciáját. A csapatnak sikerült rendkívül gyorsan elvégezni a mérést, lehetővé téve a kutatóknak egy egyenlő, ellentétes változás bevezetését a rendszerbe, ami visszatérítette a kubit rezgését a mérés előtti értékre. Ha a rendszer túlságosan eltér a kívánt állapottól, vissza lehet lökni a megfelelő ritmusba.
Vijay csapata nem elsőként állt elő a visszacsatolások alkalmazásával egy kvantumrendszer szondázásához, a múltban azonban nem sikerült elég gyenge méréseket végezni ahhoz, hogy fennmaradjon a rendszer, vagy a túl gyenge mérésekből kapott jeleket nem lehetett megfelelően észlelni, túl erős volt a háttérzaj. A Berkeley kutatói egy új típusú erősítőt használtak, ami szennyeződés nélkül fedte fel a jeleket. Az eredmények szerint a kubit a kísérlet egésze során rezgő állapotában maradt. Ez csupán egy másodperc századrészét jelenti, a lényeg azonban, hogy a kubit túlélte a mérési folyamatot.
"Ez a demonstráció azt bizonyítja, hogy már szinte célba értünk, abban az értelemben, hogy képesek vagyunk megvalósítani a kvantum hibakezelést" - mondta Vijay, aki szerint módszerükkel meghosszabbítható a kvantum számításokhoz szükséges szuperpozíció, automatikusan visszatérítve az összeomlás szélére sodródó kubiteket.
-------------------
A fénysebességen túl?
Ausztrál tudósok új formulákat fejlesztettek ki, hogy lehetővé tegyék Einstein elméleteinek fénysebesség fölötti működését. Mindezek ellenére az továbbra is rejtély, hogy mi történik a kozmikus sebességhatárt átlépő anyaggal.
James Hill, az Adelaide Egyetem alkalmazott matematika professzora és munkatársa, dr. Barry Cox a Proceedings of the Royal Society A. szaklapban publikálta Einstein speciális relativitáselméletének általuk készített kiterjesztését. "A speciális relativitáselmélet a világ egyik legsikeresebb elmélete. Sok-sok esetben igazolták már" - mondta Hill. "Mi megpróbáltuk kivetíteni ezt az elméletet a fénysebességen túlra"
Hill és Cox egy új megközelítéssel próbálkozott. "Amennyire tudom, ez az első természetes logikai kiterjesztése Einstein saját elméleteinek" - tette hozzá Hill. "Ezzel nem váltjuk ki Einsteint. A két elmélet teljes egészében összefér."
Hill és Cox új formulái két különböző, térben elhelyezkedő test, avagy vonatkoztatási rendszer (A és B) relatív sebessége, és egy harmadik, megfigyelt test (C) sebessége közötti kapcsolat einsteini értelmezésének kiterjesztése. A relatív sebesség az A és B sebessége közötti különbség. Amikor a relatív sebesség nulla, mindkét test úgy látja, hogy C azonos sebességgel mozog. Azonban, ha az A és B közötti sebesség nő, a két test különböző méréseket ad C sebességéről. Amikor a relatív sebesség megközelíti a fénysebességet, a formulák határozatlanná válnak, a speciális relativitás pedig összeomlik.
Hill és Cox formulái egy olyan helyzetre térnek ki, amiben a relatív sebesség végtelenné válhat. Ez alkalmazható arra, hogy leírják, mi történik a fényénél nagyobb sebességeken. Mindazonáltal, akárcsak az eredeti Einstein elméletnél, a formulák határozatlanná válnak, amikor a relatív sebesség lecsökken a fénysebességre. "A fénysebesség mindkét elméletben egy matematikai szingularitás marad" - hangsúlyozta Hill.
Hill szerint ez a fénysebességen jelentkező matematikai bizonytalanság azt tükrözi, hogy még mindig nem tudjuk, mi fog történni a közönséges anyaggal, amikor ténylegesen átlépi ezt a sebességet.
"Az élet az a terület, ahol a fény sebességénél lassabban haladunk, és van egy olyan érzésem, hogy a világ drámai módon megváltozik, amint átlépjük a fénysebességet" - mondta. "Felcserélődhet a tér és az idő. Az emberek mindig is kíváncsiak voltak mi történik - mindannyian elporladunk? Atomjaira hullik az űrhajó? A hangsebességnél tudjuk, hogy az átlépése egy nagy robbanással jár. Azt gyanítom, hogy a fénysebesség átlépése ennél érdekesebb lesz"
(sg.hu – informatika & tudomány)
Lesz kvantumszámítógép?
A kvantum objektumok rendelkeznek azzal a bizarr, ugyanakkor hasznos tulajdonsággal, hogy egyszerre több állapotban is tudnak létezni, ezt nevezik szuperpozíciónak. Erwin Schrödinger fizikus a szuperpozíció különös következtetéseit egy dobozban elhelyezett macskával illusztrálta, aminek a sorsa egy radioaktív atomtól függ. Mivel az atom bomlását a kvantum mechanika vezérli, és csupán meghatározott számú mérés végezhető rajta, a macska valahogy egyszerre élő és holt, amíg a dobozt ki nem nyitják. „A kísérlet végén a macska állapotfüggvénye olyan, hogy a macska egy fél valószínűséggel él, és egy fél valószínűséggel halott. Heisenberg szerint – mondja Schrödinger – ha most hirtelen ránézek a macskára, attól a tekintettől a macska tényleg meghal, vagy a macska tényleg megél. Hát kérem szépen – mondta Schrödinger –, én ebből egy szót sem hiszek. Ez így nem lehet.” - ismertette a kísérlet végeredményét Teller Ede Schrödinger szemszögéből.
A szuperpozíció - elméletben - képessé teszi a kvantum számítógépek számításainak párhuzamos futását az információ kvantumbitekben való tárolásával. A hétköznapi bitekkel ellentétben ezek az úgynevezett kubitek nem veszik fel az 1 vagy 0 értéket, hanem a kettő keverékeként léteznek, csupán a méréskor állapodva meg egy határozott értéken. A szuperpozíció megsemmisülése pusztán annak a hatására, hogy rájuk pillantunk azonban egy igen törékeny rendszert eredményez, ez az egyik fő nehézség a leendő kvantumszámítógép tudósok előtt is, akiknek elég hosszan fenn kell tartaniuk a szuperpozíció, hogy számításokat végezhessenek.
Kutatók szerint az alapelveket tekintve lehetségesnek tűnik olyan mérések elvégzése, amik elég „óvatosak” a szuperpozíció fenntartásához. Az elmélet lényege, hogy valami kevésbé direktet mérjenek, minthogy egy bit 1 vagy 0 - visszatérve Schrödingerhez, olyan ez mintha egy homályos lencsén keresztül néznénk rá szegény párára. Ez nem teszi lehetővé egy „erős” információdarab kinyerését - legyen a macska élő vagy holt - viszont más tulajdonságok észlelhetők lehetnek a méréssel.
Most dr. Rajamani Vijayaraghavan, a Berkeley Egyetem fizikusa, akit kollégái a mindennapos nyelvtörés elkerülése végett leginkább Vijay-nek neveznek, csapatával megalkotta a homályos lencse működő megfelelőjét. "Csak félig nyitjuk ki a dobozt" - mondta a kutató.
A csapat egy parányi szupravezető áramkörrel dolgozott, amit a kvantum számítógépek kubitjeként szoktak alkalmazni. A kubitet szuperpozícióba helyezték, állapota ciklikusan 0 és 1 között mozgott. Ezután a csapat megmérte ennek az oszcillációnak a frekvenciáját, ami jellemzően egy gyengébb mérés, mint a bit értékének a meghatározása, ezért lehetségesnek tűnt a mérés elvégzése anélkül, hogy a kubitet választás elé állították volna, a művelet azonban egy komplikációt is eredményezett.
Bár elég kíméletes volt ahhoz, hogy ne semmisítse meg a kvantum szuperpozíciót, a mérés véletlenszerűen megváltoztatta a kubit frekvenciáját. A csapatnak sikerült rendkívül gyorsan elvégezni a mérést, lehetővé téve a kutatóknak egy egyenlő, ellentétes változás bevezetését a rendszerbe, ami visszatérítette a kubit rezgését a mérés előtti értékre. Ha a rendszer túlságosan eltér a kívánt állapottól, vissza lehet lökni a megfelelő ritmusba.
Vijay csapata nem elsőként állt elő a visszacsatolások alkalmazásával egy kvantumrendszer szondázásához, a múltban azonban nem sikerült elég gyenge méréseket végezni ahhoz, hogy fennmaradjon a rendszer, vagy a túl gyenge mérésekből kapott jeleket nem lehetett megfelelően észlelni, túl erős volt a háttérzaj. A Berkeley kutatói egy új típusú erősítőt használtak, ami szennyeződés nélkül fedte fel a jeleket. Az eredmények szerint a kubit a kísérlet egésze során rezgő állapotában maradt. Ez csupán egy másodperc századrészét jelenti, a lényeg azonban, hogy a kubit túlélte a mérési folyamatot.
"Ez a demonstráció azt bizonyítja, hogy már szinte célba értünk, abban az értelemben, hogy képesek vagyunk megvalósítani a kvantum hibakezelést" - mondta Vijay, aki szerint módszerükkel meghosszabbítható a kvantum számításokhoz szükséges szuperpozíció, automatikusan visszatérítve az összeomlás szélére sodródó kubiteket.
-------------------
A fénysebességen túl?
Ausztrál tudósok új formulákat fejlesztettek ki, hogy lehetővé tegyék Einstein elméleteinek fénysebesség fölötti működését. Mindezek ellenére az továbbra is rejtély, hogy mi történik a kozmikus sebességhatárt átlépő anyaggal.
James Hill, az Adelaide Egyetem alkalmazott matematika professzora és munkatársa, dr. Barry Cox a Proceedings of the Royal Society A. szaklapban publikálta Einstein speciális relativitáselméletének általuk készített kiterjesztését. "A speciális relativitáselmélet a világ egyik legsikeresebb elmélete. Sok-sok esetben igazolták már" - mondta Hill. "Mi megpróbáltuk kivetíteni ezt az elméletet a fénysebességen túlra"
Hill és Cox egy új megközelítéssel próbálkozott. "Amennyire tudom, ez az első természetes logikai kiterjesztése Einstein saját elméleteinek" - tette hozzá Hill. "Ezzel nem váltjuk ki Einsteint. A két elmélet teljes egészében összefér."
Hill és Cox új formulái két különböző, térben elhelyezkedő test, avagy vonatkoztatási rendszer (A és B) relatív sebessége, és egy harmadik, megfigyelt test (C) sebessége közötti kapcsolat einsteini értelmezésének kiterjesztése. A relatív sebesség az A és B sebessége közötti különbség. Amikor a relatív sebesség nulla, mindkét test úgy látja, hogy C azonos sebességgel mozog. Azonban, ha az A és B közötti sebesség nő, a két test különböző méréseket ad C sebességéről. Amikor a relatív sebesség megközelíti a fénysebességet, a formulák határozatlanná válnak, a speciális relativitás pedig összeomlik.
Hill és Cox formulái egy olyan helyzetre térnek ki, amiben a relatív sebesség végtelenné válhat. Ez alkalmazható arra, hogy leírják, mi történik a fényénél nagyobb sebességeken. Mindazonáltal, akárcsak az eredeti Einstein elméletnél, a formulák határozatlanná válnak, amikor a relatív sebesség lecsökken a fénysebességre. "A fénysebesség mindkét elméletben egy matematikai szingularitás marad" - hangsúlyozta Hill.
Hill szerint ez a fénysebességen jelentkező matematikai bizonytalanság azt tükrözi, hogy még mindig nem tudjuk, mi fog történni a közönséges anyaggal, amikor ténylegesen átlépi ezt a sebességet.
"Az élet az a terület, ahol a fény sebességénél lassabban haladunk, és van egy olyan érzésem, hogy a világ drámai módon megváltozik, amint átlépjük a fénysebességet" - mondta. "Felcserélődhet a tér és az idő. Az emberek mindig is kíváncsiak voltak mi történik - mindannyian elporladunk? Atomjaira hullik az űrhajó? A hangsebességnél tudjuk, hogy az átlépése egy nagy robbanással jár. Azt gyanítom, hogy a fénysebesség átlépése ennél érdekesebb lesz"
(sg.hu – informatika & tudomány)
Re: Dávid Gyula kérdések
Teljesen egyetértek Sanyilacival, nem látom, mi ebben az újdonság. Az ismertetésekből ez nem is derül ki. Megpróbálom megkeresni az eredeti cikket, hátha attól okosabb leszek. Ha rájövök valamire, megírom ide.
dgy
Ui: megnéztem. A teljes cikk csak pénzért tölthető le, a kivonatot tudtam elolvasni. Amennyire abból látszik, ezt az "elméletet" mint játékos ötletet én 1996-ban előadtam Tatán, a Mafihe közgyűlésén. Azt is elmondtam, hogy mi a fő baj vele... A dolog ma sem több játékos ötletnél. A kivonat utolsó mondatában a szerzők is óvatosan valami ilyesfélét állítanak...
dgy
Ui: megnéztem. A teljes cikk csak pénzért tölthető le, a kivonatot tudtam elolvasni. Amennyire abból látszik, ezt az "elméletet" mint játékos ötletet én 1996-ban előadtam Tatán, a Mafihe közgyűlésén. Azt is elmondtam, hogy mi a fő baj vele... A dolog ma sem több játékos ötletnél. A kivonat utolsó mondatában a szerzők is óvatosan valami ilyesfélét állítanak...
Re: Dávid Gyula kérdések
Tisztelt Dávid Gyula, Kedves Fórumozók!
Nem szeretném elvonni a figyelmet az előző kérdésektől, mert engem is nagyon érdekel a véleményetek.
Viszont van egy számomra izgalmas téma, ami épp most merült fel bennem.
Van-e valamiféle kapcsolat a Higgs mező és a Mach-elv közt?
A Higgs részecske f(é)lfedezése más megvilágításba helyezheti-e a Mach-elvet?
Válaszaitokat, véleményeteket előre is köszönöm.
U.I.:
Gratulálok a hajós-jégtömbös modell megalkotásáért, ZSENIÁLIS!
Véleményem szerint sokkal szemléletesebb, mint David J. Miller Thatcher-es modellje (amiért még pezsgőt is kapott...)
Nem szeretném elvonni a figyelmet az előző kérdésektől, mert engem is nagyon érdekel a véleményetek.
Viszont van egy számomra izgalmas téma, ami épp most merült fel bennem.
Van-e valamiféle kapcsolat a Higgs mező és a Mach-elv közt?
A Higgs részecske f(é)lfedezése más megvilágításba helyezheti-e a Mach-elvet?
Válaszaitokat, véleményeteket előre is köszönöm.
U.I.:
Gratulálok a hajós-jégtömbös modell megalkotásáért, ZSENIÁLIS!
Véleményem szerint sokkal szemléletesebb, mint David J. Miller Thatcher-es modellje (amiért még pezsgőt is kapott...)
Re: Dávid Gyula kérdések
Van-e valamiféle kapcsolat a Higgs mező és a Mach-elv közt?
A Higgs részecske f(é)lfedezése más megvilágításba helyezheti-e a Mach-elvet?
A válasz határozott NEM.
A Mach-elv arról szól, hogy a "távoli tömegek" eloszlása meghatározza azt, mit tekinthetünk inerciarendszernek. A "távoli tömegek" homályos fogalmát többször próbálták konkrét anyagi rendszerhez kötni, pl az állócsillagok, "álló galaxisok" eloszlásához. A legjobb és legértelmesebb jelölt a kozmikus háttérsugárzás. Erről szólt az egyik Polaris-beli előadásom is.
Amikor felfedezünk egy új anyagfajtát, ami mintegy "kitölti" az Univerzumot, az ember arra gondol, hogy íme megvan az abszolút koordinátarendszer: amelyben ez az anyag nyugszik. Erre új jelölt a Higgs-mező - ez indukálhatta a kérdést.
Csakhogy.
Egy állandó értékű skalármező nem tud koordinátarendszert kijelölni!
Egy vektormező, legalábbis lokálisan, igen: keressük azt a KR-t, amelyben a vektormező értéke nulla. Hasonlattal: vitorlázzunk együtt a széllel, és nem érezzük a szelet. Ha véletlenül mindenütt ugyanolyan a szélsebesség, akkor ezzel a KR-váltással egy "abszolút szélmentes" KR-be transzformáltuk magunkat. Ha ennél bonyolultabb a szélsebesség eloszlása, akkor legalábbis egy lokálisan kitüntetett KR-t választhatunk így.
Legyen most az anyagfajta egy nem homogén eloszlású skalármező - ekkor ennek gradiense, legnagyobb változásának iránya kijelöl bizonyos (lokálisan) kitüntetett irányokat, ezekhez igazíthatjuk koordináta-tengelyeinket. Hasonlattal: (mint a viccbeli rendőrfeleség, aki lejtős tavat keresett a vízisíeléshez, és talált: a Dunát): egy folyó a folyásirányba lejt, a felszín lejtése és ezzel az áramlás iránya megkülönböztethetővé teszi az irányokat.
Legyen most az anyag egy homogén skalármező, sok fodrozódással. A víz felszíne sík, de bizonyos irányba terjednek a (szél hajtotta) hullámok. Ismét csak van tájékozódási lehetőségünk.
További bonyodalom: terjedjenek a hullámok mindenféle irányba, de nem egyforma hullámhosszal és amplitudóval. Ekkor előfordulhat (de csak ha eléggé egyszerű a hullámok eloszlása), hogy az eredeti KR-hez képest állandó sebességgel mozgó másik KR-be átlépve a Doppler-effektus kisimítja a hullámmező egyenetlenségeit, anizotrópiáját, és kijelöli a "hullámmezőhöz képest álló" KR-t. Ez a helyzet a kozmikus háttérsugárzással - miután kimérték a Nagy Égi Koszinuszt, azt úgy interpretálták, hogy a Föld bizonyos sebességgel mozog a háttérsugárzáshoz képest - ezt kitranszformálva, azaz a sugárzás hullámaihoz igazodó KR-re áttérve a háttérsugárzás már valóban nagy pontossággal szimmetrikusnak, izotrópnak bizonyult.
Nézzük most a (külön speciális mechanizmus által megmagyarázottan) egyenletes mélységű, fodrozatlan felszínű tó esetét: itt nincs lehetőség kitüntetett KR választására. A tükörsíma vízfelszínem minden KR választása egyenértékű. Ez a helyzet a Higgs-mezővel: részecskefizikai okból az értéke mindenütt egy adott állandó érték, a fodrozódásai (azaz a Higgs-részecskék) keltéséhez viszont túl nagy energia kell, ezért nincs belőlük elegendő ahhoz, hogy statisztikus eloszlásuk kijelöljön egy speciális KR-t.
A Higgs-mező Standard Modellbeli elméletének kísérleti igazolása tehát nem biztosít számunkra kitüntetett KR-t, nem oldja meg a Mach-elvvel kapcsolatban felvetett kérdéseket.
dgy
Ui: Sanyilaci kérdésére később térek vissza, most Tor-túra lesz...
Re: Dávid Gyula kérdések
Kedves DGy,
Ha volna a Higgs-mezőben egy olyan perturbáció, ami a komponensei négyzetösszegét változatlanul hagyja (tehát egy másik alapállapotba viszi a Higgs-mezőt), az mennyire volna stabil? Az nem jelölne ki egy abszolút vonatkoztatási rendszert?
Ha volna a Higgs-mezőben egy olyan perturbáció, ami a komponensei négyzetösszegét változatlanul hagyja (tehát egy másik alapállapotba viszi a Higgs-mezőt), az mennyire volna stabil? Az nem jelölne ki egy abszolút vonatkoztatási rendszert?
Re: Dávid Gyula kérdések
Tisztelt Dávid Gyula!
A Pound Rebka kísérletre több féle magyarázatot is találtam, nem tudom, hogy melyik az igaz. Miért következik be a gravitációs vörös illetve kék eltolódás? A magasabb gravitációs potenciálú területeken gyorsabban járnak az órák?
Kíváncsi vagyok.
A Pound Rebka kísérletre több féle magyarázatot is találtam, nem tudom, hogy melyik az igaz. Miért következik be a gravitációs vörös illetve kék eltolódás? A magasabb gravitációs potenciálú területeken gyorsabban járnak az órák?
Kíváncsi vagyok.
Re: Dávid Gyula kérdések
Tisztelt Gyula!
Par honappal ezelott kerdeztem a neutrinooszcillaciorol, tomoren arrol szolt hogy a neutrinok honnan nyerik az energiat az atalakulashoz. Erre kaptam is egy valaszt, akkor azt hittem hogy ertem es mar nyugodtan aludhatok. Viszont csak motoszkal a fejemben az, hogy ha a meres pillanataban derul feny arra hogy epp mely arcat mutatja a neutrino, akkor hol leledzik a koztes energia? Tehat atalakulnak egymasba, oke, amig meg nem merjuk addig lehetnek barmelyikek a 3 kozul, oke, de csak nem megy bele a fejembe hogy a koztes energialepcsoket honnan veszik? Gondolom csak matekkal lehet "megfogalmazni", megertem en, jobbanis mint a "szavakat". Koszonom a valaszt elore is.
Par honappal ezelott kerdeztem a neutrinooszcillaciorol, tomoren arrol szolt hogy a neutrinok honnan nyerik az energiat az atalakulashoz. Erre kaptam is egy valaszt, akkor azt hittem hogy ertem es mar nyugodtan aludhatok. Viszont csak motoszkal a fejemben az, hogy ha a meres pillanataban derul feny arra hogy epp mely arcat mutatja a neutrino, akkor hol leledzik a koztes energia? Tehat atalakulnak egymasba, oke, amig meg nem merjuk addig lehetnek barmelyikek a 3 kozul, oke, de csak nem megy bele a fejembe hogy a koztes energialepcsoket honnan veszik? Gondolom csak matekkal lehet "megfogalmazni", megertem en, jobbanis mint a "szavakat". Koszonom a valaszt elore is.
Re: Dávid Gyula kérdések
kíváncsi írta:Tisztelt Dávid Gyula!
A Pound Rebka kísérletre több féle magyarázatot is találtam, nem tudom, hogy melyik az igaz. Miért következik be a gravitációs vörös illetve kék eltolódás? A magasabb gravitációs potenciálú területeken gyorsabban járnak az órák?
Kíváncsi vagyok.
Bocsanat hogy beleTrollkodom, de a gravitacio is egy ero, a fenysebesseg allando, tehat az ero kovetkezteben valaminek valtoznia kell a feny eseteben is, a sebesseget nem tudja valtoztatni, igy a hullamhossza, ergo az energiaja valtozik. Az orak jarasa pedig attol fugg hogy honnan szemleled.