Dávid Gyula kérdések

[kocsis péter]

Üdvözletem Mindenkinek!

Lenne egy kérdésem, hátha tudja rá valaki a választ. Azt szeretném megtudni, hogy a fizika jelenlegi álláspontja szerint mennyi ideig tart a legrövidebb időintervallum.
A napokban megkérdezte a kisfiam, hogy meddig tart egy pillanat. Egy pillanatig elgondolkodtam a kérdésén, de nem tudtam megválaszolni. Ez a pillanat lenne maga a jelen, gondolom én, de egy bizonyos időintervallumot is fel lehet osztani múltra, jelenre és jövőre, bármilyen rövid is az! Vagy rosszul gondolom? Szóval meddig is tart a jelen pillanata?

[Rigel]

Kakut szerintem nem érdemes olvasni. Felszínes, pongyola, szenzációhajhász, és ez olykor odáig megy, hogy bár nem újságíró, hanem szakmabeli, mégis tipikus, kapkodó ismeretterjesztő újságírókra jellemző szakmai hibákat hagy benne a szövegben.

Jogos!
Még én is találtam a könyveiben tényszerűen hibás dolgokat. Ez az egyik kedvencem - éppen a Párhuzamos világok-ból:

Azt hittem, hogy a magyar kiadáshoz készült ábra összeszerkesztésekor történt egy kopi-paszta hiba, ezért ellenőriztem az eredeti angol kiadásban is. Ott is le-gluonozták a leptonokat!

Kaku tényleg pongyola, nem elég alapos, de szórakoztató. Aki nem a kifejezetten fajsúlyos dolgokat kedveli, annak tetszeni fog.

Pontosan emiatt bátorkodtam a kérdezőnek javasolni. Nem vagyok fizikus, így nyugodtan javasolhatok egy ismeretterjesztő "ponyvairodalmat" is. A legfontosabb szerintem, hogy szórakoztató és figyelemfelkeltő. Ha ez utóbbi hatását eléri, és a delikvens elkezdi követni azt a szálat, amit Kaku - pongyolán - megemlített, akkor már hasznos volt elolvasni.

[Rigel]

Lenne egy kérdésem, hátha tudja rá valaki a választ. Azt szeretném megtudni, hogy a fizika jelenlegi álláspontja szerint mennyi ideig tart a legrövidebb időintervallum.

A kvantumfizika szerint a Planck-idő a legrövidebb időtartam, aminek még van értelme. Ennél rövidebb időkről már a kvantumbizonytalanság miatt senki sem állíthat semmit biztosan.
A Planck-idő nagyjából 5,4e-44 másodperc.

A "jelen pillanata" viszont nulla kiterjedésű, mondjuk úgy, mint a számegyenesen a 0 osztás pontja. És ha még a véges fénysebességet is figyelembe vesszük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a "jelen pillanata" valójában nem is létezik. Amit "jelennek" érzékelünk, az mind valójában a nagyon-nagyon közelmúltból érkező jelek összessége.

[SzZoli]

Honnan ered, milyen problémából, milyen megfontolás alapján a Planck-idő, távolság, tömeg stb.?

[Rigel]

Van három igazán alapvető konstansa a valóságunknak. Ezek a fénysebesség, a gravitációs állandó és a Planck-állandó. Ha megfelelően összebarkácsoljuk ezeket, akkor kapunk egy olyan alapvető mértékegység skálát, amiben semmiféle délkör hossza, vagy céziumizotóp sugárzási frekvenciája, vagy köbdeciméter víz nem szerepel, mint kiinduló mennyiség. A gyakorlatban ugyanis a mértékegységek kimondottan emberi illetve földi specifikumokhoz vannak kötve, ezzel szemben a Planck-egységek csakis az univerzumhoz úgy en bloc. Általánosabbak.

Hogy a Planck-idő a legkisebb értelmezhető időtartam, gondolom az energiára-időre felírt Heisenberg-féle határozatlansági relációból jön ki valahogy.

[lászló rokoska]

Azt szeretném megtudni, hogy a fizika jelenlegi álláspontja szerint mennyi ideig tart a legrövidebb időintervallum.
A napokban megkérdezte a kisfiam, hogy meddig tart egy pillanat. Egy pillanatig
...
Szóval meddig is tart a jelen pillanata?

Üdvözlet Neked is!
"Pilla" pillantás, egy pillantásnyi idő a pilla-nat. A fizika világában a legrövidebb érzékelhető időszakasz hossza.
Ez a hossz évről évre rövidül. A fizika ma itt tart:
"A cézium szökőkút most minden eddiginél pontosabb, bizonytalansága 2,3 × 10-16, ami azt jelenti, hogy 730 millió év alatt téved egy másodpercet. Ez mintegy százszoros pontosság az eddigi csúcstartókhoz képest."
(Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20110826-nagybritanniaban-talalhato-a-vilag-legpontosabb-atomoraja.html)
Elmélkedni, filozofálni természetesen lehet Planck időről, de mérni ezt tudjuk (mint emberiség, nem én és te,) jelenleg.

[SzZoli]

Van három igazán alapvető konstansa a valóságunknak. Ezek a fénysebesség, a gravitációs állandó és a Planck-állandó.

Alapvető konstans van még néhány, de itt nem ez a lényeg.
A Planck-állandóból származnának a Planck-egységek?

[Rigel]

Alapvető konstans van még néhány, de itt nem ez a lényeg.
A Planck-állandóból származnának a Planck-egységek?

A többiről gyanítják, hogy nem alapvetőek. Például az elektron töltése, tömege satöbbi a remények szerint egy "mindenség elméleté"-ből kiszámítható lesz. Hasonlóan a többi olyan adathoz, mint a finomszerkezeti állandó, vagy a dimenziók darabszáma.

A Planck-egységekben szerepel a Planck-állandó is. Ahogy az előbb írtam: a három megnevezett konstansra van visszavezetve a távolság, az idő, a tömeg stb. egységnyi értéke. Osztottak-szoroztak a fizikusok, és úgy találták, hogy ez a három konstans az, amit semmiképpen nem lehet megkerülni, más dolgokból eredeztetni.

(Update: most nézegettem a Planck-egységekről szóló anyagokat, és ki kell egészítenem magamat. A Coulomb-állandó és a Boltzmann-állandó is szerepel az alapvető konstansok között, úgyhogy öt a szóban forgó darabszám és nem három.)

[Rigel]

A napokban megkérdezte a kisfiam, hogy meddig tart egy pillanat. Egy pillanatig elgondolkodtam a kérdésén, de nem tudtam megválaszolni.

Visszatérve a kérdésnek erre a részére, a véleményem szerint ez nem fizikai, hanem fiziológiai probléma.

A "pillanat" ugyanis attól függ, hogy az idegrendszerünk milyen időbeli felbontással képes dolgozni. Azaz, hogy mely egymást gyorsan követő érzékek között képes még az időrendiséget érzékelni és melyeket tapasztal már egyidejűnek, köztük az eltelt rövid időtartamot nem érzékelve. Ez az időbeli felbontás adja meg a pillanat érzetének a hosszát.
Az állóképek sorozatából összeálló mozgóképre és az egyedi hangimpulzusokból összeálló folyamatos zúgásra alapozva, azt mondanám, hogy az emberi "pillanat" kábé tizedmásodperc nagyságrendű. (10-20 Hz feletti ismétlődéseket már inkább nem egyedinek, hanem folyamatosnak érzékeljük.)

[kocsis péter]

Köszönöm a válaszokat, érdekes dolgokat osztottak meg velem!
Fizikai értelemben ha tükörbe nézek, akkor a múltamat látom?
Sokszor olvasom és hallom azt is, hogy a kozmológia, és a kvantummechanika összeegyezhetetlen és rengeteget törik a fejüket a tudósok mindenféle elméleten (húrelmélet) hogy összekapcsolják a két területet! Én nem vagyok fizikus, de még csak fizika tanár sem, úgyhogy nem igazán értem ezeket a dolgokat, viszont nagyon érdekel. Közérthetően esetleg le tudja írni valaki, hogy mi a két elmélet között a megoldhatatlan probléma?!
Köszönettel: Peti