Csillagváros.Hu

Jó ez a téma.

Egy hozzáértőtől (vagy aki tudja) szeretném megtudni a Nap pontos jellemzőit vörös óriás korában. (Ha meg lehet becsülni ennyire előre).
Oké hogy több százszor akkora lesz mint ma. (bár az égbolt fényes vörös óriásai közül egy sem ekkora, de ez biztos akkor lesz így amikor már kezdi szétfújni magát a Nap.)
Leginkább a fényességére lennék kíváncsi. Mert hallottam olyat hogy ezerszer fényesebb lesz a mainál de ezt gyanakodva fogadom, mert pl. a Napnál nagyobb tömegű Arcturus és Aldebaran meg sem közelítik ezt a fényességet.

Egyszóval meg lehet állapítani ezeket a jellemzőket ennyire előre? Ha igen hogy szólnak?

Pape írta:Egy hozzáértőtől (vagy aki tudja) szeretném megtudni a Nap pontos jellemzőit vörös óriás korában. (Ha meg lehet becsülni ennyire előre).

Itt van az a cikk, amiből merítettem a Meteorban is megjelent írásomhoz:

http://arxiv.org/abs/0801.4031

(jobbra fönt a pdf link)
A 3. oldalon az 1. táblázat pontosan ezeket az adatokat tartalmazza egy konkrét Nap-modell esetén.

Ksl

Köszi szépen!
Nekiugrok amint tudok.

kaviat írta:ez vajon más naprendszerekben hogy alakulhatott? egy kisebb,tovább stabil csillag több időt is adhat a strukturáltabb élet burjánzására, míg egy nagyobb csillag mellett nem lesz elég idő az ilyen oxigén alapu élet kifejlesztésére. ez annyiban segíthet az élet keresésében, hogy a miénknél számottevően nagyobb napok mellett nem érdemes bonyolultabb életet keresni..

A potenciálisan kutatni érdemes, életet hordozó bolygókkal körülvett csillagokat némi tűréssel kb. naptömegűnek gondolják. A nagyobb túl hamar elpukkan. A kisebb esetében túl keskeny az az övezet, ahol egy bolygó úgy tudna bolyongani körülötte, hogy a víz (ha van) rajta (részben) folyékony maradjon, azaz kicsi a valószínűsége, hogy a bolygó "jó helyen" bolyongjon körülötte.

SzZoli írta:A kisebb esetében túl keskeny az az övezet, ahol egy bolygó úgy tudna bolyongani körülötte, hogy a víz (ha van) rajta (részben) folyékony maradjon, azaz kicsi a valószínűsége, hogy a bolygó "jó helyen" bolyongjon körülötte.

Ezt a keskeny övezetet nem értem.

Én azt láttam egy ezzel a témával foglalkozó tudományos dokumentum filmben,hogy sok-ezzel a témával foglalkozó-elmélet nem vesz figyelembe egy ún. árapály tényezőt.Annyi bizonyos-mivel a hidrogén a Nap külső rétegeiben fog égni-emiatt fog kitágulni és felfújódni hatalmasra.A felfújódás során a Nap külső rétegei egyre gyengébben fognak gravitációsan kötődni a csillagunkhoz,emiatt rengeteg anyagot fog veszíteni a Napunk.Épp emiatt feltételezhetőleg a bolygók is gyengébben fognak kötődni a Naphoz,feltételezhetőleg nagyobb sugarú pályára is állnak majd.Csak még azt nem tudni pontosan,hogy a Föld Nap előli menekülése gyorsabb lesz-e,mint
a Nap felfújódása?Legrosszabb esetben ez a menekülés nem lesz elég gyors és a Föld felszíni alakzatai a növekvő forróság hatására eltűnnek és bolygónk felszíne olvadt lávaóceánná változik.Minél közelebb kerül a majd a Föld a felfújódó Nap felszínéhez,annál nagyobb dagálypúpot fog kialakítani rajta,mivel-mint már korábban említettem-csillagunk külső rétegei már nem fognak szorosan a Napunkhoz kötődni.Ez a dagálypúp is hasonlóképpen alakul ki,mint a hogy a Hold a Föld óceánjaira fejt ki hatást.Csakhogy ez a dagálypúp lesz majd a Föld veszte,mivel ez egyre közelebb és közelebb fogja húzni a Naphoz és végül beleolvad,megsemmisül a vörös óriás felfújódó felszínében.Hát elég szomorú vég,de hát semmi sem tart örökké!

Akkor ugyanazt láttuk.
A műsorban nyilatkozik Smith is (az ominózus cikk egyik szerzője, aminek nyomán a magyar cikk is megszületett a hírportálon (jól mondom?)).
Saját maga mondja el, hogy másodjára már figyelembe vették az árapályt is.

Balage írta:

SzZoli írta:A kisebb esetében túl keskeny az az övezet, ahol egy bolygó úgy tudna bolyongani körülötte, hogy a víz (ha van) rajta (részben) folyékony maradjon, azaz kicsi a valószínűsége, hogy a bolygó "jó helyen" bolyongjon körülötte.

Ezt a keskeny övezetet nem értem.

Gondolom SzZoli az ún. ökoszférát érti ez alatt, azaz azt a gyűrű alakú részt egy naprendszeren belül ahol a víz tartósan folyékony halmazállapotú tud maradni, így a földi típusú (szén+víz alapú) élet kialakulásához, és fennmaradásához megfelelőek a hőmérsékleti viszonyok...

Igen, kicsit póriasabban lakható övezetnek nevezik azt, ahol egy bolygó felszínén nem forr fel vagy fagy ki az összes víz. Minél kisebb egy csillag, annál keskenyebb ez az övezet. Az élethez a víznek lötyögnie kell, úgy remekül műxik benne számos kémiai reakció (pláne, ha bonyolult óriásmolekula - fehérje, DNS, RNS, foszfolipidek, stb - is részt vesz benne). Gáz, szilárd halmazállapotban ez nem megy.

Földi típusú (szén+víz alapú) élet? Az a helyzet, hogy a szén hozza a legnagyobb variációs lehetőséget vegyületek létrehozásában. Elemezgették a szilícium alapú élet lehetőségét ugyan, de az hiába tud négy kötést létrehozni, az olyan mókákat, mint a kettős/hármas kötés nem szereti. Nem helyettesíthető be bármely szerves vegyületbe a szén helyére (vsz. a legtöbbe nem). Hiába, másként viselkedik. Kenőanyagot viszont jót lehet készíteni belőle .
Ami a vizet illeti, talán elképzelhető más oldószer, de nehezen, a víz "túl jó".