Optikai próbák

Mindent a házilag történő távcsőépítésről és tükörcsiszolásról.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2021.01.25. 15:54

kazi írta:
2021.01.25. 15:37
Attól függ, mit nevezünk csillagtesztelésnek. Mi csak fókuszban nézzük mi újság van, ott nem nagyon vettem észre, hogy rontana a barlow. A lenti videómon a fényútban volt egy celestron zenit prizma, egy q-barlow meg egy nagler zoom..
Bocsi, de szerintem a csillagtesztelés alatt eléggé egyféle dolgot lehet érteni. (De nem a csillagok tesztelését... :lol: )

Bár - ismét hangsúlyozom - nem vagyok csillagtesztelő guru, de a csillagtesztnek épp az a lényege, hogy NEM fókuszban nézzük a képet (ha már ott is látszik valami probléma, akkor nagy a baj...), hanem fókuszon (kicsit) belül és (kicsit) kívül. Azaz néhány gyűrűt (2-5) kell csak látni ahhoz, hogy a különböző leképezési hibák megjelenjenek. Ha már a fél látómezőt beteríti a csillag defókuszált képe, akkor csak a durva alul- vagy felülkorrigáltság látszik (nem homogén a fényeloszlás a sugár mentén, hanem kifelé vagy befelé halványodik, a másik oldalon meg fordítva), ha meg fókuszban nézed, akkor - szinte - semmi. Illetve talán a tubuson belüli turbulencia is megjelenik még nagyobb fókusz-eltérés esetén is. De pl. a tükör túlfeszítése, az asztigmia, a túl- vagy alulkorrigáltság mértéke, stb. csak néhány gyűrűnél látszik meg igazán.

Fókuszban igazából nem sok minden látszik, csak ha nagyon durung az optika...

A mért optikán kívül minél kevesebb üveget szabad csak a fényútba tolni, különben nem azt méred, amit akarsz, hanem beleméred a többi cucc képtorzító hatását is. (Kivéve, ha az egész rendszert teszteled, de annak az eredményét - szerintem - sokkal bonyolultabb értelmezni.)
Pl. az általad (újra)megtalált csillagteszt-videóm a 140/1200-as apo-mal a primer fókuszban készült. Úgy a hiteles, különben beleméred a szódásüveg fenekét is... ;) 8-) Persze a vizuális csillagteszt esetében nélkülözhetetlen egy jó (rövid fókuszú) okli, de csak az...

MDA

u.i.: nagyon sokan beszélnek itt a csillagtesztelésről, de valóban kíváncsi lennék, hogy ki látja azt, amit látni kell, és jól értelmezi-e egyáltalán. Én legalább bevallom, hogy nem vagyok profi csillagtesztelő, csak karcolgatom a témát... :oops:
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.01.25. 17:14

.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mizar 2022.04.28. 23:11-kor.
kazi
Hozzászólások: 1205
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.01.25. 18:01

Attila írta:
2021.01.25. 15:54

Bocsi, de szerintem a csillagtesztelés alatt eléggé egyféle dolgot lehet érteni. (De nem a csillagok tesztelését... :lol: )

Bár - ismét hangsúlyozom - nem vagyok csillagtesztelő guru, de a csillagtesztnek épp az a lényege, hogy NEM fókuszban nézzük a képet (ha már ott is látszik valami probléma, akkor nagy a baj...), hanem fókuszon (kicsit) belül és (kicsit) kívül. Azaz néhány gyűrűt (2-5) kell csak látni ahhoz, hogy a különböző leképezési hibák megjelenjenek. Ha már a fél látómezőt beteríti a csillag defókuszált képe, akkor csak a durva alul- vagy felülkorrigáltság látszik (nem homogén a fényeloszlás a sugár mentén, hanem kifelé vagy befelé halványodik, a másik oldalon meg fordítva), ha meg fókuszban nézed, akkor - szinte - semmi. Illetve talán a tubuson belüli turbulencia is megjelenik még nagyobb fókusz-eltérés esetén is. De pl. a tükör túlfeszítése, az asztigmia, a túl- vagy alulkorrigáltság mértéke, stb. csak néhány gyűrűnél látszik meg igazán.

Fókuszban igazából nem sok minden látszik, csak ha nagyon durung az optika...

A mért optikán kívül minél kevesebb üveget szabad csak a fényútba tolni, különben nem azt méred, amit akarsz, hanem beleméred a többi cucc képtorzító hatását is. (Kivéve, ha az egész rendszert teszteled, de annak az eredményét - szerintem - sokkal bonyolultabb értelmezni.)
Pl. az általad (újra)megtalált csillagteszt-videóm a 140/1200-as apo-mal a primer fókuszban készült. Úgy a hiteles, különben beleméred a szódásüveg fenekét is... ;) 8-) Persze a vizuális csillagteszt esetében nélkülözhetetlen egy jó (rövid fókuszú) okli, de csak az...

MDA

u.i.: nagyon sokan beszélnek itt a csillagtesztelésről, de valóban kíváncsi lennék, hogy ki látja azt, amit látni kell, és jól értelmezi-e egyáltalán. Én legalább bevallom, hogy nem vagyok profi csillagtesztelő, csak karcolgatom a témát... :oops:
Ez az hogy kétfajta teszt van. Az egyik a Mizar féle, amikor extrém nagyítással nézzük egy csillag képét fókuszban. Ez nem igazi csillagteszt, de a minőséret így is meg lehet állapítani, hogy jó-e. Ha rossz,lehet, hogy nem tudjuk, mi a rossz, de ha jó, akkor tudjuk, hogy az egész rendszer jó. Abban kissé ellentmondás van, hogy azt mondod, fókuszban nem látni a gyengébb minőséget, csak ha nagyon nagy a baj. Ha ez így van akkor ez a legjobb bzonyíték arra, hoyg fölösleges a jó optikai minőség, mert fókuszban úgyse venni észre, csak ha nagyon szar az optika..
Ehhez az extrém nagyításos teszthez szinte csak műcsillag jó, mert sosincs ilyen seeing..

A rendes csillagteszt az amit Te mondasz. De azzal pont az a baj, hoyg biztos nagyon érzékeny ill. beazonosíthatóak a különböző optikai hibák, csak legyen aki kiértékelje. Nameg apo-knál ill. öszetett rendszereknél nem igazán használható. Ez utóbbit nem én mondom, hanem Roland Christen. Azt is ő írta, hogy nem az mutatja meg egy optika minőségét igazán, hogy mennyire egyforma az intra és exrtafokális kép, hanem hogy mi van az airy korongon kívül fókuszban. Szóval ő is a Mizar féle tesztre esküszik.
Kazinczi Zoltán
Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, 12x60 bino
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 1285
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2021.01.25. 18:48

Nekem van itt egy új csillagtesztem; felteszem ide, és akár lehet rá becsülni nyugodtan. Az optika egy 200/1000-es 15% kitakarásnál. Ebből nem lesz harag, mert ez az optika csak nálam volt. A bal oldali a fókuszon belül:
Screenshot_20210125-182519.png
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Gyuricza István
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2021.01.25. 18:54

kazi írta:
2021.01.25. 18:01
Ez az hogy kétfajta teszt van. ...
Én továbbra is egyet ismerek, mégpedig azt, amiről a könyv is szól (nekem az első kiadása van meg, Star Testing Astronomical Telescopes): https://www.willbell.com/tm/tm5.htm
Érdemes megnézni a a link-en kissé lejjebb görgetve ("Some Examples"), hogy mit is kell/lehet látni, és mikre lehet következtetni belőle.

A fókuszban valódi csillaggal végzett teszt esetében csak akkor látni a diffrakciós gyűrűket, ha "optimális" a csillag fényessége. Túl fényes csillag esetén összemos mindent a seeing, túl halványnál meg a szem már nem érzékeli a gyűrű halvány fényét. De "közepes" fényességű csillag esetén (ez átmérőtől függ, hogy hány magnitúdós a legjobb) szépen látni az első diffrakciós gyűrűt az égen is (én legalábbis látom a saját távcsövenben, pl. az Epsilon Lyae csillagai körül), bár táncol rendesen, a seeing-től függő mértékben.
Műcsillaggal természetesen nem ugrál a kép, de ott fókuszban - szerintem - csak annyi állapítható meg (nem kis bizonytalansággal), hogy a 84%-nyi fénymennyiség valóban megérkezik-e az Airy korongba, és nem megy-e esetleg túl sok (több, mint 16%) mellé, főleg az első és a többi gyűrűbe. Pl. az általad feltett műcsillagos videó alapján - szerintem - túl fényes az első diffrakciós gyűrű, azaz kevesebb fény megy az Airy korongba, mint kellene, ami valamilyen hibára utal. De nincs a szememben beépített fotométer, ezért csak érzésre írom ezt, mivel én az égen ilyen fényes első gyűrűt még sohasem láttam a saját távcsövemmel. De lehet, hogy ez így pöpec... :?
Képkivágás.JPG

MDA
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Attila 2021.01.25. 19:29-kor.
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2021.01.25. 19:19

gyuri17 írta:
2021.01.25. 18:48
... A bal oldali a fókuszon belül:
Ez biztos?

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 1285
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2021.01.25. 19:40

Igen, az a fókuszon belüli, és a másik lenne a külső defókusz.
Gyuricza István
Avatar
pisza
Hozzászólások: 348
Csatlakozott: 2011.01.09. 19:45

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: pisza » 2021.01.25. 19:53

Attila írta:
2021.01.25. 18:54
kazi írta:
2021.01.25. 18:01
Ez az hogy kétfajta teszt van. ...
Én továbbra is egyet ismerek, mégpedig azt, amiről a könyv is szól (nekem az első kiadása van meg, Star Testing Astronomical Telescopes): https://www.willbell.com/tm/tm5.htm
Érdemes megnézni a a link-en kissé lejjebb görgetve ("Some Examples"), hogy mit is kell/lehet látni, és mikre lehet következtetni belőle.

A fókuszban valódi csillaggal végzett teszt esetében csak akkor látni a diffrakciós gyűrűket, ha "optimális" a csillag fényessége. Túl fényes csillag esetén összemos mindent a seeing, túl halványnál meg a szem már nem érzékeli a gyűrű halvány fényét. De "közepes" fényességű csillag esetén (ez átmérőtől függ, hogy hány magnitúdós a legjobb) szépen látni az első diffrakciós gyűrűt az égen is (én legalábbis látom a saját távcsövenben, pl. az Epsilon Lyae csillagai körül), bár táncol rendesen, a seeing-től függő mértékben.
Műcsillaggal természetesen nem ugrál a kép, de ott fókuszban - szerintem - csak annyi állapítható meg (nem kis bizonytalansággal), hogy a 84%-nyi fénymennyiség valóban megérkezik-e az Airy korongba, és nem megy-e esetleg túl sok (több, mint 16%) mellé, főleg az első és a többi gyűrűbe. Pl. az általad feltett műcsillagos videó alapján - szerintem - túl fényes az első diffrakciós gyűrű, azaz kevesebb fény megy az Airy korongba, mint kellene, ami valamilyen hibára utal. De nincs a szememben beépített fotométer, ezért csak érzésre írom ezt, mivel én az égen ilyen fényes első gyűrűt még sohasem láttam a saját távcsövemmel. De lehet, hogy ez így pöpec... :?

Képkivágás.JPG


MDA
Jól látod Attila. de azt ne felejtsd el hogy egy aráynlag "nagy" kitakarású az a tubus, soha nem lesz olyan az az Airy korong, mint egy refraktorban. Az első gyűrű szerintem a fény 20%-át képezi, meg a gondos képkivágásod miatt látszik hogy van ott a 3-ik gyűrűbe is fény , hanem is túl sok..

Ettől függetlenűl nagyon jó, átlagon felüli optika, a kollimációja is tökéletesnek tűnik.

Csaba
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: mizar » 2021.01.25. 19:55

.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára mizar 2022.04.28. 23:11-kor.
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: Optikai próbák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2021.01.25. 20:07

gyuri17 írta:
2021.01.25. 19:40
Igen, az a fókuszon belüli, és a másik lenne a külső defókusz.
Azért bátorkodtam bizonytalankodni, mert eddigi tapasztalataim szerint - az égen, valós körülmények között készült csillagteszt esetében - mindig a fókuszon belüli elhajlási kép a "rendezettebb", és a fókuszon kívüli a "maszatosabb", mivel ez utóbbi esetben a távcső a magas-légkörre fókuszál, ahol is a jet-stream-ek erősebben összemossák a képet. Míg a csillagon - azaz a végtelenen - túlra fókuszálva nincs ilyen "többlet zavarás".

Mindazonáltal a saját kis "összecserpákolt" tudásommal, tapasztalatommal olyan nagyon durva hibát én nem látok ezeken a képeken, de ez csak egy állókép, amit a seeing-hibák eléggé elmosnak, így még abban sem vagyok biztos, amiben bizonytalan vagyok... 8-) :lol:


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Távcsőépítés”