Bocsi, ez jogos.
Murphy egyik törvénye: "akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek néz."
Én is csak refraktorban gondolkozom...
MDA
Bocsi, ez jogos.
Ezt már régen megtettem (és sikerült... ), még a 140/1200-as lencsémmel, 1200x nagyítással (1200mm fókusz, 5x Powermate + 5mm-es Baader Genuine Ortho, ráadásul az égen, és nem műcsillagon); tudom hogy mit kell látni benne (annak halványabb volt a gyűrűje, azért írtam, amit írtam)...
Igen, ismerem a könyvet, sajnos betéve nem tudom. Ehhez nagy tapasztalat kell ahogy Te is mondtad.Attila írta: ↑2021.01.25. 18:54Én továbbra is egyet ismerek, mégpedig azt, amiről a könyv is szól (nekem az első kiadása van meg, Star Testing Astronomical Telescopes): https://www.willbell.com/tm/tm5.htm
Érdemes megnézni a a link-en kissé lejjebb görgetve ("Some Examples"), hogy mit is kell/lehet látni, és mikre lehet következtetni belőle.
A fókuszban valódi csillaggal végzett teszt esetében csak akkor látni a diffrakciós gyűrűket, ha "optimális" a csillag fényessége. Túl fényes csillag esetén összemos mindent a seeing, túl halványnál meg a szem már nem érzékeli a gyűrű halvány fényét. De "közepes" fényességű csillag esetén (ez átmérőtől függ, hogy hány magnitúdós a legjobb) szépen látni az első diffrakciós gyűrűt az égen is (én legalábbis látom a saját távcsövenben, pl. az Epsilon Lyae csillagai körül), bár táncol rendesen, a seeing-től függő mértékben.
Műcsillaggal természetesen nem ugrál a kép, de ott fókuszban - szerintem - csak annyi állapítható meg (nem kis bizonytalansággal), hogy a 84%-nyi fénymennyiség valóban megérkezik-e az Airy korongba, és nem megy-e esetleg túl sok (több, mint 16%) mellé, főleg az első és a többi gyűrűbe. Pl. az általad feltett műcsillagos videó alapján - szerintem - túl fényes az első diffrakciós gyűrű, azaz kevesebb fény megy az Airy korongba, mint kellene, ami valamilyen hibára utal. De nincs a szememben beépített fotométer, ezért csak érzésre írom ezt, mivel én az égen ilyen fényes első gyűrűt még sohasem láttam a saját távcsövemmel. De lehet, hogy ez így pöpec...
Képkivágás.JPG
MDA
Aki igazán ért hozzá, annak valószínűleg nem zavarba ejtő.
Itt nem a segédtükör árnyékának méretét kell nézni inkább? Az pedig eléggé eltér. APO-knál is szokták alkalmazni, mesterséges kitakarással tesztelik.Attila írta: ↑2021.01.25. 21:14Aki igazán ért hozzá, annak valószínűleg nem zavarba ejtő.
Egyébként pont középen van a legnagyobb gond (a rácsképen is ordít), ahol a kitakarás úgyis kitakarja, ami nagyon sokat javít a tényleges képen. Valószínűleg ezért jobb "munka közben", mint a mérőpadon.
Úgy hallottam a tényleg okosoktól, hogy az első néhány gyűrű egymáshoz képesti fényességének az aránya mutatja a felületi hiba mértékét (alul- vagy túlkorrigáltságát). Ez tök logikus is, de én még a fényességi arányok megítélésére sem vállalkoznék - talán a legorrbavágóbb aránytalanságokat kivéve...
MDA
Dehogynem. Én is azt írtam: "Egyébként pont középen van a legnagyobb gond (a rácsképen is ordít), ahol a kitakarás úgyis kitakarja, ami nagyon sokat javít a tényleges képen. Valószínűleg ezért jobb "munka közben", mint a mérőpadon."
A segédtükör árnyékának azonos defókusz mellett azonos méretűnek kellene lennie. István képein nem az.Attila írta: ↑2021.01.25. 22:47Dehogynem. Én is azt írtam: "Egyébként pont középen van a legnagyobb gond (a rácsképen is ordít), ahol a kitakarás úgyis kitakarja, ami nagyon sokat javít a tényleges képen. Valószínűleg ezért jobb "munka közben", mint a mérőpadon."
A központi kitakarást a segédtükör árnyéka okozza.
De hogy az APO-k esetében miért takarnák le a lencse közepét teszteléshez, azt nem értem.
ÁLTALÁBAN minden optika az optikai tengelyen és annak közelében a legjobb; a hibák általában a perem felé erősödnek (az aszferizálás ill. parabolizálás miatt). Miért takarnák le éppen a közepét?
Bucsi Gábor mottója: "A kitakarásmentes távcső lényege, hogy ne takard ki az összetartó fénysugár közepét, mert ez a távcsöved lelke" - A. S. Leonard
MDA