Hozzászólás
Szerző: astrohist » 2010.09.07. 22:58
No, ez nagyon szép, és számomra tanulságos kép! Egyre inkább elhiszem magamnak, hogy az alfa Per körüli csillagfelhő a moldvai csángók "Rókacsillaga" (A róka is úgy összegömbölyödik alvás közben, mint a kutyák.) Egyébként nagyon találónak tartom, hogy az egész csillagképet Üllő-nek látszik. A delta-alfa-gamma-éta Per az óllő lapja (éta az előre nyúló csúcs) a béta és epszilon a talpa. Lám csak csinálunk mi is csillagképeket. (Egyik ismerősöm pl. az Oriont Pillangó-nak látta: az Öv a lepke teste, a négy fényes csillag amely körülveszi, a szárnyai.)
Re: Helikus kelés. Meglehetősen értelmetlen arról beszlni, hogy "érdemes" vagy "nem érdemes", mivel az ókori népek, de még a XIX. sz-i magyar parasztok is azt figyelték meg, amelyeknek valamilyen évszak jelző szerepük volt. Az Arcturust a görög pásztor (anno i.e. 800) és az alföldi juhász (i.sz. 1800) tavaszjelzőnek itélte, az Atair pedig mint "Tévelygő Juhász" az előbb Sánta Gábor valószínűsítette előttem. A nép nem számolgatta az ekliptikai távolságot, mivel azt sem tudta, hogy mi az Ekliptika, hanem azt észlelte, ami a számára hasznos volt. A Sirius majd 40 fokra van az Ekliptikától délre, mégis fontos csillag volt az egyiptomi nép szemében, mert vele kezdődött az új év. (Megjegyzem a Siriusszal etgyütt az Oriont is nagyon számontartották, mivel az Orion felkelte előre jelzi a Sirius feljövetelét, az Öv csillagai pedig megmutatják az irányt. A kevés ó-birodalmi említés talán többször emlegeti az Oriont!)
A mezoptámiai csillagászok viszont már kijelölték az Ekliptikát, és az azt "alul" és "felül" övező sávot, mert nekik ezek a csillagok fontosak voltak, ezekhez viszonyították a Hold és a bolygók helyzetét. - BQ.