Arpstronomer írta:PaPe, hidd el, sokkal jobban éreznéd magad a fejed fölött világító Magellán-felhőktől, mint a Polaristól.
Viccet félretéve, én is furcsán élném meg, ha a fejem fölött csupa idegen csillagképet látnék, mintha egy másik világba csöppentem volna. Érdekes élmény lehet.
Ami az objektumokat illeti, viszont más a helyzet. Szerintem egyedül az Ikerhalmazunkról mondható el, hogy felveszi a versenyt bármelyik fényesebb ismert déli objektummal is. Esetleg az M31-ről.
Több galaxisunk van mint nekik, de nekik sokkal-sokkal több nyílthalmazuk, (szabadszemes) gázködeik, a legfényesebb gömbhalmazok színe-java és két csodálatos kísérőgalaxisuk. A Virgo-halmazunk tényleg nagy és különleges, de valljuk be, amatőr szemmel nézve egyáltalán nem látványos; a téli ég tele van szebbnél-szebb piros gázködökkel, de jó részük csak fotografikusan érdekes.
Egyetértek Viktor, szerintem is valahol -20 fok környékén van az ideális hely.
Ha nekem egyszer csillagdám lesz, valahová Panamába telepítem
így nem kell lemondanom sem az északi, sem a déli ég csodáiról.
Van viszont egy kérdésem: pontosan honnan kezdődik a "déli ég"? Hisz ha szigorúan deklináció szerint nézzük, akkor a déli ég egyharmadát mi is látjuk, -30fok deklinációig. Mi számít az első igazán combos "déli" csillagképnek?
Az, ami már tőlünk sem látszik
Relatív persze, hisz egy norvég amatőrnek a -10 fok már déli objektum.
Viccet félretéve, szerintem tőlünk nézve -25, -30 fok az a határ, ami felett lévő objektumok még tisztességesen megfigyelhetők (M8, M20, M16-17, M79 télen, stb). Az ez alattiak max. 15, neadjisten 20 fok körül delelnek, és ha nem jó az átlátszóság, eléggé esélytelenek. Persze lehet észlelni szép éjszakán -38-39 fokig, azaz kb. 5-6 fokkal az elméleti horizont felett. Én úgy vélem, hogy minden, ami -30 fok alatt van, megéri, hogy délebbről felkeressük.
+Combos" déli csillagkép a Skoprió, annak ellenére, hogy durván a 4/5-ét elvileg látjuk (gyakorlatilag jó, ha a felét). Az igen déli M4 is a csillagkép felső negyedében van.
Volt szerencsém Görögországból látni a teljes Skorpiót, az egy felejthetetlen élmény!
A Sagittarius annyira nem nyűgözött le, mert az tőlünk is kvázi elég jól észlelhető.
Az őszi égen délinek számít a Microscopium, Telescopium, Indus, Grus, meg minden ami alattuk van. Sculptor látszik tőlünk is, de galaxisait délebbről érdemes észlelni. Fornax is hasonló. Eridanus, Cet, Aqr délio része szintén, itt vannak olyan objektumok, amiket világért sem szalasztanék el egy expedíción: Helix-köd, NGC 247, NGC 1232, stb. Horologium: mediterrán régióból már az északi csillagai látszanak, de ez már egy klasszikus déli csillagkép. Columba: gyakorlatilag hazánkból az egész látható, de három valamirevaló objektuma -40 fok környékén van, így pár fokkal délebbi észlelőhelyet igényelnek.
Puppis: az egész csillagkép kb. Athén szélességéről érhető el, Krétán nagyon szép volt a horizont felett. Igazi nagyágyúi, az NGC 2451 és 2477 ott tanyáznak -40 fok körül.
Vela: északi csillagai elvileg tőlünk is látszanak, Krétán a csillagkép 2/3-a remekül megfigyelhető. Tele van fényes nyílthalmazokkal, több tucatnyi érhető el kis távcsövekkel is.
Centaurus: kb. 1/4-e tőlünk is látható, sőt néhány fényes galaxisa is. Határánál, a Hya-ban az M83 is déli égre kívánkozik. Az Omega Cen Athénból már látható, a Cen A galaxis észleléséhez elég Montenegróba utazni.
A Carina északi harmada a Kanári-szigetekről érhető el, és innen a Dél Keresztjéből 3 csillag látszik.
Snt
