A déli horizonton...
Re: A déli horizonton...
Sajnos a precesszió nem dél felé, hanem kelet felé mozog, és amit az egyik oldalon ffelemel, annyit lesüllyszt a másikon. Kr. sz. 1000-ben (honfoglalás) Budapest helyéről az egész Skorpió látszott (a vissza kanyarodó farkával), ma már nem, és 3000-ben méglejjebb megy. Viszont ma a Cetet magasabban látjuk, mint őseink, és mégmagasabb lesz 3000-ben.
Péternek igaza van, tulajdonképpen a nagyon alacsony csillagoknál az az érdekes, hogy meglátom-e puszta szemmel. No, azért ha nem látom, vagy bizonytalanul, akkor oda nézek binoklival! Engem azért érdekelt, mert egyik-másik ábrándos szerző azt írta, hogy a magyar népi Datu csillagkép azoonos a Ptolemáiosz katalógusbeli Grus-szal. No, de hát honna tudhatta a bugaci pásztor 1800-ban, hogy 1700 évvel korábban egy alexandriai csillagász hoghyan jelölte a Darut? És hát azt tapasztaltam, hogy a Grus két legészakibb csillaga, csak éppen surolja a látóhatárt (binoklival bukkantam rájuk.)
Hanem nagyon tiszta levegőjü helyről, és nagyobb tengerszint feletti magasságból (Mátra, Börzsöny, talán a Mecsek is), érdemes vadászni a déli csillagokra. Sok sikert. BQ.
Péternek igaza van, tulajdonképpen a nagyon alacsony csillagoknál az az érdekes, hogy meglátom-e puszta szemmel. No, azért ha nem látom, vagy bizonytalanul, akkor oda nézek binoklival! Engem azért érdekelt, mert egyik-másik ábrándos szerző azt írta, hogy a magyar népi Datu csillagkép azoonos a Ptolemáiosz katalógusbeli Grus-szal. No, de hát honna tudhatta a bugaci pásztor 1800-ban, hogy 1700 évvel korábban egy alexandriai csillagász hoghyan jelölte a Darut? És hát azt tapasztaltam, hogy a Grus két legészakibb csillaga, csak éppen surolja a látóhatárt (binoklival bukkantam rájuk.)
Hanem nagyon tiszta levegőjü helyről, és nagyobb tengerszint feletti magasságból (Mátra, Börzsöny, talán a Mecsek is), érdemes vadászni a déli csillagokra. Sok sikert. BQ.
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: A déli horizonton...
Ja értem! Én néztem el a tájolást.Azt hittem már h javul a rálátásunk
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: A déli horizonton...
Kukac írta:Te nem a mágneses pólus vándorlására gondolsz? Ha a Föld tengelye évente 10 ivpercet mindig "fordulna" pár száz év alattt fejre állna...
Ergo: ha a pólus mozog, attól még a Föld nem mászik el, és akkor a csillagok sem mászkálnak sehova.
Vagyis, tessék szépen gyűjteni a nyaralásra a pénzt és irány Horvátország vagy Szicília!
Én 25-30 évente 10 ívpercet írtam. csak az irányt néztem el! És amúgy is akár merre is billen ki a Föld tengelye az hatással van a csillagok láthatóságára.
Ha tehát K felé azaz 0h irányába mozdul el a föld tengelye akkor az arrafelé lévő csillagképekre látunk rá egyre jobban...
Ja és Köszönöm Péternek a linket. Nagyon jó volt elolvasni. Én anno még ez év elején a Puppisban kezdtem és nagyon érdekel a Tejútnak ama vége.
Szóval akkor az őszi csillagképeknél (Phoenix, Grus stb.) nyerünk a láthatóságon, viszont a tavaszi égen (Centaurus) meg vesztünk...
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Cseh Viktor 2011.08.26. 08:50-kor.
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: A déli horizonton...
Még azt elfelejtettem írni hogy én ezeket az észleléseimet szintén először szabad szemmel végzem és feljegyzem azt a csillagot amelyet a legdélebbre látok, vagy azonosítom az Égabrosz alapján.
Utána viszont előkapom a Binokulárt és azzal pásztázom a Horizontot s szintén feljegyzem a leghalványabb/legdélebbi csillagot.
Igazából engem érdekel egyrészt hogy szabad szemmel meddig juthatok de még inkább az hogy távcsővel meddig. Ezen a télen a Puppisban szeretném távcsővel megfigyelni az alábbi mély-ég objektumokat: Col 135, NGC2451, NGC2546. Ezek még fényes nyílthalmazok és kitűnő átlátszóság mellett látszanak is mivel ez év januárjában az NGC2451-et és a Col135-öt sikerült azonosítanom csak nem rajzoltam le.
Vagy két napja viszont a gamma Grus jött szabad szemmel pedig az átlátszóság eléggé rossz volt, viszont a Corona Australis csillagait csak távcsővel láttam egészen a bétáig.
Még egy kérdésem lenne:
A légkör fénytörő képessége segít nekünk ezeknél a megfigyeléseknél vagy nem? Ezalatt értem azt h pl. a kelő Hold vagy a Nap is lapos. Tehát olyan mintha a lékör "megemelné" a látóhatáron túli objektumokat. Bár lehet h megint tévedek
Utána viszont előkapom a Binokulárt és azzal pásztázom a Horizontot s szintén feljegyzem a leghalványabb/legdélebbi csillagot.
Igazából engem érdekel egyrészt hogy szabad szemmel meddig juthatok de még inkább az hogy távcsővel meddig. Ezen a télen a Puppisban szeretném távcsővel megfigyelni az alábbi mély-ég objektumokat: Col 135, NGC2451, NGC2546. Ezek még fényes nyílthalmazok és kitűnő átlátszóság mellett látszanak is mivel ez év januárjában az NGC2451-et és a Col135-öt sikerült azonosítanom csak nem rajzoltam le.
Vagy két napja viszont a gamma Grus jött szabad szemmel pedig az átlátszóság eléggé rossz volt, viszont a Corona Australis csillagait csak távcsővel láttam egészen a bétáig.
Még egy kérdésem lenne:
A légkör fénytörő képessége segít nekünk ezeknél a megfigyeléseknél vagy nem? Ezalatt értem azt h pl. a kelő Hold vagy a Nap is lapos. Tehát olyan mintha a lékör "megemelné" a látóhatáron túli objektumokat. Bár lehet h megint tévedek
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/
Re: A déli horizonton...
Elméletileg segít a refrakció, mert a látóhatár alól kb. fél fokos sávot felemel a horizont f9lé. Viszont az erős sugárelnyelés miatt ott már nagy a fényveszteség. De az utóbbi nagyon erősen függ a légkör állapotától.
Az amit a kézikönyvek táblázatai közölnek, az un. normál légkörre vonatkozik: 0 C fokon, 1013hektopascal nyomásnál érvényes.
Szóval érdekesebb a gyakorlatik tapasztalat, az elmélet itt csak közelítő tájékoztatást ad! BQ.
Az amit a kézikönyvek táblázatai közölnek, az un. normál légkörre vonatkozik: 0 C fokon, 1013hektopascal nyomásnál érvényes.
Szóval érdekesebb a gyakorlatik tapasztalat, az elmélet itt csak közelítő tájékoztatást ad! BQ.
Re: A déli horizonton...
astrohist írta:Sajnos a precesszió nem dél felé, hanem kelet felé mozog, és amit az egyik oldalon ffelemel, annyit lesüllyszt a másikon. Kr. sz. 1000-ben (honfoglalás) Budapest helyéről az egész Skorpió látszott (a vissza kanyarodó farkával), ma már nem, és 3000-ben méglejjebb megy. Viszont ma a Cetet magasabban látjuk, mint őseink, és mégmagasabb lesz 3000-ben.
Péternek igaza van, tulajdonképpen a nagyon alacsony csillagoknál az az érdekes, hogy meglátom-e puszta szemmel. No, azért ha nem látom, vagy bizonytalanul, akkor oda nézek binoklival! Engem azért érdekelt, mert egyik-másik ábrándos szerző azt írta, hogy a magyar népi Datu csillagkép azoonos a Ptolemáiosz katalógusbeli Grus-szal. No, de hát honna tudhatta a bugaci pásztor 1800-ban, hogy 1700 évvel korábban egy alexandriai csillagász hoghyan jelölte a Darut? És hát azt tapasztaltam, hogy a Grus két legészakibb csillaga, csak éppen surolja a látóhatárt (binoklival bukkantam rájuk.)
Hanem nagyon tiszta levegőjü helyről, és nagyobb tengerszint feletti magasságból (Mátra, Börzsöny, talán a Mecsek is), érdemes vadászni a déli csillagokra. Sok sikert. BQ.
Ezzel kapcsolatban pl. azt olvastam, hogy a Farkas csillagképben robbant 1006-os szupernóvát a svájci Szent Gallen kolostorból is megfigyelték. Napjainkban az az égterület gyakorlatilag már nem látható Svájcból.
Re: A déli horizonton...
"Ezzel kapcsolatban pl. azt olvastam, hogy a Farkas csillagképben robbant 1006-os szupernóvát a svájci Szent Gallen kolostorból is megfigyelték. Napjainkban az az égterület gyakorlatilag már nem látható Svájcból.
Kernya János Gábor (Varus)"
Igen, ez nagy valószínűsíthető azonosítás volt. Hozzá kell tenni azért, hogy a légköri körülmények ott sokkal jobbak voltak. Már 1000 méteren is 2,5-3 mg-val jobb a horizont közelében az áteresztő képesség, mint nálunk az Alföldön. A Lipus-Centaurus pedig 1000 éve kicsit magasabban volt, az Orion persze alacsonyabban.
Kernya János Gábor (Varus)"
Igen, ez nagy valószínűsíthető azonosítás volt. Hozzá kell tenni azért, hogy a légköri körülmények ott sokkal jobbak voltak. Már 1000 méteren is 2,5-3 mg-val jobb a horizont közelében az áteresztő képesség, mint nálunk az Alföldön. A Lipus-Centaurus pedig 1000 éve kicsit magasabban volt, az Orion persze alacsonyabban.
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: A déli horizonton...
Akkor ezek szerint a tengerszint feletti magasság növelésével is javul a láthatóság. Nagyvarsány - ahol én lakom - átlagmagassága 110 méter és a Nyírségben fekszik. A közelünkben a Tokaji hegy a legmagasabb pont, bár a Kárpátok vonulataitól sem esünk messze.
Nincs valami képlet vagy számítás arra vonatkozóan hogy pl. mittomén 100, 1000 méter hány fokos emelkedést idéz elő?
Nincs valami képlet vagy számítás arra vonatkozóan hogy pl. mittomén 100, 1000 méter hány fokos emelkedést idéz elő?
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/
Re: A déli horizonton...
Halló Viktor! Vannak refrakciósképletek, bár ezek eléggé bonyolultak, és ehhez képest bizonytalanok. Lényegében az teszi nagyon összetetté, hogy a fényelnyelés hullámhossz-függö (is) A kék tartományból több vész el, mint a vörösből. Ezért a nagyon vörös szibű csillagokat kevésbé oltja ki, mint a kékeket. Ehelyett ide másolom a számodra az 5 fokos és mégalacsonyabb csillagokra vonatkozó átlagos elnyelést megnitúdóban.
Ennyivel kell csökkenteni a csillag katalógusbeli fényességét (vagyis hozzá adni a magnitűdó értékhez. Ez nagyon tiszta légkörre, téli és nyári átlag állapotra vonatkozik:
Télen: 5° magasságban, 0 méteren 2,53 mg, 500 m-en 2,21 mg 1000 m-en1,93 mg
3 " 3,68 " 2,20 2,82
2 " 4,72 4,09 3,60
1 " 6,44 5,58 4,91
0 " 9,60 8,60 7,49
Nyár 5° " 3,28 2,73 2,32
3 " 4,78 3,98 3,38
2 " 6,11 5,08 4,32
1 " 6,33 6,93 5,89
0 " 12,68 10,06 9,97
Ez azt jelent, hogy pl. a Vegát télen a tengerszinten 1 fok horizont feletti magasságban 0,1 + 6,4 = 6,5 mg-nek érzékeljük, vagyis puszta szemmel éppen a láthatóság határán van, de 1000 méteren 5,0 mg, tahát nagyon halványan látni. Persze ezek az értékek hullámzanak a légköri állapottttól függően, érdemes különböző alkalmakkor utána nézni a valóságban.
Üdvözlet: BQ.
Ennyivel kell csökkenteni a csillag katalógusbeli fényességét (vagyis hozzá adni a magnitűdó értékhez. Ez nagyon tiszta légkörre, téli és nyári átlag állapotra vonatkozik:
Télen: 5° magasságban, 0 méteren 2,53 mg, 500 m-en 2,21 mg 1000 m-en1,93 mg
3 " 3,68 " 2,20 2,82
2 " 4,72 4,09 3,60
1 " 6,44 5,58 4,91
0 " 9,60 8,60 7,49
Nyár 5° " 3,28 2,73 2,32
3 " 4,78 3,98 3,38
2 " 6,11 5,08 4,32
1 " 6,33 6,93 5,89
0 " 12,68 10,06 9,97
Ez azt jelent, hogy pl. a Vegát télen a tengerszinten 1 fok horizont feletti magasságban 0,1 + 6,4 = 6,5 mg-nek érzékeljük, vagyis puszta szemmel éppen a láthatóság határán van, de 1000 méteren 5,0 mg, tahát nagyon halványan látni. Persze ezek az értékek hullámzanak a légköri állapottttól függően, érdemes különböző alkalmakkor utána nézni a valóságban.
Üdvözlet: BQ.
-
- Hozzászólások: 632
- Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46
Re: A déli horizonton...
Köszönöm szépen a hasznos adatokat. Ez a kis táblázat azért is jó mert meg lehet vele becsülni hogy mely csillagok fognak egyáltalán látszani a horizonton szabad szemmel - de távcsővel is!
Úgy látom hogy télen nagyobb eséllyel vehetünk akkor észre csillagokat a horizonton, mondjuk sokkal gyakrabban is vannak jó átlátszóságú éjjelek. Remélem hamarosan jön is egy hidegfront mert a jelenlegi viszonyok között nem sok dolgot lehet megfigyelni.
Úgy látom hogy télen nagyobb eséllyel vehetünk akkor észre csillagokat a horizonton, mondjuk sokkal gyakrabban is vannak jó átlátszóságú éjjelek. Remélem hamarosan jön is egy hidegfront mert a jelenlegi viszonyok között nem sok dolgot lehet megfigyelni.
Észleléseim: http://viktorcsehdraws.blogspot.com/